Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-18 / 6. szám

N E PU J SÁG 1953 január t8. VIZI MIKLÓS KANONOK „NEM POLITIZÁL“ JÓI ismerik Egerben vitéz Su- bik volt kanonok nevét. Zsugo­riságáról, fösvénységéről, kielé­gíthetetlen pénzvágyáról és ar­ról volt híres, hogy ahogy csak lehetett, úgy nyomorgatta a dol­gozó parasztokat. Subik már nincs, de szelleme egyes papok­ban még nialgjyon is él. A Subik- 'éle saeiHem fő istápolója, egy­kori leghűségesebb „fegyvertár­sa” dr. Vizi Miklós , kanonok, föplébános. Rémhírterjesztés, illegális hit­oktatás, a háborús uszítok, a mutt levitézkitit urainak lelkes támogatása — ezek azok at fegyverek, amelyekkel dr. Vizi Miklós kanonok elkeseredetten hairoo-1 az újjal, ötéves tervünk építésével szemben. Mint főplé­bános, a kisebb plébániáiktól a maga kezébe gyűjti össze a be­szedett egyházi adót — hör­csögtermészetének eredménye, hogy a főplébánia évi jövedelme e'éri a 70—80 ezer forintot. Jó­magának is 2100 forint! a havi jövedelme — ehhez jön még, minit egyházközségi elnöknek, köze} 500 forint st ólává Its ág, s majd 1000 forint „hozzájáru­lás“. De szükség is van ennyi pénzre, mert négyszobáis laká­sának fenntartása, két háztartá­si alkalmazottjának és saját ma­gának fényűző ellátása megle­hetősen sok pénzt emészt fel. Furfan|g|os ember a kanonok — rmaga keveset cselekszik, de annál többet „végeztet”. A Nagyboildogasszony plébáni án már megszervezték a 40—50 ta­gú gyermekénekkart, s mint Sulyok Pál felháborodott hangú levele bizonyítja, Kovács Já­nos plébános, Ángya? Géza volt internált pap és „Béla’1 sekres­tyés, voit szerzetes már a Szer­vita-templomban is szervezi az énekkart, sőt egyes megtévesz­tett hívők magánbázaináíl már folynak a „próbák" is — ter­mészetesen ez csak fedezése az illegális hitoktatásnak. Amíg Su­lyok Pál s a többi szülő becsü­lettel helytáll a munkáiban, ha- zafísáigra, áldozatkészségre ne­veli gyermekeit, addig ezek a lelki kútárak azon igyekeznek, hogy zavart keltsenek a gyerme­kekben, hogy haizug embereknek állítsák be a szüleiket, hogy el­tereljék a gyermekek fi,gyeimét építésünk- nagy problémáiról. Az illegális h.itoklilatásról — mon­dani sem kell l— dr. Vizi Mik­lós kanonok úrnak is tudomása van, de mit sem törődve az ál­lam és egyház közötti megegye­zéssel, amelynek pedig papi kongruájáit is köszönheti, szív­vel-léteikkel támogalljja a meg­egyezés megszegőit. Nem' véletlen ez: a főplébános csak olyanok társaságában érzi jól magát,' akik sehogyan sem szeretnek jaz igaz úton járni. A köaeimulltban Gáti László volt felnémeti kántor megkérte a fő­plébános urat, hogy ha már kántornak nem isi, de leg­alább pénzibeszedőnek alkataaiz. za„ — Nincs szükségem magára. Van nekem ezredesem, táborno­kom, aki összeszedi a pénzt — intézte el dr. Vízi Miklós. S va­lóban, olyanok segítenek az egy­házi adó behajtásában, miint Né­meth' Béla horthysta tábornok. Sok dolgozó paraszt, munkás- szülő siratja gyermekét sok asszony emlékezik vissza kese­rű gyűlölettel az elmúlt hábo­rúra, ahol Németh Béla és tár­sai jóvoltából elpusztult legköz­vetlenebb