Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-15 / 5. szám

2 nIpujsXg 1953 Január 15. PROPAGANDISTA TANÁCSADÓ 31 i a politechnikai oktatás lényege? Sztálin elvtárs „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében a szocializmusból a kommuniz­musba való fokozatos átmenet feltételei között harmadiknak határozta meg: el kell érni a társadalom olyan kulturális fej­lődését, amely a társadalom minden tagjának biztosítja fi­zikai és szellemi képességeinek minden oldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak . lehetősé­gük legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fej­lődés aktív tényezőjévé válja­nak. hogy szabadon választhas­sák meg foglalkozásukat és a fennálló munkamegosztás foly­tán egész életükre ne legyenek egv foglalkozáshoz kötve. Ezt a fejlődést segíti többek között a politechnikai oktatás bevezetése is a szoviet középiskolákban. A politechnikai oktatás meg­ismerteti a gyermekekkel vagy a serdülő ifjúsággal a termelési folyamatok alapelveít. ugyanak­kor hozzászoktatja őket a leg­egyszerűbb munkaeszközök használatára. A politechnikai ok­tatás a nagyipar természetéből következik, ahol állandóan ala­kul, fejlődik a technika, a gyár­tási eljárás. így nincs szükség arra. hogy egy munkás örökre egv munkához legyen láncolva. A foglalkozás, a szakma sza­bad megválasztása az egyik munkaterületről a másikra való átmenet lehetősége módot nyújt mindenkinek arra, hogy a lehető legteljesebben használja ki ere­iét és tehetségét, minden irány­ban fejlessze fizikai és szellemi képességét, s ilymódon szabad alkotó munkájával a lehető leg­nagyobb hasznára legyen a tár­sadalomnak. A politechnikai oktatásban a tanulók megismerkednek azok­kal az általános tudományos el­vekkel, amelyeken minden ter­melés. bármelv gép munkája alapszik. A politechnikai okta­tás révén a tanuló olyan mun­kajártasságra tesz szert, amilyenre szüksége van, hogy bármilyen foglalkozást válasz- szón később. A politechnikai ok­tatás azonban nem helyettesíti a szakmai képzést, de kiszélesíti az általános műszaki látókört és a munka kultúrájának fej­lesztésével megkönnyíti később a szakmai ismeretek elsajátítá­sát és a szakmai jártasság meg­szerzését. A politechnikai okta­tásnak nem az a célja, hogy minden termelési ágat tanulmá­nyozzanak. Lenin elvtárs ki­hangsúlyozta: „hogy a politech­nikai elv ... nem követelj meg azt, hogv mindenre tanítsanak, de megköveteli általában a mo­dern ipar alapjainak tanítását." Mit jelent a nacionalizálás ? Több politikai iskolán, konfe­rencián nem megfelelően tisz­tázták a nacionalizálás, az ál­lamosítás kérdését. A nacionalizálás államosítást jelent. Azt jelenti, hogv a föld- birtokosok és a kapitalisták tu­lajdonában lévő gvárak. üzemek, bankok, vasutak és földek kár­térítés. fizetés nélkül a pro'etár állam kezébe mennek át. Ezzel megsemmisíti a proletárállam a kapitalista uralom gazdasági alapját és megteremti a társa­dalom szocialista építéséhez a gazdasági alapot. A kapitalista államban is van államosítás, de ez érintetlenül hagyja a kizsákmányoló rendet és nem terjed ki a nemzetgazda­ság minden döntő ágára. A bur- zsoá 'államosításoknál a kapita­lista állam azokat a vállalatokat — esetleg egyes termelési ága­kat — államosítja, amelyek már nem biztosítanak, vagy még nem biztosítanak gyors jövedel­met a tőkéseknek. Az államosítás fejében az ál­lam még nagyobb jövedelmet juttat a volt tulajdonosoknak, mint azelőtt volt. Sőt az „álla­mosított" vállalatok