Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-15 / 5. szám
W53 Január IS. N E PUJ SAG 3 Csendőrök, földbirtokosok búvóhelye a megyei BELSPED Vállalat LEPLEZZÜK LE AZ ÁRUHALMOZOK AT! .Népünk ellenségei — volt csendőrök, horthysta tisztek, nagybirtokosok — egyre inkább oiyan vállalatoknál húzódnak meg, ahol kis feltűnéssel nagy hanggal uszíthatnak szocialista rendünk elien. Ennek ékes bizonyítéka a megyei BELSPED vállalat, ahol gomba- tenyészetben találhatók meg mindazok kiknek felrobbantott hídjainkat, özvegyeinket és árváinkat, a múlt minden keservét „köszönhetjük", j A vállalat egyik legfontosabb munkakörében végzi a forgalom irányítását Hiba József volt horthysta tiszt, főjegyző. A felszabadulás után. hosszú ideig fuvarvállalata volt. Hiba József, még saját apját is .kizsákmányolta. S ugyanannyit '"■íj^etett munkájáért, mint a többi munkásnak, ott gördít akadályt építésünk elé, ahol tud. Döntő mértékben az ő „érdeme", hogy a vállalatnál nyüzsögnek népünk piócái. A harmadik békekölcsönjegyzés napján lerohant a helyi telepre, s a tőle szokásos nagy hangon kijelentette: „Kérem, 28 ember el lesz bocsátva." A cél nagyon is átlátszó: ezzel próbáit zavart, bizonytalanságot kelteni a do’gozókban, hogy azok ne jegyezzenek építésünk, a béke kölcsönéből. De nem csak szavakban, méginkább cselekedeteiben mutatkozik meg Hiba József mélységes jellem- telensége, elvakult gyűlölete a nép országával szemben. Személye volt a kulcs a vállalat kapujához! Rajta keresztül lelt a selypi kirendeltség vezetője a deklasszált volt nagybirtokos Platyi Gáspár, a recski kirendeltség vezetője pedig Vityi István volt 400 holdas földbirtokos fia. Preszler Lajos hadiszállítói, nagykapitalistát a postakocsira helyezte — mert ott a legkönnyebb a munka. Csőke Lajos csendőrtiszthelyettes is Hiba József baráti köréhez tartozik, ezért került az IBUSZ-hoz, ahol könnyű munkával megkeresi a másfélezer forintot Is. Ezekután nem lehet csodálkozni, hogy Lázár Pál volt nagyvállalkozó, akinek 26 pár lova, több teherautója volt, bérelte a* egri Vadászkürt vendéglőt — most, a forgalom- irányító jóvoltából, raktámok. Hogyan történhetett meg. hogy a dek lassz ált elemek búvóhelye lett a BELSPED vállalat? Elsősorban is a vállalat kommunistáit terheli a felelősség, akik bár többé kevésbbé ismerték Hiba József személyét, nem leplezték le, nem harco tak kemény következetességgel az osztályellenséggel szemben. Az utóbbi időben a pártszervezet, s » vállalat személyzeti osztálya — ha megkésve is — erélyesebb rendszabályokhoz folyamodott. Ennek eredménye, hogy Kondor Gábor, volt főkönyve'őt, a bizalmas iratok kiszolgáltatásáért fegyelmi elé állították. Ez azonban csak a kezdet. Egyetlen pillanatig sem lehet megtűrni a becsületes dolgozók körében Hiba Józsefet, de társait sem. A termelékenység emeléséért harcolnak a nagygombosi állami gazdaság dolgozói ,Minden erőnket meg kell feszíteni, hogti emeljük növénytermelésünk és általában mező- gazdaságunk hozamát" — mondotta Rákosi elvtárs az országgyűlés előtt mondott beszédében. Rákosi elv.társ beszédét megszívlelték a nagy gombosi tangazdaság dolgozói is. Az elmúlt esztendőben jelentéktelen területen alkalmazták a szovjet agrotechnikát — mindössze 56 holdon vetették kereszt sorosan a gabonát, s 16 holdon ültették négyzetesen a kukoricát. Az elmúlt év tapasztalatain okulva, ebben a gazdasági évben