hozzátartozójuk. A „főmészáros’' tábornok mostáj- ta.tos szemforgatéssat szedi az egyházi adót, terjeszti a rémhí­reket, s aho! csak lehet uszít népi rendszerünk ellen. De a kanonok úrnak az ilyen emberek a megfelelőek, akik szervezik a sorban állást, akik rémhíreket terjesztenek, ■ akik személyükben is felelősek az elmúlt háborúért, az elmul/t évtizedek nyomoráért. A klérus berkében is megta­lálja'segítőtársát dr. Vizii Mik­lós — természetesen nem a nép­hez hü papok soraiban, hanem azok között, akiktől még a leg- buzgóbb hívek is undorral for­dulnak el. Angyal Géza, a Szervita-templom papja inter­nálva volt, most is rendőri fel­ügyelet alatt áll. Bár semmi köze sincs a föplébán iához, mégis rendszeresen feijárogat „tanácsot kérni1“. A kanonok úr van annyira óvatos, hogy sze­mélyesen csak a legritkábban beszél vele — káplánjait hasz­nálja legtöbbször erre, aizokat, akiktől minden hónapban még 250 forintot elvesz saját zsebe számára „koszthozzájárutás" cí­mén. A mésiik legkedvesebb embere, Gsásati Vilmos Lajps- városi plébános, aki a háború mellett prédikál, aki minősít­hetetlen pimaszsággal uszít népi rendszerünk elten — ezt az emberi mivoltából ki vet ke­zesit papot, a „kéz kezet mos”, a hűséget juta lm ázni kell — elv alapján gondosan patronálja a kanonok úr. ö az egyetlen plé­bános^ áfa' valami morzsát visszakap a területéről beszedett egyházi adóból, bár ez a mor­zsa nem is lebecsülendő: kitesz vagy 1500 forintot havonta. A kanonok úr, ha megfeled­kezik magáról, tőle telhető nyiltsággat mondja el politikai v-ékiményét, bár van annyira óvatos, hogy rögtön hozzáfűzi: népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak nendeiete az 1953. évi ál­lami begyűjtésről, Csálny község tanácsa mozgósította a begyűj­tési áMandó bizottságot, a tö­megszervezetek vezetőit, s mint­egy 350 dolgozó paraszt jelen­létében részleteiben is meg­beszélte az új rendeletet és a teljesítés lehetőségét. Az ismer­tetés után a dolgozó parasztok arra tettek ígéretet, hogy már most, az év elején megkezdik a beadás teljesítését, A rendelet ismertetése tovább­ra is lelkesen folyik a község­ben. A tanács a pártszervezet Nagyon szeretek olvasni, gyakran oivasom a Hevesme­gyei Népújságot és látom, hogy milyen sok úttörő fordul levéllel a laphoz. Elhatároztam, hogy én is írok. VI. osztályos vagyok, abba az osztályba já­rok, amely legjobb osztály a bekölcei iskolában. Nekem is csak egy négyesem volt, de meg­fogadtam, hogy félévkor kitűnő leszek é® ezt az ígéretemet be is akarom tartani. Faliújságun­kon, a „raj-hagján" hetemként váltjuk a cikkeket, sok komoly írás mellett tréfás versek ser­„nem vagyok tájékozott a politikában. Tájékozatlansága azonban csak 'akkor mutatkozik meg, ha a papi békemozga- lomről, ha a békéről, ha arról van szó, hogv ai megyeszékhely dolgozó] békében, nyugodtan éljenek, szocialista, hazafias szeli! eroben nevelkedjenek a fia­talok — egyszóval' ha az épí­tésről van szó. A rosszemlékű vitéz Subikról, „atyamesteréről” mint jóindu­latú emberről beszél, pedig mindenki tudja, hogy Subikrói sokat tudnak