igazgatása továbbra is a volt tulajdonosok kezében marad. így a kárpótlá­son kívül még magas igazgatói fizetést is húznak a volt tulaj­donosok. A kapitalista államosítások a dolgozók félrevezetését szolgál­ják. 1946-ban az áruló angol „munkáspárti’* kormány „álla­mosította" a szénbányákat és ezt szocialista intézkedésnek igyekezett feltüntetni. AngEában a nagyburzsoázia van uralmon. A félrevezetés mellett az volt a fő cél, hogv a többnyire veszte­ségekkel do’gozó régi techniká­val felszerelt szénbányák terheit a dolgozók fizessék (adó) és így még nagyobb jövedelmet biztosítsanak az angol szénbá­róknak. Sokan a nacionalizálás fo­galma helyett a szocializálást használlak. A szociaEzálás szó használata helytelen. Klassziku­saink ilyen formában ezt a szót soha nem használták. A szocia­lizálás az Oroszországban te­vékenykedő ©szerek, agrárpro- grammjának reakciós követelése volt. Azt Jelentette, hogv a föl­det a parasztok között a kapita­lista rend és a termelési eszkö­zök magántulajdona fenntartá­sával osszák szét. Á bolsevikok leleplezték ezt a nrogrammot. s a nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmével a földbir­tokosok és a kapitalisták ural­mát megdöntöttük. — és meg­valósították a föld nacionalizá- lását. Tiszanána kommunistái készülnek a fagkönyvkiosztó taggyűlésre Tiszanánára még nem érkez­tek meg az új tagsági könyvek, de a falu kommunistái nagy ér­deklődéssel, lelkesedéssel ké­szülnek a tagkön yvkiosztó tag­gyűlésekre. A pártvezetőség azonban még keveset tett azért, hogy a tag- könyvkiosztó taggyűlés valló­ban ünnep legyen az egész köz­ség, az egész párttagság számá­ra. Tiszanáinán decemberben több mint 4' párttag nem fize­tett tagsági díjat, ebben a köz­ségben veszett el a legtöbb párttagsági könyv, itt ai leg­több a kizártak száma. Mind­ezek azt bizonyítják, hogy a pártvezetőség nem végzett jó munkát. Az egységes pártvezetőség volt titkára. Kovács Ambrus nem a párt határozatainak meg­felelően végezte munkáját. Visszaverte a bírálatot, nem hallgatta meg a párttagokat, de a pártonkivülieket sem, félvállról lekicsinylőén beszélt az embe­rekkel. Káros munkája azt ered­ményezte, hogy Tiszanánán nem megfelelő a párt és a tömegek kapcsolata. Nem végeztek a községben rendszeres felvilá­gosító munkát, nem harcoltak a jobb eredményekért, lebecsül­ték az ellenség elleni harcot, Beokocs János községi párt­titkár kevés segítséget kapott Kovács elvtárstól, de nem segí­tette a járási pártbizottság sem. A tagság nyilvántartásánál, de a tagsággal való* foglalkozásban is komoly hibák vannak. Sallós Imréné tszcs-tagtól 1951 őszén elvette tagsági könyvét Egri elv­társ a csoport párttitkára, hogy az elírt születési évét kijavít­sák. Azóta sem kapta meg köny­vét, holott a tagság nem zárta ki. rendszeresen fizette tagsági díját, jó népnevelő munkát vég­zett. A pártbizalmiak nem foglal­koztak eléggé a hozzájuk beosz­tott párttagokkal. Kakukk Sán­dor és felesége — miután meg­magyarázták nekik, hogy mi a párttag kötelessége, mit ie- lent párttagnak lenni — 96 fo­rint értékben vették meg elma­radt tagsági bélyegüket. Nagy Józseíné 36, Lévay József és fe­lesége 52 hónapi tagsági díjat fizetett ki visszamenőleg. De még most sem foglal­koznak eléggé a párttagság je­lentőségével. A múlt hét végén még nem tartottak pártbizalmi értekezleteket, nem hívták ösz- sze a párttag népnevelőket, hogy megbeszéljék a tagkönyv- kiosztó taggyűlés előkészüle­teit. A pártvezetőségnek sürgő­sen pótolnia kell az elmulasztót, takat. A pártbizalmiak látogas­sanak meg minden párttagot és tagjelöltet, beszéljenek a tagsági könyv, a párttagság jelentőségé­ről, hogy ünneplőben jelenjenek meg a taggyűlésen, helyes, ha a pártbizalmi és csoportjai együtt megy a taggyűlésre. A pártvezetöség tartalmas beszámolóval készüljön a tag­gyűlésre. Értékelje eddig vég­zett munkáját, szabja meg a párttagság előtt átló feladato­kat. A taggyűlés akkor lesz ered­ményes, ha bátran feltárja azo­kat a hiányosságokat, melyek a pártszervezet jó munkáját gá­tolják, ha minden egyes párt­tag megfogadja, hogy a jövő­ben mindent elkövet a párt előtt álló feladatok megvalósí­tásáért. így dolgozik Likker István domoszlói párt bizalmi Több mint három esztendeje, hogv Likker István elvtársat pártbizalmivá választották — hét párttag nevelését bízta rá a párt. Az eltelt idő alatt megis­merkedett munkájával, s a kez­deti nehézségek után, becsület­tel és szép eredményekkel ne­veli a hozzá beosztott elvtársa­kat. Jó munkájának az alapja, hogy rendszeresen olvas újsá­got, a párt kiadványait, részt- vesz a politikai oktatásban, gyak­ran ellátogat a hozzátartozó párttagokhoz. — törődik neve­lésükkel. A Szovietunió Kommu­nista Pártjai XIX. kongresszusá­nak anyagát is felhasználjál, — nem mulasztja el sohasem meg­magyarázni, hogv mit jelent a pártéletben a bírálat és az ön­bírálat. A _rendszeres foglalkozás eredménye, hogv csoportjának minden tagja részt vesz a _ tag­gyűléseken, fizeti tagsági díját, s öten résztvesznek a politikai is­kolákon is. A nevelésére bízott kommunisták felvilágosító mun­káinkban is követik Likker elv- társat. aki egvmaga 20 csoport­tagot szervezett az I-es típusú tszcs-be. Hiányosság azonban munká­jában, hogv bár példamutatásra neveli pártcsooortiának tagjait, — de az ellenőrzésről már meg­feledkezik. Nem néz utána, ho­gyan végzik munkájukat, telje­sítették-e állampolgári kötele­zettségüket, végrehaitiák-e a népnevelők a rájukbízott felada­tokat. __ Ezekért á hibákért azonban nemcsak Likker • elvtársat. — hanem elsősorban Horváth elv­társat az egységes pártvezető­ség titkárát terheli a felelősség. A pártvezetőség nem foglalkozik a pártbczalmiakkal. . nem tarta­nak rendszeres értekezletet szá­mukra. nem ismertetik a párt és a kormánv határozatait. Elő­fordult már olvan eset is, hogv a taggyűlés _ időpontjáról csak aznap reggel értesítették a párt­bizalmiakat. A pártvezetőség á jövőben fordítson fokozottabb gondot a partcsoportok munkájára, a bi­zalmiak nevelésére. Vezetőségi üléseken tárgyalják meg egy- egv pártbizalmi munkáját, szá­moltassák be munkájukról és szabják meg a feladatokat, mit kell elvégezniük, hogv példamu­tatásra, helytállásra, áldozat- készségre nevelhessék a hozzá­juk tartozó párttagokat. Orcskai Mihály, gyöngyösi jb. szerv. oszt. vezetője. MOZIK MŰSORA EGER, Dózsa flfllmszínház; Ja­nuár 15—20-iS: „A császár pék­je“, január 22—24-ig: „Utolsó éj. szaka". 18-án d. e. 11-kor ma­tiné: „Becsület dicsőség". EGER, Vörös Csillag filmszín­ház: tanuár 15—21-ig; „Két út", 22—28-ig: „Gőgös hercegnő“. 18-án d. e. 11-kor matiné: „Nagy hazafi II. rész. GYÖNGYÖS: Január 16—21-ig: „Szárnyaló dallamok". 23—28-ig: „Asszonysorsok". 18-án d. e. 11- kor matiné: Aranyszarv. HATVAN; január 17—19-ig: „Karácsonyéi". 20—22-ig: „Teljes gőzzel". 