már fokozottabban alkalmazzák az élenjáró termelési eljárásokat. Az ősszel már 210 holdon vetették keresztsorosan a gabonát. Ha átlagosan csak 1 mázsa 20 kilóval számítunk nagyobb termést hoidankint. akkor is a ke- re&ztsorosan vetett ősziek 252 mázsával teremnek többet az egysoros vetésű gabonánál. A tangazdaság dolgozói a gépek segítségével időben elvégezték az őszi vetést, november J6-ra a gabonán kívül már a mondott beszédében mezőgazda- .ságunk legfontosabb feladatául a terméshozamot növelését jelölte meg. — A terméshozam növelésének egyik előfeltétele, hogy a növénytermelésben fokozottabb gondot kell fordítani a talajerő visszapótlására, a trágyázásra. ' Az ősz folyamán 5030 hold földet trágyáztak meg termelő- szövetkezeteinkben. A hevesve- zekényi Béke 40, az egerszalóki Vöröscsillag, a felnémelj Petőfi 35 százalékát trágyázta meg földterületének. Ez azonban még mindig nem elegendő. Vannak termelőcsoportok, melyek nem fordítottak kellő gondot a trágyázásra. A nagyvisnyói üj élet. a felsötárkánvi Dózsa földterületének mindössze 15 szá-. zalékát trágyázta meg. Számos helyen, többek között a hatvani Gorkij és Petőfi termelőcsoport- ban elkövették azt a hibát, hogy a trágyát kihordták és a földön kupacokba hőguták. Így a trágyái értékes láplálóanyagának 1 142 hold őszi takarmánykeverék is a főidben volt Lelkes harc folyik az állattenyésztésben is a terv teljesítéséért. A minisztertanács 'kétéves állattenyésztési határozata előírja, hogy 1954-ben az állami gazdaságok átlagosam 3200 literes tejhozamot érjenek el, A tehenészetben is a szovjet módszerek alkalmazásával harcolnak a határozatok maradéktalan végrehajtásáért Fejes előtt 50 fokos melegvízzel megmossák a tőgyet, maja masszírozzák, a fe- iés után pedig utócsepegjtetést végeznek A háromszori fejős, a tőgymasszázs bevezetésével rövid időn belül 6—7 literről 12 literre emelték a feiési átlagot. A fejősök munkáját segíti a tíz szovjet íejőgép. melynek segítségéved tisztán, gyorsan tudják elvégezni ezt a munkát. Horváth József, Tóth István munka- érdemrendes tehenészek a fejlett termelési eljárások segítségével már október 16-án teljesítették 1952. évi termelési tervüket. Horváth József 2833, Tóth István 6317 liter tejet termelt terven felül. Lelkes, odaadó munkájuknak is az eredménye, hogy nagy részét elveszíti. Az őszi szántás elmaradásának hátrányain kívül a trágyázás ígv csaknem hatástalan. A feladat most az. hogy a trágyakihordási munkákat tegyük szervezettebbé. A trágya- kihordási munkák megszervezésénél figyelembe kell venni, hogv a trágyázható terület milyen messze esik a trágvatelep- től. továbbá azt, hogv müven módszerrel biztosítható a munka folyamatossága, az állási idő lerövidítése. Helves az a munka- módszer, ha a növénutermelési brigádok tagiait nem a szállító eszközökhöz osztjuk be hanem rakodó-részlegeket szervezünk belőlük. Egyet a trágyatelepnél, a trágva felrakásához, egvet pedig 'kint a táblánál a lerakáshoz és a szarvas készítéséhez. Ezzel a módszerrel a kocsikat folyamatosan megtudják rakni és a munka kevesebb kézi erőt igényel, illetve a rendelkezésre álló időt és a munkaidőt a legjobban tudják kihasználni. Szarvast a trágyázandó tábla szélein készítsük, az út mentén. a tangazdaság 74 ezer literrel túlteljesítette évi tejtermelési tervét. A fejősök már az idei terv sikeres teljesítéséért harcolnak. Tóth István úgv fedeztette a gondozásában lévő teheneket, hogy a zö'.d legelő idejére valamennyi megelljen — a friss zöldtakarmányok etetésével már a tavasz elején fokozza a teiho- zamot. A tangazdaság többtermelé- sért vívott harcát segítik a kommunisták, akit bátran szembe- szállnak a nehézségekkel, lelkesen harcolnak a tervek teljesítéséért. Oravecz József esztergályos a gép javítóműhely dolgozója 115 százalékos eredményével mutat óéidát dolgozó fásainak. Búzás József. Oravecz István traktorosok a gőzekével 100 százalékon felüli teljesítménnyel dolgoztak, hogv ideiében elvégezzék az őszí mélyszántást. A kommunisták lelkes felvilágosító munkát is végeznek, de bevonják a népnevelő munkába a iól dolgozó pártonkívülieket is, — Ennek eredménye, hogy egyre több dolgozó éri ol a 100 százalékos eredményt. A táblák szélére annyi trágyát hordjunk ki, amennyi azok megtrágyázásához szükséges — holdanként 180—200 mázsát számítsunk. Könnyen lehet tehát számítani, hogv hánv fordulót kell végezni a járműveknek. A szarvas készítésénél nagy gondot kell fordítani arra, hogy a kihordott trágua ki ne száradjon, meg ne penészedien, Pe ne ázzon, ne veszítsen értékéből. Ezért helyes az, ha legalább három-négy méter szélességű 1.5—2 méter szarvast készítünk. Az érett és kevésbbé érett istállótrágyát vegyesen rakjuk be. Majd a trágya tömörítésére egyenletesen tiporjuk be a szarvast és azt legalább félméter vastag földtakaróval terítsük be. A földtakarót középen kissé domborúra készítsük, hogy az esővíz lefolyjon róla. A szarvasban lévő trágva alapos összetömörítése, betiprása azért szükséges, hogv a levegőt kiszorítsuk és a trágua ne penészed jen meg. A szarvasba kihordott trágya megkönnyíti a terület trágyázási munkáit. Levél Galyatetőről Az ország egyik legszebb üdülőhelyéről írok pártunk hevesmegyei lapjának, hogv ezúton is köszönetét mondhassak a pártnak, hogv egész évi munkám után pihenni, üdülni küldtek a galyatetői élmunkás- és sztahanovista üdülőbe. Együtt üdülnek itt meghitt barátságban a sztahanovista kubikosok, építészmérnökök, egyetemi tanárok, bányászok és művészek./ Megbeszélik munkájukat, eredményeiket, nehézségeiket. Itt üdül mindannyiunk szeretet© által körülvett nagy zeneszerzőnk, Kodály Zoltán és itt üdülnek a szuhakállói bányász elvtársak mind a tizenheten. Az év első napján nagy élményben vólt részünk: eljött hozzánk az ország első embere, Rákost Mátyás elvtárs. Személyesen akart találkozna a szu- hakáklói bányászokkal. Sokáig beszélgettek. „Mi tudtuk, hogy megfognak bennünket menteni — mondták a szuhakállóiak — tudtuk és éreztük, hogy Rákosi elvtárs velünk van, ott van közöttünk és elküldi hozzánk az ország legjobb bányászait, hogy megmentse életünket.” Ragyogó szemekkel ígérték meg Rákosi elvtársnak; hogy a jövőben még nagyobb akarattal, kommunistához illő példa- mutatással dolgoznak, hogy több szenet adhassanak a mi szép, épülő hazánknak. Szilveszter, éjjel, az 1953-as esztendő első perceiben 'munka- szerződést kötöttek egymással az itt üdülő sztahanovisták, él- munkások és vállalták, hogy úgv fognak dolgozni, hogy munkájuk eredményeként a következő Szilvesztert ismét együtt tölthessék az élmunkás üdülőben. Kötelezték magukat, hogy egymást minden negyedévben ellenőrzik, ki hogyan teljesítette vállalását. Ebben az évben én is úgy akarok dolgozni, hogy méltó lehessek arra, hogy máskor is itt tölthessem szabadságomat. Jó munkámmal továbbra U erősíteni akarom drága hazámat. Héber Ernő sztahanovista főgépész HORDJUK KI SZARVASOKBA A TRÁGYÁT 1 Gerö élvtárs november 29-én, a Központi Vezetőség ülésén elA TÓTH-CSALÁD 1 Még a harmat is aludt, 'mikor Tóth István már kint palántálgotatt az 500 holdas Mlinkó István dohánykertészeiében. Nagy darab föld az az 500 hold — de sok ember megélhetett volna belőle. A sava ‘azonban Mllnkóé volt, csak a „bo's”, — az évi 100 forint jutott a Tóth-csalöd- nak. A századforduló első éveit írták akkoriban, már aki írta, mert Tóth István nem ismerte se a betűket, se a számokat. 1 — Azt mond iák, nem való parasztnak a betűvetés. Ugu vélem. csak nem árt. Jó dolog az, ha tud az ember — vélekedett nem egyszer nagyszámú Családja körében Tóth István. A legkisebb, László megbarátkozott ezekkel a szavakkal, amennyire engedték a körülmények rendszeresen iárt elemibe, igyekezett elsajátítani a betűk ‘és számok titkait. Sokat fázott, mert ruhára nem tellett — idősebb testvérének rongyai szolgálták a hétköznapit, ünneplőt egyaránt. Nem ruhára, de még kenyérre sem nagyon telt az évi 100 forintból. S mikor 10 éves korában 5 forintért elszegődött a 300 holdas Makói Lajos nagygazdához, elhatározta, hogy ruhára spórol. Az elhatározás 1913 ban született meg, s az első ruhát 1919-ben vette meg, amikor a proletárdiktatúra jóvoltából emberhez méltó bére lett. Tóth István már nem élt, fia, László egyedül iárta a Horthy-világ országút ját. Megnősült, egymásután jöttek a gyermekek, — 1940-ben már hetedmagával kereste az évi 300—400 pengőt. Még mindig fülében csengett aljának szava: „Jó dolog, ha tud az ember” *— de maga csak kai elendig jutott. A gyerekeket háton vitték az iskolába. mert a tél ugyan csizmát követeli, de még cipőjük sem volt. így emlékezik vissza Tóth László, a hevesvezekényi Béke szövetkezet tagja elmúlt ötven évére. Fájó, de tanító emlékek ezek. Most, mint ezernyi másnak, szép, biztató a Tóth-család élete is. Az elmúlt évben adta férjhez lányát, ruhát vett kicsinek, nagynak, hízót ölt, nem is kicsit — az 1952-es számvetés több mint 10 ezer forint kiadásról tanúskodik. Vájjon, miből telt ennyi? Egész évi szorgalmas munkája után 25 mázsa búzát, két mázsa árpát, 30 má zsa szénát, cukrot, rozsot és készpénzben 3 ezer forintot kapott. A háztáji gazdaságban majd nyolc mázsa kukoricája termett, burgonyára, zöldségfélére, húsra se kellett a pénz. Múlt évi jövedelme csak a szövetkezetből közel Járt a 20 ezer fd rinthoz Tóth István egy év alaü nyolcadmagára 100 forintot, fia. 300 — 400 pengőt keresett, — most meg maid 20 ez*' ez is a mull és felen mérlege. De ami ennél több, ami felbecsülhetetlen, — valóra válik az álom is: az 50 éves Tóth László most megy öthónapos kombájnvezetői tanfolyamra. Apja analfabéta volt — ö „vén’ korára is tanul. Tóth László csak hat elemiig jutott, lánya most megy segédállatorvosi tanfolyamra, fia pedig nyáron a hatvani vegyipari technikumba.. S ha kell, télen csizmát húznak, ha kell cipőt, nem okoz goti- dot sem a tankönyv, sem a ruha. Az elnyomott, agyonsanyargatott analfabéta unokái, jövőnk várományosai együtt tanulnak apjukkal. (gy-ó) Jó egy esztendővel ezelőtt, 1951 december 1-én jelent meg pártunk és kormányunk nagy- jelentőségű határozata a jegy- rendszer eltörléséről, a szabadpiaci forgalom megteremtéséről. Dolgozó népünk; a városokban és a falvakban egyaránt határtalan örömmel és lelkesedéssel vette tudomásul a határozatot, s december 1 után jelentősen, 6zinle ugrásszerűen fellendült a munkaverseny, emelkedett a gépek és fogyasztási cikkek termelékenysége. Rákosi elvtárs 1952 december 15-én az országgyűlésen is beszélt erről a határozatról. „Mi tavaly, december elsején megszüntettük a jegyrendszert és helyreállítottuk a mezőgazda- sági termékek szabadforgalmát. Ez a rendszabály helyes volt és sikerének jó kihatásai ügy gazdasági, mint politikai téren megmutatkoztak. Nem is kívánunk ezen a jövőben sem változtatni." Nagy vezetőnket és tanítónkat, pártunkat egy- emberként követő dolgozó népünk sem kívánja vissza a jegyrendszert. Vannak azonban még olyanok is ebben az országban, akik azt szeretnék, ha a dolgozók, feleségeik és gyermekeik sorbanállással töltenék szabadidejüket, pihenőnapjukat, vagy éppen munkaidejük egy részét. Vannak akik szeretnék, hogy a dolgozóik ismét a rá- érök, niás zsírján élősködők összehalmozott, jó előre felvásárolt árucikkeit vegyék meg, — természetesen flő, feketeáron. Ezek az emberbőrbe bujt fenevadak, a szabotáló kulákok, a szoci ál demokrácia, a kléruö ügynökei most a határozat után egy eszterdővel, egy aszályos, faggyal terhelt gazdasági év után elérkezettnek látták az időt, hogy ismét szervezett harcot indítsanak építésünk ellen, — ezúttal a kenyér frontján. A megyeszékhelyen nem egyszer hallani panaszt, — „rossz a kenyérellátás." Hasonló jelenségekkel találkozhatunk két más városunkban is. Mi ezzel szemben a valóság? Kenyérgyáraink semmivel sem sütnek kevesebb kenyeret most januárban, mint decemberben. A kenyér most mégis „kevés”, a népboltok. kenyérüzletek előtt „ügyes” kezek szervezik a sor- banállást, s az ellenség amely az egész akciót kitervezte, felhasználja ezt népi demokráciánk. sőt nem egyszer a Szovjetunió elleni demagóg uszításra, holott a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy a nehéz aszályos év következményeit nem keil éhséggel, nélkülözéssel megfizetni. Kovács Mihályné egri, Balázs János-utca 19 szám alatti lakos, ökőlrázva panaszkodott az üzlet előtt, hogy lassan már „ennie sem lesz mit, nincs kenyere, sem lisztje. Úgy kell sorbaállni érte”. Nem feledkezett meg természetesen arról sem, hegy ezt felhasználja népi rendszerünk elleni uszításra. Mi az igazság Kovács Mihál yné ,,kenyértelenségében”? Már eddig Í6 nagymennyiségű lisztet vásárolt fel, ezenfelül lakásán több mint félmázsa nullásliszt, nagyobb mennyiségű búza volt elrejtve. Kovács Mihályné felvásárolta dolgozó társai elől a kenyeret, pedig meg volt a termelői fejadagja is, azzal inkább üzérkedett — s most népi rendszerünk ellen uszít. De van más pé!da is. A közelmúltban ítélték háromévi börtönre Blichard József erdő-* mérnök, volt miniszteri osztály* tanácsost, aki ugyancsak nagyobb mennyiségű lisztet rejted getett lakásán a fasiszta sajtótermékek mellett. Ezek a példák is világos magyarázatot adnak arra, hogy kik vásárolnak felesen lisztet, kenyeret, kik azak, akik egy* csapásra két legyet szeretnének ütni: közellátási nehézségeket teremteni, s uszítani népi rendszerünk ellen. Falun és városon, egyaránt, elsősorban a faiu kulákjai, a feketézők, spekulánsok gyűjtögetik nagyon is átlátszó célokkal a lisztet és kenyeret. Es a feketézőket nem egyszer, akarva, akaratlanul az egyes üzletek vezetői is támogatják. Az í-es számú áruda vezetője saját maga akart kiadni nyolc kiló kenyeret egy falusi asszonynak, akinek megvolt a fejadagja. Nyilvánvaló, nem étkezésre kellett volna a nyolc kilő kenyér — elég arra kevesebb is, — hanem malacok, csirkék etetésére. De nem egyszer előfordul, hogy alkalmazottak, középparasztok, munkásfeleségek is hallgatnak az ellenség rémmeséi'e és „ami van, veszek” jelszóval nemcsak tűrik, hogy az orruk előtt felvásárolják a kenyeret és lisztet, hanem maguk is beállnak a sorba, szaporítják a felvásárlók 6zámát. A kommunisták nézzenek utána, kik azok a hangoskodik, siránkozók az üzletek előtt: sok Kovács Mihályné van még a sorbanállók között. Leplezzék le ezeket, mutassanak rá, hogy amíg üzemeink, falvaink, dolgozói az évi tervért, jövő évi jó termésünk sikeréért harcolnak, addig ezek, hátunk mögött munkánk eredményeire törnek, igyekszenek mindent elkövetni, hogv lassabban, nehezebben építhessük ötéves tervünket. De az éberség mellett a példamutatás is a kommunista helytálláshoz tartozik. Nem elég csak. leleplezni a sorban- állókat, nem elég csak prédikálni, hanem példát is kell mutatni. Az a kommunista, aki maga is sorbanáll, az nem is agitálhat a kenyérhalmozók, a feketézők ellen. Az ilyen embernek senki sem hisz, az ilven ember szava üres szappanbuborék. Vájjon elegendő-e, ha csak a kommunisták emelik fel szavukat. ha osak a kommunisták indulnak harcba az ellenség újabb akciójával szemben? Nem elegendői Minden egyes munkásnak, parasztnak, értelmiséginek, minden becsületes embernek fel kell emelnie szavát a spekulánsok, az osztályellenség manővereivel szemben. A dolgozó parasztok különösen meg tudják becsülni az életet adó kenyeret. Nem egyszer szálanként szedik össze a tarlón, szemenként a kamrában. Igazuk van! De vájjon tűrhetik-e, hogv fáradságos munkájuk gyümölcse, az életet adó kenyér a disznók, csirkék gyomrába vándoroljon? A kenyér- spekulánsok elleni harcban komoly szerepe van a dolgozó parasztságnak. Ha dolgozó népünk ilyen egységesen indul harcba, akkor az eredmény sem maradhat el. Ellátásunk tervszerű, bőséges, hónapról hónapra kenyérben is biztosított, s meghiúsíthatjuk az ellenség pillanatnyi zavarkeltését is. Minisztertanácsi rendelet az ipari célokat szolgáló tömi)- és színeziist beszolgáltatásáról A magvar közlöny 1953. január hó 10-i számában megjelent minisztertanácsi rendelet értelmében ipari ezüstféiesége- ket (lemez, huzal, öntött, hengerelt. húzott ezüst) csak az arra kijelölt állami vállalatok tarthatnak birtokukban. Ezek kivételével mindenki, akinek tulajdonában vagv őrizetében ilven ezüstféleségek vannak, köteles azokat nvoic napon belül az Óra és Ekszerkereskedetmi Vállalat valamelyik üzletében az ezüstre megállapított áron eladni. Aki a rendelet megjelenése után jut ilven ezüstféleségek birtokába, ugyancsak köteles azokat (három napon beiül) az Öra és Ekszerkereskedelmi Vállalatnak eladni. A minisztertanácsi rendelet célja a színezüsttel való tervszerű anyaggazdálkodás fokozott mértékben való biztosítása, — ennek megfelelően a késztárgyaikká, fel nem dolgozott ipari ezüstre, színezüstre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Nem vonatkozik azonban a rendelet a lakosság birtokában lévő ezüstből készült használati és dísztárgyakra. amelyek továbbra is minden korlátozás nélkül, szabadon birtokban tarthatók és az állami üzletekben vásárolhatók.