mondani a peri­fériák dolgozói, de azt, hogy jóindulatú — ilyen kijelentésre csak a kanonok úr képes. Békéé! len es magatartása' kü­lönösen akkor válik szembetű­nővé. amikor a két fő legiti­mistáról, Mindsaentyről és Gröszről, népünk életére törő aljas gyilkosokról van szó. — Mindszenty, Grősz csak politikailag tévedett, el nem ítélhetem eket, mert föpászto- ■ raim voltak . — mondogatja egész nyíltsággal. Egyszerű po­litikai „tévedésnek" akarja fel­tüntetni azit, hogy ez a két al­jas áruló vissza akarta állítani a régi rendszert, a nagybirto­kokat, a csendőszuronyok vilá­gát, azt az időt, amikor a pa­rasztnak ugyan joga volt egy­háza dót fizetni, de ha nem volt földje, cselédje, akkor még a templomban is az utolsó pad­sorokba került. Dr. Vizi Miklós véleményével sajtit álláspontját, meggyőződését is leleplezi. Kapzsi, fukar, ha arról van szó, hejgy segíteni kell, de megnyílik a zsebe, ha ártani kell. A ka­nonok úr azt hiszi, hogy ügyes ember, nem jönnek rá cseleke­deteire. De, minit népünk ellen­ségei közül már annyian, ő is tévedett. Magatartása, tervei nagyon is átlátszóak: nem a béke, a hatadás, hanem a há­ború és a pusztulás képviselője. segítségével feltérképezte a köz­séget és minden falurészen\ kis- gyüléseket tartanak, ahol az elő­adók jól felkészülve beszélget­nek a dolgozó parasztokkal. Mozgósították a népnevelőket is s házról-házra minden gazdá­val külön is ismertetik a be­adási kötelezettségét. A telkes felvilágosító munka eredménye, hogy már az új év első napjaiban megindult a be­gyűjtés a községben. Az első héten itöbbszáz tojást és több mint 60 kiló baromfit adtak be a dolgozó parasztok. Szabó Mihály levelező kenti'k a gyengébb tanulókat és a fegyélmezetleneket, mert bi­zony az iskolánkban még van­nak hibák a fegyelmezés és a tanulás terén. Sportolni is na­gyon szeretnénk, de nincs sport­felszerelésünk, ezért nem tudtuk a többi szakkör mellett a sport­szakkört megalakítani. Azt sze­retném, ha legközelebb azt ír­hatnám meg, hogy a mi isko­lánk a járás legjobb iskolája. Ennek érdiekében mi, VI. osztá­lyosok is mindent megteszünk. Mihály Erika Bleköloe, ált. isk. tanuló Ismerkednek a begyűjtési rendelettel a csányi dolgozó parasztok Aliig két hete jelent meg a Szeretnénk sport szakkört alakítani A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok: Kossuth-rádló; 5.00: Falurádió. 5.30: Lapszemle. 5.45— 8.30: Reggeli zenés műsor. közben 6.45—7.00: A Szabad Nép vezércikkének Ismertetése. 7.40; Naptár. 14.00: Időjárás és víz­állásjelentés. 17.00; Hírek. 20.00: Hangos újság. Petőfl-rádió; 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45; Jóreggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezek. 10.00: Hírek. 17.30: Hírek. 19.15: Sportnegyedőra. Petőfl-rádió: 7.00: Filmzene. — 8.30: Reggeli hangverseny. — 9.20: Igaz történetek Leninről. — 9.40: Zenélő doboz. — 10.10: Magyar kamarazene. — 11.00: Zenekari operettrészletek. — 11.15; Hegyi Géza zongorázik. — 15.00: Preklasszikus kamarazene. — 15.25; A rádió kisegyüttese játszik. — 16.10: Lengyel zenei hét. — 17.10; Zenekari hangver­seny. — 18.45. Szív küldi. JANUAR 19, HÉTFŐ Kossuth-rádló: 11.30: Az Idea­lista kárász. — 12.30: Horváth Elemér és zenekara játszik. — 13.00: GoCdmark operájából. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 15.50; A rádió kisegyüt­tese játszik. — 17.30: Madách Imre, a költő. — 18.00; Jó mun­káért szép muzsikát. — 20.10; A puskás ember. — 21.30: Lengyel zenei hét, — 23.25; Színes esti muzsika. Petőfi-rádió: 7.00; A hét zene­szerzője: Ravel. — 7.35: A var­sói kis zenekar játszik. — 8.35: Hanglemez. — 10.10; Részletek Polgár Blaháné c. dal játékából. — 15.00: Lengyel zenei hét. — 16.00: Egiy csepeg munkásasz­szony. — 16.30: Részletek az így győztünk az olimpián c. film zenéjéből, — 17.00; Operettrész­letek. — 18.00; Tánczene. — 18.10: Előadás. — 18.45: Népdal­lal a világ körül. — 19.35: Szív kü’.di szívnek szívesen. JANUÁR 20, KEDD Kossuth-rádló; 11.30; Női szem­mel.. . — 12.30: Tiéd az or­szág. — 13.00: Magyar zenekari muzsika. — 13.30; Radies Béla és zenekara játszik. — 14.15; Klasz- szikus operettekből. — 15.30: Elnyomott népek dalai. — 15.50; Délutáni hangverseny. — 16.20: Csodálatos utazás. — 18.00; Len­gyel zenei hét. — 18.20: Egy­szerű. mintáz igazság. — 20.10: A ezuhakáilói bányászokról. — 20.40: Magyar zeneszerzők , új békedalaiból. — 21.00; Tánczene. 22.20; Bartök-est. — 23.10: Mo­zart: Német táncok. — 23.20: Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. JANUÁR 21. SZERDA Kossuth-rádió; 11.30: Legyünk olyanok, mint ők voltak. — 12.30: A rádió népi zenekara játszik. — 13.00: Lengyel zenei hét. — 13.30; Régi orosz forra­dalmi dalok. —- 14.15; Lengyel zenei hét. — 14.50: Zenekari szám Weinertől. — 15.50; Irodal­mi műsor. — 16.20: A rádió ajándékmüsora a vértessomlói általános iskolának. — 17.15; Részletek Dunajevszkij zenéiéből. — 17.45: Szív küldi. — 21.00: Hangversemv Lenin emlékezeté­re. — 22.25: A rádió népi zene­kara játszik. Petőfi-rádió; 7.00; Lengyel tán­cok. — 7.35: Részletek Kodály Háry János c. daljátékából. — j 8.00; Zenekari hangverseny. — I GŐGÖS HERCEGNŐ Régi cseh népmeséből készült a „Gőgös hercegnő“ című cseh­szlovák mesefilm, amely megtar­totta a népmese sajátosan gaz­dag. színes világát. Ez a film megtanítja az ifjúságot arra, hogy becsüljék meg a munkát, az élet forrását. A mese a délceg Miroszláv ki­rályról és a világszép herceg­nőről, Kraszomiiláról szól. A her­cegnő olyan szép volt, hogy ha a virágok meglátták, egyszeribe kinyíltak. Szép volt, de szívte­len, gőgös. Száz meg száz kérő versenyzett kezéért, de ő min­denkit kinevetett, mindenkit kl- csűfolt. Miroszláv. a szomszéd ország fiatal királyfia kertésznek öltöz­ve keresi fel a gőgös hercegnőt. Ahogy túljut birodalma határán, sovány, szomorú emberekkel ta­lálkozik. adószedők sanyargatják a népet, minden fil'ér az őréig, tehetetlen király tanácsadói mar­kába vándorol. Ebben az ország­ban kiveszett az öröm a szívek­ből, meghalt a dal, még a gye­rekek sem nevetnek. Miroszláv csodálatos virágot nevelt, amelyik muzsikált. De a virág Kraszomila hercegnő szo­bájában e'hervadt. A hercegnő hidegségétől, gőgjétől