18 án d. e. 11-kor ma­tiné: „Erdei történet". A múzeum a dolgozók nevelésének eszköze A múzeum ritkaságok gyűjtő-' fielyevolt a kapitalistái rendszer­ben. Belső életét, működését, fa­lai között felhalmozott értékeket csak a kiváltságosok ismerték. A szocializmus építésének kor­szakában a múzeum mint neve­lő. ismeretterjesztő intézmény: szélesre tárja kapuit a dolgozók előtt, — és mint tudományos in­tézmény: a társadalom segítsé­gét kéri munkájához. December utolsó napjaiban a tömegkapcsolatok kiépítésére megyénkben is mega! ikult a Múzeumi Bizottság. A bizottság tagjai nemcsak segítséget nyúj­tanak a múzeum népszerűsítésé­hez. de feladatokat is vállalnak a népművelési és tudományos tervek megvalós'tásában. Az alakuló ülésen ismertettük a múzeum feladatát, működését, célkitűzéseit, megmutatva azt az utat. melyen a tagok, az álta­luk bevont dolgozók segíthetik a tudománv munkáját. A múzeum feladata három- íránvú: ismeretterjesztés, belső-, valamint külső tudománuos munka. A legdöntőbb ezek közül az ismeretterjesztés,, a népművelés, a dolgozók materialista szellem­ben való tanítása. Ezt a célt szol­gál jak a múzeum kiállításai is. Egerben most három kiállí­tás van: a főépület első emele­tén, a város és a megve törté­netét mutatja be a honfoglalás­tól napjainkig, — egy másik helyiségben a környék népmű­vészetével ismerkedik meg a látogató. A városban lévő ka­zamaták, alsó és felső kaszár­nya helyiségeiben a középkor építészeti emlékeinek maradvá­nyait 6 az 1552-es dicsőséges várvédelem idejének tárgyi anyagát (harcieszközök, ruhá­zati, használati tárgyak) szem­lélhetik a dolgozók. A Sáncban, a Gárdonyi-házat alakítottuk át emlékmúzeummá. A múzeum kiállításai állandó jellegűek, esztendőkre készül­tek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagban időkö­zönként nem történik változás. A főépület történeti kiállításá­nak utolsó termét, mely a vá­ros és a megye történetét mu­tatja be 1848-tól napjainkig. — a hónap közepére átrendezzük. Szervezés alatt áll a Tanács­köztársaság ideiéről és a Horthy-korszak illegális mun­kásmozgalmáról is kiállítás, ehhez azonban még alig van tárgyi anyag. Éppen ezért a dolgozóknak itt jelentős segít­séget kell adni a múzeum mun­kájához. Beszélni kell arról is, hogy a dolgozók egyre nagyobb ér­deklődéssel tekintenek a kiál­lítások felé. Az elmúlt eszten­dőben a három kiállítást 147.500 jő tekintette meg. Első pilla­natra ez a szám kielégítőnek látszik — de korántsem lehe­tünk ezzel megelégedve. Első­sorban azért, mert ebből a nagy számból mindössze 10.000 esik a főépületben, s a Gárdonyi­házban rendezett ki ál lit ásókra, pedig ezek a nagyobb nevelő- hatásúak. Másodsorban azért, mert a kazamatákat nagyobb- részben nem a város és a> megye dolgozói, hanem az ország kü­lönböző részéről Egerbe utazott túristák, kirándulók tekintették meg. Javítani való van a szociális összetételben is. A szervezett látogatók száma még a 60.000-ret sem haladja meg, ebből is a munkás csak 5300, termelőszövetkezeti tag pedig mindössze 1600 voit. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy üzemeink, termelőszövetkeze­tei nk, tömegszervezeteink nem hívták jel a dolgozók figyelmét a múzeumok jelentőségére, nem vonták be őket, a múzeumláto­gatók táborába. Nagy és szép feladat előtt áll a mi múzeumunk is. Ennek azonban csak akkor tud mara­déktalanul eleget tenni, ha se­gítik a dolgozók is. A tömeg­szervezetek, az ipari és me­zőgazdasági üzemek kultúrfele- lősei szervezzenek csoportos lá­togatásokat ai kiállítások meg­tekintésére. Ezek a kiállítások megyénk dolgozói 6zámápa ké­szültek azért, hogy a rmvlt meg­ismerésével közelebb jussanak a felen, s a jövő feladatai­nak megoldásához is. Bakó Ferenc múzeumigazgató ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Jemanzselinszk, az A Szovjetunió térképén egy­más után jelennek meg az új városok, az ötödik ötéves terv szülöttei. Közéjük tartozik Je­manzselinszk, a dél uráli bányász- város is. Az új város alig több mint egy éve keletkezett és ma már 54 utcájában több mint 10.000 ház van. Nézzük meg, mi minden épült Jemanzse­linszk ben csak az 1952-es évben amikor kis munkástelepülésből komoly várossá változott. Két új iskola nyílt meg, két könyvtár, tizennyolc üzlet, le­Horgászkellékek A csehszlovákiai Zdár nad Sázavou-i „TOKOZ”-gyár ki­csiny vá'lalat, dolgozóinak lele­ményessége és ügyessége révén mégis nagy eredményeket ér el. Gyártmányait a világ minden tájára szállítják. A „TOKOZ"- ban szétszedhető horgászbotokat, mfilegyeket és egyéb minőségi horgász-kellékeket gyártanak, 1952-ben 29 újítást adtak be a dolgozók. Az újítások mintegy másfélmillió korona megtakarí­tást tettek lehetővé az elmúlt félévben. Ez nagyobb üzemeknél is szép siker. Nemrég még kizárólag színes­úi ötéves terv városa fektették a vízvezetéket), húsz kilométer utat építettek,; hat új utcába vezették be a > villany­világítást, több mint ezer .{rádiót és háromszáz telefont szereltek fel, négy parkot létesítették’’ az utcákat 2500 fával és bokorral díszítették. Három újság jelenik meg a városiban. A Jemanzselmszkl bányászok jóléte egyre emelkedik. ’15: sze­mélygépkocsit, több mint 50 motorkerékpárt, 500 kerékpárt, 1500 rádiót, sok vadászpuskát és más egyebet vásárolták 1952- ben, — műanyagból fémekből gyártották a horgász- zsinórt, most sikerült, műanyag­gal helyettesíteni a drága féme­ket. Minősége ugyanolyan, mint a színesfémből készült horgász­zsinóroké. Műanyagból gyárta­nak már egyéb horgászati kel­lékeket is. A gyár rendszeresen 129 százalékra teljesíti havi tervét. A dolgozók döntő többsége be- kapcso'ódott a munkaversenybe. A „TOKOZ” kiváló eredményei lehetővé tették, hogy az 1953. évi exporttervét 70 százalékkal növeljék. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Elégedetlenség Amerikában a koreai háború elhúzódása miatt Az amerikai sajtóban számos közlemény lát napvilágot arról, hogy az amerikai nép elégedet­lenkedik a koreai háború el­húzódása miatt. A chicagói „Sun Times” de­cember 29-i számában közölte, hogy tömérdek levelet kap a város lakóitól, s e levelek arról tanúskodnak, hogy az emberek egyszerűen nem értik az Egye sült Államoknak a koreai kér­désben elfoglalt álláiP'Mtjá:. A Winston-Salemben (Eszak- CaroJina állam) megjelenő „Tween City Senti« ;i’‘ hang­súlyozza, hogy a koreai háboiű lázban tartja a közvéleményt. A „Wall Street Journal” a tőzsdé- sek lapja közli, hogy Eisen­hower főhadiszállása rengeteg levelet kap, amelyben a köz­társaságpárti jelöltre szavazó választók közlik ve'e. hogy „mindenné! inkább óhajtják a koreai háború befejezését". A „Wall Street Journal" többek között közli egy chicagói ame­rikai anya levelét, aki azt írja, hogy ha az új kormány nem vet véget a koreai háborúnak, „ki­ábrándultaknak és félreveze- tetteknek fogjuk érezni magun­kat”. A pittsburgi „Sun Tele­graph” december 29-én közölte egy Koreában tartózkodó ameri­kai katona, Frank Reynods leve­lét. A levél írója elítéli az ame­rikai kormányt a fegyverszüneti tárgyalások megszakításáért. „Az elmúlt év koreai tapasz­talatai azt mutatják, — írja Reynolds, — hogy az ellenfél egyetlen vereséget sem szenve­dett, a mi ázsiai helyzetünk pe­dig semmit sem javult. Sőt, azt gondo'om hogy a mi helyzetünk rosszabbodott. A je'enlegi szé­leskörű légioffenzivát a leg­kíméletlenebb módszerekkel foly­tatjuk, és úgy gondolom, hogy ez nagymértékben eltávolította tőlünk azokat, akik barátaink lehetnének Ázsiában. Ez az offenziva semilven pozitív ered mennyei .nem jár... Nem látjuk semmi értelmét bármilyen vonat­kozásban nézzük.” Az Egyesült Államok vezető körei nyilván más véleményen vannak és határozott értelmét látják a koreai háború elhúzá­sának, hiszen a háború milliár­dos profitot jelent a monopolista cégeknek. Újabb gaztett az emberiség ellen A’ világ békeszerető milliói felháborodottan tiltakoznak az amerikai fasiszta; „igazságszol­gáltatás” aljassága ellen, hogy halálra ítélte a Rosenberg- házaspárt. Kicsoda Julius Rosenberg és felesége, akinek nevét a világ minden lapja, rádiója nap nap után ismétli? 1951 előtt Rosenberg egyike volt azoknak a kisfizetésű mér­nököknek. aki feleségével és két kis gyermekével New-York egyik munkásnegyedében lakott. Eb­ben a lakásban kezdődött 1951 január 31-én a Rdsenberg-család tragédiája. Az említett napon az FBI-nek — az amerikai gestapónak — kopói csengettek be a mérnökhöz. A férfit és fele­ségét elhurcolták, majd ház­kutatást tartottak náluk és le­foglalták a „bűnjeleket”. A há­zaspár New-York állam szövet­ségi bírája, Irving Kaufman elé került. Mik voltak a tárgyi bizonyí­tékok? Egy közönséges persely, amelybe a házaspár látogatói, akik szintén szegény emberek voltak, néhány centet hullattak a spanyol menekültek éhező gyermekei számára. A másik „bűnjel” egy ív papírod, ame­lyen Rosenberg asszony alá­írása szerepelt. Igaz, hogy ezt 50.000 newyorki irta' alá, de mit számít az az imperialisták ko- pólnak! Ezen a listán a new­yorki köztanácsba egv kommu­nista párti jelölt tnegválasztását ajánlották. Találtak olyan röp- i-ratokai is. amelyeket a Franco poklából menekült spanyolok Írtak. Kaufman bíró az FBI embereitől párttagsági könyve­ket is követelt. Ilyen „bűnjele­ket” azonban nem tudtak fel­mutatni. A Rosenberg házaspár sohasem volt az Amerikai Kom­munista Párt tagia. A bíró azonban nem jött zavarba;, — kijelentette: elegendők az előtte lévő bűnjelek is. A tárgyaláson » bejelentett 118 vádlótanú helyett, csak 20 jelent meg, ebből is csak három ismerte a Rosenberg-házaspárt. Ez a három hamis tanú ele­gendő volt ahhoz, hogy az esküdtszék elfogadja az előre megfogalmazott halálos ítéletet. Az amerikai bíróság ezzel a gyalázatos ítéletével ismét be­bizonyította'. hogy készséges esz­köz az amerikai fasizmus kézé ben. Megyén]« dolgozói mélységes felháborodással fogadták az im­perializmus úiabb provokációs gaztettét. Az emberi jogok ilven kegyetlen sárbatiprása ellen egyre többen emelik fel tilta­kozó szavukat. A Magyar Jo­gászszövetség egri helyi cso­portja tiltakozó táviratában meg- bélvegzi a lepénzelt igazság­szolgáltatás .,bajnokait” és per­újítást követe!. „Nagy felhábo­rodással olvastam a Rosenberg- házaspár történetét, akik a szabadságért és a békéért küz­döttek. Mikor ezt olvasom mély gyűlölettel telik meg a szivem és könnyel n szemem — írja Hermann Gyuláné selypi leve­lezőnk. Azt hiszik megfélemlí­tenek, pedig csak azt érték et, hogy az anyák még erősebben ölelik magukhoz gyermekeiket és a munkások teljesítményeik további emelésével adnak csat­tanó választ az imperialisták­nak.”

Next

/
Thumbnails
Contents