Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-15 / 5. szám
2 nIpujsXg 1953 Január 15. PROPAGANDISTA TANÁCSADÓ 31 i a politechnikai oktatás lényege? Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételei között harmadiknak határozta meg: el kell érni a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely a társadalom minden tagjának biztosítja fizikai és szellemi képességeinek minden oldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak . lehetőségük legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljanak. hogy szabadon választhassák meg foglalkozásukat és a fennálló munkamegosztás folytán egész életükre ne legyenek egv foglalkozáshoz kötve. Ezt a fejlődést segíti többek között a politechnikai oktatás bevezetése is a szoviet középiskolákban. A politechnikai oktatás megismerteti a gyermekekkel vagy a serdülő ifjúsággal a termelési folyamatok alapelveít. ugyanakkor hozzászoktatja őket a legegyszerűbb munkaeszközök használatára. A politechnikai oktatás a nagyipar természetéből következik, ahol állandóan alakul, fejlődik a technika, a gyártási eljárás. így nincs szükség arra. hogy egy munkás örökre egv munkához legyen láncolva. A foglalkozás, a szakma szabad megválasztása az egyik munkaterületről a másikra való átmenet lehetősége módot nyújt mindenkinek arra, hogy a lehető legteljesebben használja ki ereiét és tehetségét, minden irányban fejlessze fizikai és szellemi képességét, s ilymódon szabad alkotó munkájával a lehető legnagyobb hasznára legyen a társadalomnak. A politechnikai oktatásban a tanulók megismerkednek azokkal az általános tudományos elvekkel, amelyeken minden termelés. bármelv gép munkája alapszik. A politechnikai oktatás révén a tanuló olyan munkajártasságra tesz szert, amilyenre szüksége van, hogy bármilyen foglalkozást válasz- szón később. A politechnikai oktatás azonban nem helyettesíti a szakmai képzést, de kiszélesíti az általános műszaki látókört és a munka kultúrájának fejlesztésével megkönnyíti később a szakmai ismeretek elsajátítását és a szakmai jártasság megszerzését. A politechnikai oktatásnak nem az a célja, hogy minden termelési ágat tanulmányozzanak. Lenin elvtárs kihangsúlyozta: „hogy a politechnikai elv ... nem követelj meg azt, hogv mindenre tanítsanak, de megköveteli általában a modern ipar alapjainak tanítását." Mit jelent a nacionalizálás ? Több politikai iskolán, konferencián nem megfelelően tisztázták a nacionalizálás, az államosítás kérdését. A nacionalizálás államosítást jelent. Azt jelenti, hogv a föld- birtokosok és a kapitalisták tulajdonában lévő gvárak. üzemek, bankok, vasutak és földek kártérítés. fizetés nélkül a pro'etár állam kezébe mennek át. Ezzel megsemmisíti a proletárállam a kapitalista uralom gazdasági alapját és megteremti a társadalom szocialista építéséhez a gazdasági alapot. A kapitalista államban is van államosítás, de ez érintetlenül hagyja a kizsákmányoló rendet és nem terjed ki a nemzetgazdaság minden döntő ágára. A bur- zsoá 'államosításoknál a kapitalista állam azokat a vállalatokat — esetleg egyes termelési ágakat — államosítja, amelyek már nem biztosítanak, vagy még nem biztosítanak gyors jövedelmet a tőkéseknek. Az államosítás fejében az állam még nagyobb jövedelmet juttat a volt tulajdonosoknak, mint azelőtt volt. Sőt az „államosított" vállalatok igazgatása továbbra is a volt tulajdonosok kezében marad. így a kárpótláson kívül még magas igazgatói fizetést is húznak a volt tulajdonosok. A kapitalista államosítások a dolgozók félrevezetését szolgálják. 1946-ban az áruló angol „munkáspárti’* kormány „államosította" a szénbányákat és ezt szocialista intézkedésnek igyekezett feltüntetni. AngEában a nagyburzsoázia van uralmon. A félrevezetés mellett az volt a fő cél, hogv a többnyire veszteségekkel do’gozó régi technikával felszerelt szénbányák terheit a dolgozók fizessék (adó) és így még nagyobb jövedelmet biztosítsanak az angol szénbáróknak. Sokan a nacionalizálás fogalma helyett a szocializálást használlak. A szociaEzálás szó használata helytelen. Klasszikusaink ilyen formában ezt a szót soha nem használták. A szocializálás az Oroszországban tevékenykedő ©szerek, agrárpro- grammjának reakciós követelése volt. Azt Jelentette, hogv a földet a parasztok között a kapitalista rend és a termelési eszközök magántulajdona fenntartásával osszák szét. Á bolsevikok leleplezték ezt a nrogrammot. s a nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével a földbirtokosok és a kapitalisták uralmát megdöntöttük. — és megvalósították a föld nacionalizá- lását. Tiszanána kommunistái készülnek a fagkönyvkiosztó taggyűlésre Tiszanánára még nem érkeztek meg az új tagsági könyvek, de a falu kommunistái nagy érdeklődéssel, lelkesedéssel készülnek a tagkön yvkiosztó taggyűlésekre. A pártvezetőség azonban még keveset tett azért, hogy a tag- könyvkiosztó taggyűlés vallóban ünnep legyen az egész község, az egész párttagság számára. Tiszanáinán decemberben több mint 4' párttag nem fizetett tagsági díjat, ebben a községben veszett el a legtöbb párttagsági könyv, itt ai legtöbb a kizártak száma. Mindezek azt bizonyítják, hogy a pártvezetőség nem végzett jó munkát. Az egységes pártvezetőség volt titkára. Kovács Ambrus nem a párt határozatainak megfelelően végezte munkáját. Visszaverte a bírálatot, nem hallgatta meg a párttagokat, de a pártonkivülieket sem, félvállról lekicsinylőén beszélt az emberekkel. Káros munkája azt eredményezte, hogy Tiszanánán nem megfelelő a párt és a tömegek kapcsolata. Nem végeztek a községben rendszeres felvilágosító munkát, nem harcoltak a jobb eredményekért, lebecsülték az ellenség elleni harcot, Beokocs János községi párttitkár kevés segítséget kapott Kovács elvtárstól, de nem segítette a járási pártbizottság sem. A tagság nyilvántartásánál, de a tagsággal való* foglalkozásban is komoly hibák vannak. Sallós Imréné tszcs-tagtól 1951 őszén elvette tagsági könyvét Egri elvtárs a csoport párttitkára, hogy az elírt születési évét kijavítsák. Azóta sem kapta meg könyvét, holott a tagság nem zárta ki. rendszeresen fizette tagsági díját, jó népnevelő munkát végzett. A pártbizalmiak nem foglalkoztak eléggé a hozzájuk beosztott párttagokkal. Kakukk Sándor és felesége — miután megmagyarázták nekik, hogy mi a párttag kötelessége, mit ie- lent párttagnak lenni — 96 forint értékben vették meg elmaradt tagsági bélyegüket. Nagy Józseíné 36, Lévay József és felesége 52 hónapi tagsági díjat fizetett ki visszamenőleg. De még most sem foglalkoznak eléggé a párttagság jelentőségével. A múlt hét végén még nem tartottak pártbizalmi értekezleteket, nem hívták ösz- sze a párttag népnevelőket, hogy megbeszéljék a tagkönyv- kiosztó taggyűlés előkészületeit. A pártvezetőségnek sürgősen pótolnia kell az elmulasztót, takat. A pártbizalmiak látogassanak meg minden párttagot és tagjelöltet, beszéljenek a tagsági könyv, a párttagság jelentőségéről, hogy ünneplőben jelenjenek meg a taggyűlésen, helyes, ha a pártbizalmi és csoportjai együtt megy a taggyűlésre. A pártvezetöség tartalmas beszámolóval készüljön a taggyűlésre. Értékelje eddig végzett munkáját, szabja meg a párttagság előtt átló feladatokat. A taggyűlés akkor lesz eredményes, ha bátran feltárja azokat a hiányosságokat, melyek a pártszervezet jó munkáját gátolják, ha minden egyes párttag megfogadja, hogy a jövőben mindent elkövet a párt előtt álló feladatok megvalósításáért. így dolgozik Likker István domoszlói párt bizalmi Több mint három esztendeje, hogv Likker István elvtársat pártbizalmivá választották — hét párttag nevelését bízta rá a párt. Az eltelt idő alatt megismerkedett munkájával, s a kezdeti nehézségek után, becsülettel és szép eredményekkel neveli a hozzá beosztott elvtársakat. Jó munkájának az alapja, hogy rendszeresen olvas újságot, a párt kiadványait, részt- vesz a politikai oktatásban, gyakran ellátogat a hozzátartozó párttagokhoz. — törődik nevelésükkel. A Szovietunió Kommunista Pártjai XIX. kongresszusának anyagát is felhasználjál, — nem mulasztja el sohasem megmagyarázni, hogv mit jelent a pártéletben a bírálat és az önbírálat. A _rendszeres foglalkozás eredménye, hogv csoportjának minden tagja részt vesz a _ taggyűléseken, fizeti tagsági díját, s öten résztvesznek a politikai iskolákon is. A nevelésére bízott kommunisták felvilágosító munkáinkban is követik Likker elv- társat. aki egvmaga 20 csoporttagot szervezett az I-es típusú tszcs-be. Hiányosság azonban munkájában, hogv bár példamutatásra neveli pártcsooortiának tagjait, — de az ellenőrzésről már megfeledkezik. Nem néz utána, hogyan végzik munkájukat, teljesítették-e állampolgári kötelezettségüket, végrehaitiák-e a népnevelők a rájukbízott feladatokat. __ Ezekért á hibákért azonban nemcsak Likker • elvtársat. — hanem elsősorban Horváth elvtársat az egységes pártvezetőség titkárát terheli a felelősség. A pártvezetőség nem foglalkozik a pártbczalmiakkal. . nem tartanak rendszeres értekezletet számukra. nem ismertetik a párt és a kormánv határozatait. Előfordult már olvan eset is, hogv a taggyűlés _ időpontjáról csak aznap reggel értesítették a pártbizalmiakat. A pártvezetőség á jövőben fordítson fokozottabb gondot a partcsoportok munkájára, a bizalmiak nevelésére. Vezetőségi üléseken tárgyalják meg egy- egv pártbizalmi munkáját, számoltassák be munkájukról és szabják meg a feladatokat, mit kell elvégezniük, hogv példamutatásra, helytállásra, áldozat- készségre nevelhessék a hozzájuk tartozó párttagokat. Orcskai Mihály, gyöngyösi jb. szerv. oszt. vezetője. MOZIK MŰSORA EGER, Dózsa flfllmszínház; Január 15—20-iS: „A császár pékje“, január 22—24-ig: „Utolsó éj. szaka". 18-án d. e. 11-kor matiné: „Becsület dicsőség". EGER, Vörös Csillag filmszínház: tanuár 15—21-ig; „Két út", 22—28-ig: „Gőgös hercegnő“. 18-án d. e. 11-kor matiné: „Nagy hazafi II. rész. GYÖNGYÖS: Január 16—21-ig: „Szárnyaló dallamok". 23—28-ig: „Asszonysorsok". 18-án d. e. 11- kor matiné: Aranyszarv. HATVAN; január 17—19-ig: „Karácsonyéi". 20—22-ig: „Teljes gőzzel". 18 án d. e. 11-kor matiné: „Erdei történet". A múzeum a dolgozók nevelésének eszköze A múzeum ritkaságok gyűjtő-' fielyevolt a kapitalistái rendszerben. Belső életét, működését, falai között felhalmozott értékeket csak a kiváltságosok ismerték. A szocializmus építésének korszakában a múzeum mint nevelő. ismeretterjesztő intézmény: szélesre tárja kapuit a dolgozók előtt, — és mint tudományos intézmény: a társadalom segítségét kéri munkájához. December utolsó napjaiban a tömegkapcsolatok kiépítésére megyénkben is mega! ikult a Múzeumi Bizottság. A bizottság tagjai nemcsak segítséget nyújtanak a múzeum népszerűsítéséhez. de feladatokat is vállalnak a népművelési és tudományos tervek megvalós'tásában. Az alakuló ülésen ismertettük a múzeum feladatát, működését, célkitűzéseit, megmutatva azt az utat. melyen a tagok, az általuk bevont dolgozók segíthetik a tudománv munkáját. A múzeum feladata három- íránvú: ismeretterjesztés, belső-, valamint külső tudománuos munka. A legdöntőbb ezek közül az ismeretterjesztés,, a népművelés, a dolgozók materialista szellemben való tanítása. Ezt a célt szolgál jak a múzeum kiállításai is. Egerben most három kiállítás van: a főépület első emeletén, a város és a megve történetét mutatja be a honfoglalástól napjainkig, — egy másik helyiségben a környék népművészetével ismerkedik meg a látogató. A városban lévő kazamaták, alsó és felső kaszárnya helyiségeiben a középkor építészeti emlékeinek maradványait 6 az 1552-es dicsőséges várvédelem idejének tárgyi anyagát (harcieszközök, ruházati, használati tárgyak) szemlélhetik a dolgozók. A Sáncban, a Gárdonyi-házat alakítottuk át emlékmúzeummá. A múzeum kiállításai állandó jellegűek, esztendőkre készültek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagban időközönként nem történik változás. A főépület történeti kiállításának utolsó termét, mely a város és a megye történetét mutatja be 1848-tól napjainkig. — a hónap közepére átrendezzük. Szervezés alatt áll a Tanácsköztársaság ideiéről és a Horthy-korszak illegális munkásmozgalmáról is kiállítás, ehhez azonban még alig van tárgyi anyag. Éppen ezért a dolgozóknak itt jelentős segítséget kell adni a múzeum munkájához. Beszélni kell arról is, hogy a dolgozók egyre nagyobb érdeklődéssel tekintenek a kiállítások felé. Az elmúlt esztendőben a három kiállítást 147.500 jő tekintette meg. Első pillanatra ez a szám kielégítőnek látszik — de korántsem lehetünk ezzel megelégedve. Elsősorban azért, mert ebből a nagy számból mindössze 10.000 esik a főépületben, s a Gárdonyiházban rendezett ki ál lit ásókra, pedig ezek a nagyobb nevelő- hatásúak. Másodsorban azért, mert a kazamatákat nagyobb- részben nem a város és a> megye dolgozói, hanem az ország különböző részéről Egerbe utazott túristák, kirándulók tekintették meg. Javítani való van a szociális összetételben is. A szervezett látogatók száma még a 60.000-ret sem haladja meg, ebből is a munkás csak 5300, termelőszövetkezeti tag pedig mindössze 1600 voit. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy üzemeink, termelőszövetkezetei nk, tömegszervezeteink nem hívták jel a dolgozók figyelmét a múzeumok jelentőségére, nem vonták be őket, a múzeumlátogatók táborába. Nagy és szép feladat előtt áll a mi múzeumunk is. Ennek azonban csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha segítik a dolgozók is. A tömegszervezetek, az ipari és mezőgazdasági üzemek kultúrfele- lősei szervezzenek csoportos látogatásokat ai kiállítások megtekintésére. Ezek a kiállítások megyénk dolgozói 6zámápa készültek azért, hogy a rmvlt megismerésével közelebb jussanak a felen, s a jövő feladatainak megoldásához is. Bakó Ferenc múzeumigazgató ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Jemanzselinszk, az A Szovjetunió térképén egymás után jelennek meg az új városok, az ötödik ötéves terv szülöttei. Közéjük tartozik Jemanzselinszk, a dél uráli bányász- város is. Az új város alig több mint egy éve keletkezett és ma már 54 utcájában több mint 10.000 ház van. Nézzük meg, mi minden épült Jemanzselinszk ben csak az 1952-es évben amikor kis munkástelepülésből komoly várossá változott. Két új iskola nyílt meg, két könyvtár, tizennyolc üzlet, leHorgászkellékek A csehszlovákiai Zdár nad Sázavou-i „TOKOZ”-gyár kicsiny vá'lalat, dolgozóinak leleményessége és ügyessége révén mégis nagy eredményeket ér el. Gyártmányait a világ minden tájára szállítják. A „TOKOZ"- ban szétszedhető horgászbotokat, mfilegyeket és egyéb minőségi horgász-kellékeket gyártanak, 1952-ben 29 újítást adtak be a dolgozók. Az újítások mintegy másfélmillió korona megtakarítást tettek lehetővé az elmúlt félévben. Ez nagyobb üzemeknél is szép siker. Nemrég még kizárólag színesúi ötéves terv városa fektették a vízvezetéket), húsz kilométer utat építettek,; hat új utcába vezették be a > villanyvilágítást, több mint ezer .{rádiót és háromszáz telefont szereltek fel, négy parkot létesítették’’ az utcákat 2500 fával és bokorral díszítették. Három újság jelenik meg a városiban. A Jemanzselmszkl bányászok jóléte egyre emelkedik. ’15: személygépkocsit, több mint 50 motorkerékpárt, 500 kerékpárt, 1500 rádiót, sok vadászpuskát és más egyebet vásárolták 1952- ben, — műanyagból fémekből gyártották a horgász- zsinórt, most sikerült, műanyaggal helyettesíteni a drága fémeket. Minősége ugyanolyan, mint a színesfémből készült horgászzsinóroké. Műanyagból gyártanak már egyéb horgászati kellékeket is. A gyár rendszeresen 129 százalékra teljesíti havi tervét. A dolgozók döntő többsége be- kapcso'ódott a munkaversenybe. A „TOKOZ” kiváló eredményei lehetővé tették, hogy az 1953. évi exporttervét 70 százalékkal növeljék. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Elégedetlenség Amerikában a koreai háború elhúzódása miatt Az amerikai sajtóban számos közlemény lát napvilágot arról, hogy az amerikai nép elégedetlenkedik a koreai háború elhúzódása miatt. A chicagói „Sun Times” december 29-i számában közölte, hogy tömérdek levelet kap a város lakóitól, s e levelek arról tanúskodnak, hogy az emberek egyszerűen nem értik az Egye sült Államoknak a koreai kérdésben elfoglalt álláiP'Mtjá:. A Winston-Salemben (Eszak- CaroJina állam) megjelenő „Tween City Senti« ;i’‘ hangsúlyozza, hogy a koreai háboiű lázban tartja a közvéleményt. A „Wall Street Journal” a tőzsdé- sek lapja közli, hogy Eisenhower főhadiszállása rengeteg levelet kap, amelyben a köztársaságpárti jelöltre szavazó választók közlik ve'e. hogy „mindenné! inkább óhajtják a koreai háború befejezését". A „Wall Street Journal" többek között közli egy chicagói amerikai anya levelét, aki azt írja, hogy ha az új kormány nem vet véget a koreai háborúnak, „kiábrándultaknak és félreveze- tetteknek fogjuk érezni magunkat”. A pittsburgi „Sun Telegraph” december 29-én közölte egy Koreában tartózkodó amerikai katona, Frank Reynods levelét. A levél írója elítéli az amerikai kormányt a fegyverszüneti tárgyalások megszakításáért. „Az elmúlt év koreai tapasztalatai azt mutatják, — írja Reynolds, — hogy az ellenfél egyetlen vereséget sem szenvedett, a mi ázsiai helyzetünk pedig semmit sem javult. Sőt, azt gondo'om hogy a mi helyzetünk rosszabbodott. A je'enlegi széleskörű légioffenzivát a legkíméletlenebb módszerekkel folytatjuk, és úgy gondolom, hogy ez nagymértékben eltávolította tőlünk azokat, akik barátaink lehetnének Ázsiában. Ez az offenziva semilven pozitív ered mennyei .nem jár... Nem látjuk semmi értelmét bármilyen vonatkozásban nézzük.” Az Egyesült Államok vezető körei nyilván más véleményen vannak és határozott értelmét látják a koreai háború elhúzásának, hiszen a háború milliárdos profitot jelent a monopolista cégeknek. Újabb gaztett az emberiség ellen A’ világ békeszerető milliói felháborodottan tiltakoznak az amerikai fasiszta; „igazságszolgáltatás” aljassága ellen, hogy halálra ítélte a Rosenberg- házaspárt. Kicsoda Julius Rosenberg és felesége, akinek nevét a világ minden lapja, rádiója nap nap után ismétli? 1951 előtt Rosenberg egyike volt azoknak a kisfizetésű mérnököknek. aki feleségével és két kis gyermekével New-York egyik munkásnegyedében lakott. Ebben a lakásban kezdődött 1951 január 31-én a Rdsenberg-család tragédiája. Az említett napon az FBI-nek — az amerikai gestapónak — kopói csengettek be a mérnökhöz. A férfit és feleségét elhurcolták, majd házkutatást tartottak náluk és lefoglalták a „bűnjeleket”. A házaspár New-York állam szövetségi bírája, Irving Kaufman elé került. Mik voltak a tárgyi bizonyítékok? Egy közönséges persely, amelybe a házaspár látogatói, akik szintén szegény emberek voltak, néhány centet hullattak a spanyol menekültek éhező gyermekei számára. A másik „bűnjel” egy ív papírod, amelyen Rosenberg asszony aláírása szerepelt. Igaz, hogy ezt 50.000 newyorki irta' alá, de mit számít az az imperialisták ko- pólnak! Ezen a listán a newyorki köztanácsba egv kommunista párti jelölt tnegválasztását ajánlották. Találtak olyan röp- i-ratokai is. amelyeket a Franco poklából menekült spanyolok Írtak. Kaufman bíró az FBI embereitől párttagsági könyveket is követelt. Ilyen „bűnjeleket” azonban nem tudtak felmutatni. A Rosenberg házaspár sohasem volt az Amerikai Kommunista Párt tagia. A bíró azonban nem jött zavarba;, — kijelentette: elegendők az előtte lévő bűnjelek is. A tárgyaláson » bejelentett 118 vádlótanú helyett, csak 20 jelent meg, ebből is csak három ismerte a Rosenberg-házaspárt. Ez a három hamis tanú elegendő volt ahhoz, hogy az esküdtszék elfogadja az előre megfogalmazott halálos ítéletet. Az amerikai bíróság ezzel a gyalázatos ítéletével ismét bebizonyította'. hogy készséges eszköz az amerikai fasizmus kézé ben. Megyén]« dolgozói mélységes felháborodással fogadták az imperializmus úiabb provokációs gaztettét. Az emberi jogok ilven kegyetlen sárbatiprása ellen egyre többen emelik fel tiltakozó szavukat. A Magyar Jogászszövetség egri helyi csoportja tiltakozó táviratában meg- bélvegzi a lepénzelt igazságszolgáltatás .,bajnokait” és perújítást követe!. „Nagy felháborodással olvastam a Rosenberg- házaspár történetét, akik a szabadságért és a békéért küzdöttek. Mikor ezt olvasom mély gyűlölettel telik meg a szivem és könnyel n szemem — írja Hermann Gyuláné selypi levelezőnk. Azt hiszik megfélemlítenek, pedig csak azt érték et, hogy az anyák még erősebben ölelik magukhoz gyermekeiket és a munkások teljesítményeik további emelésével adnak csattanó választ az imperialistáknak.”