pusztult el a virág. A herceg megtanítja énekelni a hercegnőt, megszeret­teti vele a munka örömét és Kraszomila ezentúl együtt dalol a fö'dmflvesekkel, együtt táncol a gyerekekkel. A mesebeli or­szág dolgos népe is megtanul énekelni, mindenütt zeng a dal, a munka örömdala. A filmet az egri Vörös Csillag film,színház január 22-től 28-ig tűzte műsorára. ISKOLAI JÁRÁSI KULTÚRVERSENY A megyei tanács kultúrtermé­ben január hő 18-án délelőtt- 9- től 12 óráig, délután 2-től 5 . órá­ig iskolai járási kultúrversenyt rendeznek. A versenyen rélszt- veszneik Andomaiktálya, Bélapát­falva, Felnémet, Felsőtánkány, Kerecsend és az egri járás szá­mos községének ének. és tánc­csoportjai. Belépődíj felnőtteknek 3, gyermekeiknek 2 forint. A Népújság elintézte A december 18-án megjelent Villám cikk alapján vizsgálatot folytattunk az egri Pedagógiai Főiskola menzáján. Megállapítot­tuk, hogy a konyha sok esetben nem adta ki az előírt mennyisé­get a fötsko'a hallgatóinak. Az ételek minősége sem volt meg­felelő. nem volt olyan, mint ami elő van írva az üzemélelmezési vállalatoknak. Felhívásunk alap­ján január 6.tól kezdve az Uzemélelmezési Vállalat vezetője külön étlapot készített a Pedagó­giai Főiskola menzája részére, s minden naip ellenőrzi a kiadott ételek mennyiségét és minősé­gét. Felhívtuk a vállalat-vezetőség figyelmét, hogy a kollokviumok ideje alatt fokozottabb gondot fordítson a főiskolai hallgatók élelmezésére. Rózsa Miklós belkereskedelmi minisztérium üaemélelmezési igazgató ••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Felhívás! Az Eqri Tüzép Vállalat fel­hívja a közüleíek és vállala­tok vezetőinek figyelmét arra. hogy a Tüker Vállalat tüzeiéstechntkusai január 20- ig Egerben tartózkodnak azon célból, hogy a 108.400/1951. 0. T. sz. rendelet kiterjesztése tárgyában kiadott 2500-50/ 1952. 0. T. sz. utasítás (Terv. gazd. étrt. II. 8.) alapján a tüzelőanyag normázását vég­rehajtsák. 1953 január 20 után Eger városban csak azion vállala­toknak és közüle'leknek szol­gáltat ki a Tüzép V. tüzelőt, ahol a tüzeJőanyagnorma- megállapftás me,gtörtént. A vállalatok tüzelőanyag- felelősei a normák megállapí­tása érdekében keressék fel a tüzeléstechnikusokat, akik az Egri Tüzép 303. sz. telepén (Sztálin-út 67) tartózkodnak. Eqri Tüzép Vállalat 9.40: Daütanulás. — 10.30; Vá­sárosán — 11.00: Magyar zene szerzők kórusműveiből. — 16.30; Magyar partizánok a II. világ­háborúban. — 16.45: Chopin műveiből. — 17.30: Vidéki népi zenekarok hangversenye. — 19.35: Magyar és szovjet hang­szerszólók. JANUÁR 22, CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 11.30; Jóska. Fe. kete Gyula elbeszélése. — 13.00: Szórakoztató magyar muzsika. — — 14.50: A kuruckor dalaiból. 15.30: Irodalmi műsor. — 16.00; Keleten ké'. a nap. — 16.45: Vi­dám hanglemezek. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 23.20; Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. Petőfi-rádió: 7.00: Vidáman élünk. — 7.35: Színes zeneikari muzsika.' — 8.40: Filmzene. •— 9.20: A szürke nyúl országa. El­be,széléé. — 9.40: Lenin-dalok. — 10.10: Klasszikus szórakoztató zene. — 15.40: Fiatalok zened újsága. — 16.10: A rádió kis­együttese játszik. — 17.00: Zene­kari hangverseny. — 17.35: Az előadóművészet mesterei. — 18.45; Szív küldi. — 19.05: Be fútta az utat a hő. — 20.30; Műsorzárás. Heti két edzést kérünk! Hétfő délután 3 óra. A köz- gazdasági középiskola tornater­mében vidáman nyüzsög a gye­reksereg. Az V.. VI. számú ál­talános iskolák 120 növendéke részére tart iskola- és sportköri tomaedzést Jávori József test­nevelő. Munkáiéban segít neki Dombrádi Lajos, aki régebben foglalkozott a gyerekekkel és most érdekli volt tanítványainak előmenetele. Ma egy kis háziver­seny keretében küzdenek a gye­rekek az elsőségért. Talajtorna, tigrisbukfenc, spárga, cigáilyike- rék követik egymást filmszerűen, s valamennyi gyakorlat tömeget mozgat. A gyakorlatokat jól vég­zik a gyerekek, igen sok a te­hetséges közöttük. „Pedig csak hetenként egy alkalommal tudok edzést tartani velük — kesergi Jávori József- — Mindnyájan élnek halnak a sportért, alig várva egy-egy edzési napot, áru­kor kedvükre kimozoghatják magukat a tornateremben. Leg­alább heti két edzésre volna szükségem ilyen nagy tömeg szá­mára” — fejezi be-szavait. Érthetet'en. hogy az iileiékesek nem adnak több edzési lehetősé­get ennek a két összevont álta- lánosisko'ai sportkörnek. Vájjon hány olyan sportkör van Eger­ben, ahol 120 sportoló van je­len egv edzésen? És miért kö­zömbös az, . hogy a dolgozók gyerekeit leginkább foglalkoztató áitalánósiskolai sport ennyire mostoha körülmények között kénytelen működni? A tapaszta­lat szerint több olyan sportköri szakosztály kap bő edzéslehető­séget, ahol egiíiszien gyér szám­ban vesznek részt a sportolók, vitatható sportbeli _ értékkel _éa sportfelfogással. Népünk jövője az iskolák ifjúságában van. Az erős, edzett, bátor, ügyes embe­rek kialakítását már az általános iskolákban kell elkezdeni. Tisz­teljük a minőségi sport téli szük­ségleteit, de ez nem mehet az ifjúsági tömegsport rovására. Éppen ezért ez iskolák tornater­mei elsősorban az iskolai Ifjúság célját szolgálják, különös tekin­tettel az általános iskolások elha­nyagolt sportolási lehetőségére. Nem jó sportpolitika az. ahol elsősorban nem a dolgozók gye­rekei részére biztosítják a sportolási lehetőséget. A nagyon tehetséges Soós Anna édesapja lemezgyári munkás, Kalotat Má­ria apja traktoros. A kis „gu­mi emberke”, Pékár István és nem kevésbbé tehetséges testvé­re, Pékár Katalin édesanyja éj­jeliszolgálatos ápolónő és így so­rolhatnánk mind a 120-at. A de­mokrácia ki'encedik évében sze­retnénk végre ©lémi azt, hogy a: a sport — az általános iskolában is -- jobban a népé, a népi szár­mazású tömegeké legyen Eger­ben is. lovcsényl Jenő tudósító. Gazdát a városi sportpályának! A felszabadulás óta eltelt idő alatt az . országban mindenütt helyrehozták a fasiszta pusztítás romjait. A gyárak, lakótelepek és sportpályák tömegei épülnek. De Hatvan szövetkezeti város központjában elterülő sportpá lyán még a régi nyomok látha­tók. Elhanyagolt, romos a sport, pálya es berendezése, nem kez­denek hozzá a