Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-11 / 4. szám
2 1953 jamiir H. N E.P U J SAG E EMEEETÆ TA XACSA fíÓ A nemzeti jövedelem néhány alapvető kérdéséről Molnár György elvtárs által vezetett propagandista szemináriumon és több konferencián, politikai iskolán az • SZKP XIX. kongresszusa tanú mányozásánál számos hallgató előtt nem vált világossá a nemzeti Jövedelem jelentősége ée szerepe. MI A NEMZETI JÖVEDELEM. MIT ÉRTÜNK NEMZETI JÖVEDELEM ALATT? Valai- mely ország nemzeti jövedelme alatt mindig az év során alkotott új értékek összegét értjük. Ezek az új értékek a dolgozók által e’őállított termékekben mutatkoznak meg. A nemzeti jövedelem tehát termékhalmaz (gép, búza, cipő, stb.) nem pedig az állampolgárok egyéni pénzjövedelmének összege. De a nemzeti jövedelem nem azonos az országban egy év alatt előállított összes termékekkel sem — az úgynevezett társadalmi termékeikkel. A társadalmi termék egyrésze a termelésben felhasznált nyersanyagok, segédanyagok, elkopott gépek, épillétek, pótlására szo'gálnak. A fennmaradó rész a nemzeti jövedelem. KIK ALKOTJÁK ÉS HOL TERMELIK A NEMZETI JÖVEDELMET? A nemzeti jövedelmet azok alkotják, akik értéket termelnek, va,gyÍ6 az anyagi termelésben résztvevő munkások, dolgozó parasztok, kézművesek, s az értelmiségnek az a része, amelyik közvetlenül részt - vesz a termelésben (technikusok, mérnökök, agronómusok, stb.) Mindazok, akik nem vér geznek termelő munkát — legyen munkájuk a társadalom számára bármilyen hasznos és nélkülözhetetlen — nem járulnak hozzá tevékenyen a nemzeti jövedelem termeléséhez. A nemzeti jövedé'met először ás a népgazdaságnak azokban a legfontosabb ágában termelik, amelyek anyag, javakait állítanak elő. Idetartozik az ipar, beleértve nemcsak a feldolgozó, hanem a kitermelő ipart is, például ai bányászat, vagy a nyersanyagot szolgáltató kohászat. Az iparhoz számít, de külöileges volta miatt elkülönítve vesszük figyelembe az építőipart. Idetartozik továbbá a mezőgazdaság, amely magábafoglaflja a növénytermesztést, az erdőgazdálkodást és az állattenyésztést.. Az ipar és a mezőgazdaság legfontosabb forrásai a nemzeti jövedelemnek. A nemzeti jövedelem gyarapításához hozzájárul a szállítás, közlekedés és a kereskedelem tevékenysége is. A teherszállítás és a termelő üzemek részére végzett hírközlés és személyszállítás az anyagi javaik termeléséhez tartozik és így gyarapítja a nemzeti jövedelmet. A szocialista kereskedelem tevékenysége túlnyomó- részt értékalkotó, ezért a szocialista kereskedelem általi biztosított értéket a nemzeti jöve- de'em egyik forrásának tekintjük. A tőkés kereskedelmet nem, me.rt az a magántulajdonon alapszik. \ A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULASA: A kapitalista országok nemzeti jövedelmének kisajátítása megmutatja, hogy a tőkés társadalomban kibékíthetetlen érdeke'lentét van a kizsákmányolok aránylag kicsiny csoportja és a kizsákmányolt proletárok, a dolgozók hatalmas tömege között. A kapitalista országokban a dolgozó nép munkája által termelt értékeket a kizsákmányoló osztá'yok sajátítják ki,-ezzel kialakul egyik oldalon a szédületes gazdagság felhalmozása, a másik oldalon pedig ai kizsákmányolt tömegek nyomorának fokozása. Éppen ezért a tőkés országok „nemzeti jövedelme" valóban nem is nemzeti jövedelem, mert elsősor Pártszervezeteink adjanak több segítséget a DISZ-oktatás megjavításához Az ifjúság nevelésének legfontosabb eszköze a politikai oktatás. A Politikai B:zottság június 5-i pártoktatásról szóló határozata is kimondja: „A párt- szervezetek tekintsék egyik fő felaidatuknak, hogy elősegítsék az ifjúság marxista-leninista nevelését.” E feladat jelentőségét még jobban aláhúzza az SZKP XIX. kongresszusa anyaga tanulmányozásáról megjelent Központi Vezetőségi határozat, amely kimondja, hogy az SZKP útmutatásait akkor tesszük a pártmunkai vezérfonalává, ha az SZKP példája nyomán a DISZ-) a Komszomolhoz hasonlóvá tesszük. Több pártszervezetünk felismerte az ifjúság nevelésének, oktatásának jelentőségét és a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság határozatának szellemében jár el. A füzesabonyi pártszervezet segíti a Eatalok nevelését. Propagandistát adott a politikai iskola vezetésére. a vezetőség valamelyik tagja rendszeresen ellenőrzi a propagandista felkészülését és a foglalkozásokat. tiszta, világos helyiséget bocsátott a tanuló- Eataloik rendelkezésére. Ebben a községben eredményesen tanulnak a fiatalok, a politikai iskola és a politikai kör hallgatóinak száma állandóan emelkedik Pártszervezeteink között azonban nem egy olyan is akad. amely nem ismerte fel az ifiú- 6ág nevelésének nagy jelentőségét. Elsősorban a pártszer vezetek, » pártbizottságok felelősek azért, hogy megyénkben 5200-ról. 3200-ra csökkent a DISZ-oktatásban résztvevő fiatalok száma. Hogy a DISZ- oktatásban mutatkozó hiányosságok fő oka pártszervezeteink munkájában található, azt számos példa igazolja. Demjénen Makláron megszűnt a politikai kör, mert a pártszervezet elvette a propagandistát. Ostoroson helyiség riincs. ahol a fiatalok az iskolát tarthatnák. Több olyan pártszervezet j,^ van, ahol teljesen elhanyagoljak a DISZ- oktatás ellenőrzését. A fiatalok politikai oktatásában mutatkozó hibákért nem kis mértékben felelős a DISZ Megyei Bizottsága és a különböző DISZ- szervezetek vezetősége is- Nem egy tény igazolja, hogy a DISZ- bizottságok és szervezetek vezetői nem érzik eléggé a felelősséget a hozzájuk tartozó oktatási formákért. Kovács Károly a hatvani járási DISZ-bizottság agit. prop, titkárai nem tudja, hogyan folyik az oktatás járásában. Előfordult, hogy a propagandista szemináriumot egv óra alatt „csapták össze” és még ezen is 11 helyett csak 5 propagandista jelent meg. Hogv a h:ányosságokat leplezze egyszerűen nem küld jelentést a DISZ Megye Bizottság felé. Mezőt árkán yon Telekes elvtársat a DISZ titkárát megbírálták az iskola hallgatói, mert nem készült fel az egyik foglalkozásra. A bírálatra azzal válaszolt, hogy „nekem nem kötelességem ez, a propaganda munkát csak szívességből végzem.” Maga a DISZ Megye Bizottság 6em látja, hogy milyen eredmények és hibák vannak a DlSZ-oktatás terén, mert osak a jelentésekre támaszkodik. Szoják elvtársnő a megyei titkár helyettese nem tud arról hol segítek, hol akadályozzák a DlSZ-oktatást. hol ió a7- oktatás, hol rossz. „Üzemben nem dicsekedhetünk azzal, hogy jó az oktatás” mondja, de nem teszi hozzá, hogy falun sem megfelelő a fiatalok nevelése. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy Szoják elvtársnő jelenleg négy funkciót tölt be. A DISZ-oktatásban mutatkozó hibák megszüntetésének legfontosabb követelménye az, hogy pártszervezeteink megjavítsák munkájukat az ifjúság körében. A párttagoknak — tanulva Sztálin és Rákosi elvtárstól — meleg elvtársi szeretettel kell foglalkozniok az üzem. a falu. aiz iskolák ifjúságával. Párttagságunk minden ténykedését hassa át az a tudat, hogy az ifjúság, a DISZ fejlődése pártunk legbelsőbb ügye. Ahol! megértik, hogy a DISZ erősítése a pártépítés fontos része, ott nem sajnálják az időt, hogv a DISZ- oktatá-st segítsék, támogassák. A fiatalokat nevelő propagandisták azt várják a pártszervezetektől, hoigy a rendszeres ellenőrzéssel együtt a módszerben! segítséget is megkapják. A párt és az ifjúság közötti kapcsolatot erősíti az a titkár elvtárs. aki szakít any- nyi időt, hogy a DlSZ-uropa- ga-ndiistának segítsen a XIX kongresszus anyagának feldolgozásában, az előadás, a vita vázlat elkészítésében. A kommunistáiknak teljes világossággal kell látniok. hogv az ifjúság neveléséért elsősorban a párt tagjai felelősek. Fontos feladat annak tudatosítása is, hogy a párt aranytartalékának, a jövő nemzedékének nevelése nemcsak felelősségteljes ' pártmegbizatás, hanem egyben a legnagyobb -kitüntetés is. Pártszervezeteinknek azzal a tudattal kell foglalkozniok a DIS Z-szervezetekkel, hogv ennek minden hiányossága:, egyben a pártmunka hiányossága is, ugyanakkor ai DISZ erősödése, pártunk további erősödését is jelenti. ÖTLETES FALIÚJSÁGKIÁLLÍTÁST RENDEZETT A BUDAPESTI VII. KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG A VII. kerületi pártbizottság háromtermies faliújjságkiálítást rendezett be a Ráikóczi-út 16 szám alatt. A termekben a kerület üzemeiből, hivatalaiból összegyűjtött szemléltető faliújságokat, tanulságos karika túráikat helyeztek el, melyek nagy segítséget adnak a kerület népnevelőinek. A fővárosi villamosvasút 7-es a lap szervezetének „villám" újságja rendszeresen (heten- kint) értékeli a pártoktatás eredményeit, hiányosságait. Nem fukarkodik a dicsérettel, de ugyanakkor kéményen bírálja például Tóth László elvtársat, mert hallgatagon „végigüli” a f oglaJ'kozásoka t, r en d s ze r telemül tanul, s készületlenül jár el a politikai iskolára I-gy azután a hallgatók majdnem valameny- nyien pontosan megjelennek, s mivel a „villám“ is figyelmezteti őket, igyekezzenek gondosan felkészülni az előadásokra. Igen sokan megállnak a közlekedésügyi minisztérium karikatúra-táblái előtt, ahol számtalan ötletes rajz, bírálat, javaslat található. Ezekben a karikatúrákban bátran ki pellengér rezik a hibákat. Például szellemes képsor hívja fel a figyelmét a párttagoknak arra, hogy a bírálatot és az önbírálatot nem a folyosón szokás elmondani. Itt találjuk a népnevelő-szobát, melynek teljes anyagát a VII-18-as körzet pártmunkásai gyűjtötték össze. Már több mint egy esztendeje segíti 4 körzet és a kerület népnevelőinek felvilágosító munkáját. A körzeti párt- szervezet nagyrészt ennek köszönheti, hogy elnyerhette a koreai gyűjtésben és a második békekölcsön jegy zésben legjobb eredményt elért kerületi alap- szervezetnek kitűzött v ander- zászlót. A népnevelőszoba ékessége „ezzel érvelj” album, amely kiváló képekkel eleveníti meg a múltat, 3, jelent, nagyszerű jövőnket. Az album mellett az asztalon számos folyóirat. újság várja népnevelőinket. Esténkint s munka után a termek, de különösen a nép- neveiőszoba megtelik vitatkozó népnevelőikkel, akik a k állítás anyagából tanulva felkészülnek a holnap harcaira.. ban a társadalmat kizsákmányoló kisebbség élvezi, a dől gozó nép kis hányadának jut csak ebből. A nemzeti jövedelem valójában csak a szocial ista társada lomban és a szocializmust építő társadalomban válik az egész dolgozó nép jövedelmévé. A nemzeti jövedelem fogalma csak itt felel meg a . társadalmi valóságnak. A szocialista országok nemzeti jövedelme, a szocialista társadalom viszonyait tükrözi vissza, azt, hogy itt megszűnt a kizsákmá nyolá'S. nincsenek kizsáíkmányo. lók és kizsákmányoltak, ninose nek több^ ellentétes érdekű osztályok. így .. a nemzeti jövedelem elosztása nem a kizsákmányoló osztályok, nagyszámú élősdi cse'édséi gazdagodása ér iekében, hanem a. munkások és parasztok anyagi helyzetének rendszeres javítása s a városi és fa'usi szocialista termelés bővítése érdekében történik. ..” — tanítja Sztálin elvtárs. Ezért érdeke nálunk is minden becsületes dolgozónak, hogy a nemzeti jövedelem termeléséből, gyorsütemű növeléséből aktívan kivegye részét. FEKSZí ISTVÁN prop. konferencia-vezető 3650 új tag lépett he az MSZT-szervezetekbe Heves megye területén az MSZT országos kongresszusára való készülődés és a vezetőség választása ideje ailatt egyre többen ismerték fel az MSZT jelentőségét és a vezetőségválasztások és a kongresszusra való felkészülés ideje alatt 3650 új tag lépett be a helyi szervezetekbe. Az MSZT tagsága a demokratikus centralizmus alapján nagy lelkesedéssel választotta meg az új vezetőségeket. A vc- zetős égválasztó gyűléseken a tagságnak több mint 70 százaléka vett részt. Sokan kérték, hogy a vezetőségek talrtsanak több ismeretterjesztő előadást ■a Szovjetunióról, a szovjet muriifcámŐdszerekről, hogy mun- katerülettüköni alkafmazmi tudják az élenjáró szovjet módszereket. Harcoljunk a „selejtmentes" napokért Kedves Szerkesztőség! — Sze retinák beszámolni a Népújságon keresztül többi úttörő pajtásomnak, hogy mit teszünk mi a jobb tanul ási eredményért és a fegyelem megjavításáért. Osztályunkban egyidőben laza volt a fegyelem. A rajtanács őrsi gyűlésen elhatároztuk, hogy csoportokat szervezünk, s a csoportvezetők feladata az lesz, ' hogy minden reggel megnézzék: készen vannak-e a feladatok, fisz- ták-e a pajtások. Sikerült munkánk, a fegyelem megszilárdult. Ezután már megrendezhettük a „selejtmentes napokat”. Ez azt jelenti, ho<ry ezen a napon nincs mulasztó, nincs egyes felelő, és óra alatt nem kell senkit megszólítani fegyelmezetlenség miatt. Ha egy pajtás is megszegi valamelyiket, akkor már „selejtes” a nap. Ha azonban sikerül betartanunk a megemlítetteket, kiteszik az osztály ajtajára a „legjobb osztály”“ feliratot. És már VI. osztályos vagyok, a selejtmentes nap osztályunkban már sokszor sikerült. A többi osztályok is példát vesznek tőlünk, különösen a kisebbek. Jó tanulásomért már többször megdicsértek a nevelő pajtások. Erre büszke vagyok. A tanulás mellett szórakozom is. Minden vasárnap elmegyek a négyórai mozíelöadásra, ha színház van, azt nézem meg — azt is nagyon szeretem. Odahaza sokat olvasok, nagyon 6ok könyvem van. Három testvérem van, őket is tanítom. Én jeles tanuló vagyak, a testvéreim is jól tanulnak, mindannyian igyekszünk, hogy évvégére a legjobb eredményt érjük el. Hamar Mária VI. oszt. tanuló, Bekölce ÍFÜid SZOCIALIZMUS - EPüLtl KMMkMUS Új város a tajgán Nem is olyan régen még a tajga zúgott ott, ahol most Szov- jetszkaja Gavany, ez a fiatal távolkeleti város fekszik. Az első orosz települök 1913-ban jöttek ide, a Tatár-csatorna partjára. Annakidején a kis halásztelepülésen ugyanúgy, mint Oroszország egész csendesóceáni partvidékén, az amerikaiak és japánok garázdálkodtak, fosztogatták a népet. A szovjethatalom úi életre ébresztette az egykor kihalt tajgát. A Tatár-csatorna partján lévő kis halásztelepülés a sztálini ötéves tervek éveiben hatalmas fejlődésen ment keresztül, úgy. hogv 1941-ben már várossá nyilvánították, Szovjetszkaja Gavanv a kerület közigazgatási és gazdasági központja lett. A város halászati kombinátját, konzervgyárát a korszerű technika legújabb vívmányaival szerelték fel. Régebben azt tartották, hogv itteni éghajlati viszonvok között nem lehet mezőgazdasággal foglalkozni. Ma már dúslombú gvü- mölcsösöket láthatunk ezen a vidéken. A kereskedelmi kikötőben éi- iel-napoaj zajlik az élet. Óceán- járó hajók érkeznek, mozdonyok sípolnak. A város napról-napra szebb, rendezettebb lesz. Ahol nemrégen még évszázados fák voltak, ott most sokemeletes lakóházak, üzemek vannak. Szov- letszkaja Gayanvban 1926-ban még csak 20 kis ház volt. 1941- ben az új város már több mint 2000 négyzetméiernvi Lakóterülettel rendelkezett. Az Októberi Forradalom előtt a településnek egyetlen iskolája sem volt A szovjethatalom éveiben 31 iskola épült. A városnak két klubja, több mint tíz kórháza és orvosi rendelője van. 1928-ban a «város költségvetése mindössze 160.000 rubel volt. 1939-ben ez az összeg 4, 30.000 rubcl.'e emelkedett. Az idén a város költségvetése meghaladta a 13 millió rubelt. Az új város dolgozói önfeláldozó, lelkes munkával válaszolnak a párt és a kormány gondoskodására. Az ötödik ötéves terv során Szovjetszkaja Gavanvban szágios új üzem épül, a régieket pedig jelentősen kibővítik. Már hozzákezdtek a városi kultúr- és üdülőpark építéséhez. Évről évre, napról napra növekszik és szépül a távoli tajga fiatal szocialista városa. Lengyel városok, amelyeket eddig nem jelöltek a térképen A Visztula partján, azon a helyen. ahol most Nowa Huta épül, három évvel ezelőtt még mezők terültek el. Az új város rohamosan fejlődik. Az első 15 ezer lakószobába már beköltöztek a no- wahutai építők és családtagjaik. Nowa Huta úitípusú város: utcái egyenesek mint a nyíl, széles sugárutak szelik át. Az utcák mentén gazdagon díszített világos, korszerű lakóházak épülnek. Már működik a városban a vízvezeték, a csatornázás, a gázszolgáltatás. Vannak már a városban mozik, klubok, iskolák, üzletek, kórházak és gyermekintézmények. Most épül a villamosútvonal. „Nowa Huta nincs a régi térképeken megjelölve” — mondják a város építői és mindjárt büszkén hozzáteszik: „de most már van ilyen város! És hamarosan a térképeken is megfogják jelölni, bizonyságául annak, hogy lengyel földön is győzedelmeskedett az új élet.” Nowa Huta az első nagy szocialista város, de nem az egyetlen város ez, amely most épül a népi demokratikus Len^velországban. 17 kilométerre Katowicétől építik Nowa Tvfnát, a bányászok és kohászok új városát. Az építkezés nagv lendülettel folyik, eddig 2500 lakószoba épült fel az új városban. Széleskörű építőmunka folyik Sziléziában is. A régi, eldugott falvak helyén szociaista városok épülnek, mint például Howv Pys- kowyczi, Slawkow és mások. Az új városok építkezéséhez felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak a szovjet sztahanovisták és mérnökök, akik lengyel barátaik rendelkezésére bocsátják tapasztalataikat. Megváltozik Lengyelország térképe: a kis falvakból munkáslakótelepek lesznek, a munkástelepek városokká fejlődnek, új, nagv ipari központok jönnek létre. Ez is kifejezi azt a fényt, hogv a Lengve! Népköztársaság gazdasága állandóan fejlődik, hogv a népi hatalom szüntelenül f gondoskodik a dolgozók életkörülményeinek megjavításáról. Külpolitikai szemle Mozgósították a Scotland Yardot Tito londoni látpgatásának idejére London (MTI). A londoni bur- zsoá lapok behatóan foglalkoznak Tito látogatásának előkészületeivel. A „Sunday Dispatch” hangsúlyozza, hogy Tito. „biztonsága” érdekében mozgósították belügyminisztérium egves szerveit és a Scotland Yard hatalmas apparátusát. A látogatás előtt — mint a lap írja — számos őrizetbevéíelt foganatosítanak. Az újság felfedi, hogy az előkészületek terén a Scotland Yard politikai osztályának vezetői „szorosan együtt dolgoznak a londoni jugoszláv nagvkövefség tagiaival”. Cuba a lő ke igájában Sötét kilátásokkal kezdi meg Cuba az új, 1953-as esztendőt. Az Egyesült Államok kormánya csökkenti a cubai cukorbehozatal arányait. A köztársaság cukoripara — gazdasági életének alapja — tipikus túltermelési álsággal küzd, amelyet még súlyosabbá tesz az infláció. Cuba a cukorárak színvonalának fenntartására az 1952. évi termelés 25 százalékát kivonta a forgalomból és a következő évadban közel 30 százalékkal csökkenti a cukorgyártást. Ez természetesen nem mego dás. Amint a „Funda. mentős” című folyóirat megjegyzi, az 1.2 millió tonna eladatlan cukor, továbbá az 1953-as termelés ötmillió tonnára való korlátozása tovább fokozza a válságot és a munkanélküliséget, amelv már amúgyis komoly méreteket öltött. Cuba nemcsak a cukor terén küzd értékesítési nehézségekkel, hanem a dohány, a bőr, a gyümölcsféleségek terén is. A tömegek elnyomorodása következtében csökken az országon belüli fogyasztás. Veszélyes körfolyamat indul meg, a termelés csökken, a munkanélküliség minden iparágban fokozódik és katasztrófáid arányokat ölt. A „Fundamentos” című folyóiratban közölt adatok szerint 1952 nyarán 500.000 embernek, vagyis az ország munkaképes lakossága egynegyedének r.em volt munkája. A peso vásárlóértéke a szakadatlan áremelkedés következtében 1940-hez képest körülbelü egy- harmadára csökkent. Az élelmiszerek, a ruházati cikkek és gyógyszerek ára, valamint a lakbér ezalatt megkétszereződött. A munkások és alkalmazottak reálbére ugrásszerűen esett. Az amerikai monopóliumok szekerét toló, vezető klikk politikája tönkreteszi Cuba gazdasági életét. 4 r