szükséges helyre- hozatalhoz. Hatvannak egy sport, pályája van, a Lokomotívé, de az Is távolesik a várostól és egész­ségtelen a levegője a vasút közelsége miatt. A sportpálya- állapotok sok sportágban hanyat­lást idéznek elő Hatvanban. így a tenisz, kosár-, kézilabda, röp­labda é(s az atlétika fejlődését teljesen hátráltatja. Nem utolsó­sorban az MHK-mozgalom fejlő­désére Is kihat, amelyen sürgő­sen segíteni keli. A Hatvani Ki­nizsi szívügyének tekintetté a sportpálya rendbehozatalát, de munkájához a TSB-n kívül nem kapott olyan támogatást, amellyé' komoly eredményt tudott volna elérni. A sportpálya újjáépítése minden hatvani sportkedvelő óhaja és reméljük, hogy ebben az éviyen a sportpálya társadalmi munkával való rendbehozatalára többszázán kapcsolódnak be, de ehhez a munkához a TSB és a tanács hathatós támogatása ia szükséges. Bartsch Sándor hatvani tudósító. Beszelő szamok Népi demokráciánk sokat ál- doz a sportra, bizonyítja ezt többek között az egri sportkö­röknél foglalkoztatott edzők mű­ködése Is. Harminc fizetett edzőt foglalkoztatnak Egerben, akiknek évi fizetése negyedmillió forint! A felszabadulás előtt egyetlen sportágban sem volt díjazott edzői Még jobbam megvilágítja a tényeket, ha ismertetjük azt, hogy az egyes sportkörökben mit áldoznak edzőkre. A Fáklya sportkörben 11 sportágiban fog­lalkoztatnak edzőt és azok évi fizetése 107.988 forint. A Hala­dás sportkör 36.600 forintot ál­doz hat edző évi működéséért. Az MTSK közel 30.000 forintot fordít ifjú sportolóink nevelésé­re — hat edzőt foglalkoztat. A Dózsa sportkör három sportág­ban taníttatja sportolóit és ezért a munkáért 15.600 forintot fizet ki edzőinek. Ezek a sportkörök egészségesen, jól felosztottam több sportágra kiterjedően fog­lalkoztatják az edzőket, különös tekintette! az ifjúság nevelésére. A többi egri sportkörben 10— 12 ezer forintos a pénzalap az egyes szakosztályok edzőinek díjazására. Az egyes sportágak­ban a következő módon oszlik meg az edzők díjazása: úszás (három edző) 49.008 forint, lab­darúgás (kilenc edző) 47.940 fo­rint kosárlabda (két edző) 29.640 forint, tenisz (egy edző) 19.560 forint, röplabda (négy edző) 18.864 forint, atlétika (négy edző) 16.020 forint, torna (öt edző) 17.500 forint. Ezekben a sportágakban 1953-ban újabb edzőket állítanak be. A sportok­tatás terén tehát igen nagy a ★ fejlődés s a számok Is mutat­ják, hogy népi demokráciánk igen nagy gondot fordít a minő­ség színvonalának emelésére. Az edzők foglalkoztatása azon­ban nem arányos és abból a nagy összegből, amelyet Eger város sportkörei a sportoktatás- ra kapnak, nem jut több olyan sportág fejlesztésére, amelyek elsőrendű fontossággal bírnak. Ebben nagy mértékben hibásak a sportkörök, melyek nem min­den esetben tartják szem előtt az egyetemes sportérdekeket. Egészségtelen állapot az, hogy az ökölvívás, birkózás oktatásá­ra és ezeknek a szakosztályok­nak megalakítására nem fordí­tanak kellő gondot és nem hoz­nak kellő áldozatot a sportkö­rök. Nem beszélve arról, hogy a sí. kerékpár, teke, céllövészet részére nincs hivatásos edző al­kalmazva Egerben. Érdekesség még az. hogv mindössze három főhivatású edző (Bakó, Lovcsányi, Soponyai) működött az 1952-es évben Egerben, a többi mellék­foglalkozásként végezte a sport- oktatást. Tanulsáiglkélnt levonhatják aa Illetékeseik azt, hogy az állam igen sokat áldoz a sportoktatás fejlesztésére, de az a hatalmas összeg, amely eljut az egri sportkörökhöz — nincsen úgy felhasználva, hogy megfelelő lenne az egyetemes siportérde- keknek. El kell érni azt, hogy a szakosztályok megalakítása, működése a' sportkörökben a legfontosabb sportágak érdekei­nek és fejlődésének megfelelően történjen. ★ SPOIIT SOROKBAN Asztalitenisz: Járási egyéni fel­nőtt bajnokság. I. Szabó Ernő H. Lokomotív (21:15, 18:21, 22:20). 2. Révész Árpád H. Lokomotív. 3 Szá- deczki István Selypi Kinizsi. 4. Bori Gábor H. Lokomotív. A felnőtt bajnokság nem hoz­hatott erős küzdelmet, mivel csak két sportkörtől volt Induló. A járás több sportköre nem mél­tatta a TSB felhívását. Hogyan akarja a H. Kinizsi, a H. ÁVESZ, az Apci SK, a Petőfiibánya meg a többi járási sportkör és üzem az asztalitenisz fejlődését? Nagyobb fegyelemmel készülje­nek ezután a többi versenyre. Labdarúqás: Hatvani Lokomo­tív—Hatvani Honvéd, barátságos.) 7;0 (2:0). Vezető: Bognár. A sok gól ellenére is gyenge a Lokomo­tív ötösfogata. A február 1-én meginduló Lokomotív Kupában bátrabban nyúljanak a fiatalok­hoz. „Istenmezején lelkes munka In­dult meg a község sportéletének fejlesztése érdekében. A legutób­bi sportgyűlésen kimondották, hogy a község labdarúgó csapata egyesül az istenmezei bányásiz- csápattal, amelynek révén egy jóval erősebb együttes alakúk ki. ’Tervbevették, hogy több más sportágban is megindítják a munkát. Bódi b. János levelező. Füzesabonyban a hivatalos szervek, valamint a Lokomotív, a KTSZ, a földművesszövetkezet és a tszcs közös összefogásával sportpálya építése indult meg, amelyet a község dolgozói tár­sadalmi munkával Is segítenek. Az új pálya elkészültével jelen­tős fejlődés várható Füzesabony sportéletében. Az 1953 as évben kézilabda-szakosztáily megalakí­tását is tervbevették, amellyel a szakosztályok száma hétre nőve- kedik. Téglagyár—Faikäya III. 11:4. Városi asztalitenisz férfi CSB. Győzött: Sztaskó 3, Györfi 3, Lu- baí 2. Török—Sztaskó-pár 2, Győrfi—Lubai-pár, illetve Kormos 2, Kovács és Kormos—Kovács- pár. — AZ ÍRÓSZÖVETSÉG he- vesmegyei csoportjának előké­szítő bizottsága kéri aizokat az irodalommal! foglalkozó dolgo­zókat, akik a közeljövőben meg­alakuló hevesmegyei csoportban dolgozni akarnak, nevüket, mun­kahelyüket és pontos címüket közöljék a Népújság szerkesztő­ségével — ugyanakkor küldjék be eddigi írásaikat* népújság Az MDP Hevesmegyei Pártbizott­ságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Felelős szerkesztő; Horváth István Felelős kiadó; Váczl Sándor Szerkesztőséq és kiadóhivatal: Eger. Bajcsv-Zsilinszky-utca 8. Telefon: Szerkesztőség 284. Kiadóhivatal 123 Postafiók: 23. Egyszámlaszám: 00.878 057—18. Szikra Lapnyomda. József-krt 5. Felelős vezető; Kulcsár Mihály. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents