Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-08 / 3. szám
HEVESMEGYEI NÉPÚJSÁG 1953 farm ár 8. VILLÁM Megdicsérjük a recski Ércbánya dolgozóit, akik az új tervév első napjaiban ie példát mutattak a termelésben, Mészáros Joachimet, az egercseki bánya 41-es frontjának dolgozóját, aki január 3-án 200 százalékot ért el.-k Hevesi tártáé«! Az elmúlt években komoly összeget fordítottak a község parkosítására. Heves benevezett a tisztasági versenybe — az elhanyagolt parkok azonban másról tanúskodnak. k Selypj Cementgyár! Mi a<z oka annak, hogy még verseny- táblát sem küldték a megyei kiállításra? Nincs mivel diose- kedniők?! k Egerfarmosi községi tanács! A nyáron felfogadott cséplőmunkások még most sem kapták meg bérüket a tanácstól. A tanácselnök azt hangoztatja, hogy ez nem rájuk tartozik. — Hát akkor kire? k „ Bélapátfalvi Cementgyár! Nem takarékosság az, ha 50 ezer forint munkavédelmi beruházásból csak 6 ezer forintot használtak fel. Inkább súlyos felelőtlenség! ★ Egri 7-es számú péküzem! A szemét - és rendetlenség is hozzátartozik a munkához? Mi lesz a vütanyvezetékekkel, amelyek szigeteletlenül lógnak ki a falból? Sürgős intézkedést! A gyöngyösi könyvesboltban A hétfői és pénteki napokon különösen nagy a forgalom a gyöngyösi könyvesboltban. Ilyenkor solymasi, oroszi, rédei. »basán parasztasszonyok, dolgozó parasztok adják egymásnak a kilincsel. Bozi Bélánét, a bolt vezetőjét és Orbán Ilonkát mint régi ismerősöket üdvözlik. „Adjon lelkem valami jó könyvet a fiamnak, olyant, mint a Ványa, az ezred fia volt“... „Szabadság, elvtársnő, megint itt vagyok. A csoportkönyvtár részére kellene egy pár állattenyésztési szákkönyv”... „Az .u-ram a lelkemre kötött«, hogy Vigyem haza a Puszták népét”— hangzanak a különböző kérdések. Árendás elvtárs és Blahó Istvánná az atkán gépállomásról jöttek és nagyobb tételt vásárolnak. Sokáig tart a könyvek qsszeváilogatásia,1 a legújabban megjelent mezőgazdasági, gépipari szaikkönyveket kérik. — A szakkönyveknek van legnagyobb keletje a könyvtárban — mondja Árendás elvtárs. — Natgy kedvvel tanulnak az elvtársak. - -Orbán Ilona, két fiatal honvédtisztet szolgál ki. — Ennek örülni fognak az elvtársak — mondja mosolyogva az egyik, egy most megjelent könyvet, .,A döntő év ifja.it” lapozgatva. — Ezt is tegyük még hozzá a többihez. Vidos Jenő. a Váltó- és Kitérő- gyár könyvtárosa az új látogató. — Csaik bekukkantottam, elvtársnő. hogy készen van-e a csomagunk. A szaktársak már nagyon készülnek a téli szakkönyvvásárlásra. — Olvassák a szakkönyveket a. dolgozók? — Hogyne, elvtárs. Hiszen úgyszólván centiméterre! le lehet mérni, hogy azok, akik többet olvasnak, szebbnél szebb eredményeket érnek el. Itt,van például Endrei András ókleveles sztahanovista marós. Nincs olyan- hét, hogy ne vinne haza olvasnivalót a. könyvtárból. Vagy Bretz Károly sztahanovista gyalus aki éppen ma vitte el a. ..Gyalusok kézikönyvét”. Ö is állandó olvasója a szakkönyveknek. De nehogy azt higyje az elvtárs, hogy több nevet nem tudnék felsorolni. Szorgalmasan forgatják a könyveket. Rájöttek már a dolgozók, hogy a jó szakkönyv nagy segítséget nyújt munkájukban. ínczédi Anna HÍRDETÉSEK (ËëHifeî), szekrényes (billenő«) mérlegeket, tizedes mérlegeket sürgős megvételre keres a Hevesmegyei Fűszeres Édessűigkereskedeírhi Válilalat, Eger. Bajcsi-Zsilinszky-u. 15, I. emelet. önálló szakképzett bérszámfejtő, könyvelői állást keresek. Gróf finger Ferenc, Kápolna, Dermbinsziki-u. 44. Törpe szuper világvevő rádió eladó. Cím: a szerkesztőségben. Lemaradt a füzesabonyi gépállomás Gépállomásaink a téli gépjavítások sikeres elvégzése érdekében csatlakoztak a. pes-tmegyei Páty gépállomásának versenykihívásához. A versenyben eddig a káilíi gépállomás jár élen, gép- javítási tervét 46 százalékra teljesítette. Szorosan nyomában van a taimaiszentmilkíósi, amely 45 százalékot ért el az erő- és munkaigépjavításban. Az élenjárók között van még a dette 38, az egerfarmosi gépállomás 34 százalékos teljesítménnyel. Az élenjáró gépállomások jó munkaszervezéssel, erő- és mun- kaigépjavító brigádok kialakításával harcolnak a terv teljesítéséért. Az egerfarmosi gépállomás erőgépjavító Komszomol- brigádja Zelei László brigád- vezető irányításával élenjár a versenyben, tervét 55 százalékra teljesítette. Nem sokkal maira dt mögötte atz Uttörő-brigá-d, amely 50 százalékot ért el a gépjavítás során. Lemaradt a versenyben a füzesabonyi 7, a lőrinci gépállomás 10 százalékos tervteljesí- téssel. A súlyos lemaradás oka az, hogy a vezetőség rosszul szervezte meg a munJiát, nem tartotta- szem előtt, hogy február 28-ra el kell készíteni a tavaszi munkához szükséges gépeket, megalkudtak a nehézségekkel. A lőrinci gépállomás vezetői az alkatrészhiányra hivatkozva — semmit sem tettek a- munka meggyorsítása érdekében, ölhetett kézzel várták, míg valamelyik illetékes szerv meglátogatjai őket és segít a hibák-megszüntetésén. Az iiyen és ehhez hasonló magatartás aztán rányomta a- bélyegét a munkára. m LESZÜNK AZ ELSŐK (Színes szovjet film a vidám szünidőről) Ugyan miféle szórakozást kínálhat egy városból jött úttörő számára a sztyeppén töltött szünidő? . . . Szerjózsa nehezen tudja elképzelni ezt. Városi gyerek igazán meg sem ismerkedik vele. Nos, Szerjózsa idegenkedése is csakhamar -„rnegvál tozjk. A sztyeppére, éppen a legnagyobb dologidőben érkezik, ahol Öt is sok-sok igen érdekes feladat várja. A falusi pajtások példát mutatnak számára, hogyan kell derekasan kivenni részét a haza javáért folyó nagyszerű versenyben. Az ilyen munka büszkeséggel tölthet, el minden úttörőt., s amellett, milyen pompás szórakozást nyújt. Vegyük csak sorra. Itt van elsőnek a kalászgyüjfcás. Célja a dús termés szem vesz tes étgnélküli betakarítása, aztán a gyümölcsszedés. az egészségügyi őrség, az üzemanyagéi látás, a posta meg a tisztasági mozgalom. Szinte fel sem lehet sorolni mind. Ahogy vége az egyik munkának, kezdődik a másik. Az úttörőbrigádok mindenütt ott vannak, a h o! ségi fen i keit:, $ ha népi ka p- náik munkát, hát kérnek.'' Igaz, hogy Szerjozsat eleinte mulatságos kudarcok érik, de végül kitűnően megállja helyét Hogyne ragadná magával őt is a lendület. hiszen nem kisebb dologról van szó, mint arról, ha kolhozuk első lesz a terménybeadási versenyben., az egész úttörőcsapat egy moszkvai j utalom- kirándulásra mehet. . A filmet az egri Dózisa-fiton- színház január 8—10 ig tűzte műsorára. Segíti a könyv az atkári mezőgazdasági iskola hallgatóit Amikor felszálltunk az At- kár fei« induló autóbuszra, egyikünk sem gondolta, hogy csomagunk tartalmát, amelyben könyvek voltak, hiánytalanul otthagyjuk az attikán mezőgazdasági szaktan fal vámon. Útközben Szalai elvtárs többször megkérdezte tőlem: „Vájjon mennyit kölcsönöznek ki?”. Bíztattam, hogy legyen egészen nyugodt, mert az atkári dolgozó parasztok szeretik a könyveket és szívesen olvasnak. — Hált i-gen, elvtárs — szólalt meg elgondolkozva — a járási könyvtár nemcsak a mezőgazdasági sz aktantól y am-nak akar segítségére lenni, hanem minden dolgozó parasztnak. Ügy gondolom- szívesen kőlesönzik majd ki őket. hiszen díjtalanul olyanokat viszek,' melyek éppen megfelelnek a-z iskola anyagának. ütünk hátralévő részén megéli! a-podturak abban, hogy a járási könyvtár mezőgazdasági könyvsorozatával minden héten meglátogatta a szaktanfolyamokat. s a dolgozó parasztokat. Beszélgetésünket a- ka-lauznő hangja törte meg, aki jelezte, hogy Atká-r közeledik. A Micsurin termelőszövetkezet irodája a megálló közelében van, s már a leszálláskor látni lehetett az iskolát. Amikor beléptünk, a tanterem ajtaján Held László, a-z iskola előadója éppen visszakérdezést tartott. Csendben helyet foglaltunk és feszülten figyeltük az óra menetét. Rövid időn belül örömmell állapítottuk meg, hogy a feltett kérdésekre egyenesen és érhetőn válaszolnak a hallgatók. Egy-etgy kérdésre mindegyik válaszolni akar, az előadó azonban csendre inti őket és máris felteszi a másik kérdést. — Mi a legfontosabb feladatunk az aratás után? Bagi Károly,, a Vörös csillag tszcs tagja, már mondja is a választ — A tarlót azonnal, meghán- tom és meghengerezem. ősszel 25—30 centiméter mélyen szántok, tavasszal kultivátorozok és csakis alaposan előkészített talajba vetem a magot 7—, végül még mosolyogva hozzáteszi: — Többször kapálok, mert minden kapa egy esőt jelenít a talajnak. Az arcokon látszik, hogy kielégítő a válasz és valameny- nyien egyetértenek vele. Az előadó azonban tovább kérdez és amikor a négyzetes kukoriea- ve'téshez érrrok. szinte észrevehetőéin derültebbek lesznek a kemény munkásarcok, hiszen a négyzetvetésben Afkár mutatta a példát az egész járásnak. Igyekszik is Bander Gengely bácsi a válaszadással és szép sorjában elmondja, hogy mindenekelőtt legfontosabb a vetőmag jó .kiválasztása., azután a vetés idejének a meghatározása, ment ez biztosítja a több-termelésit. Tudjuk valamennyien, ho<rv tapasztalatból, beszél. A kérdés azonban úgyíátszik, ezzel nincs lezárva, mert Bagi Károly is nyújtja a kezét, szeretné valamivel a választ kiegészíteni. Amikor az előadó megadja a szót. lelkesen mondja1: — Ki ne felejtsük ám, elvtársak, a pótbeporzást. Tudjátok, én a nyáron. a tiszadobi ter- melőosoportban voltam tanulmányúton és ott láttam, hogy ez az egyszerű művelet milyen magas termést jelent. A tekintetek B agira szemeződnek van, aki nógatja is: „Mondjad már. Károly, hogy csinálták?“ — Nem nagy művészet kei! ahhoz, elvtérsak — folytatta türelmesen. — Ahogy én láttam, a virágport egy dobozba gyűjtötték és utána vattával pótpe- poroztálk a csöveket. Könnyű munka, a gyengébb nck is elvégzik és elég haladó«, is. Az ottani elvtársak elmondták, hogv pót beporzással két-három mázsával is több terem holdanként. Az óra befejezéshez közeledik, az utolsó kérdésre már valósággal kórusban válaszolnak — Az itt tanultakat és azokat a termelési módszereket, melyeket már magunk is egyre nagyobb eredménnyel ailka'maizunk, a nagy Szovjetunió önzetlen segítségének köszönhetjük. Amikor azonban Szalai elv- társ kirakja a könyveket és közben szót kér. űira csend van és mindenki feszülten figyel. — Elvtársak — kezdi emelt hangon. — En magam is mező- gazdasági iskolát végeztem, de egészen meglepett az elvtársiak szorgalma és az, hogy milyen szeretette! járnak a szaktanfolyamra. Éppen ezért a gyön- gvösi járási könyvtár segítségükre kíván tenni az elvtársak- nak. Amint látják* elhoztam könyvtárunkból a mezőgazdasági szak kön y vek egész sorát, hogy ezzel is megkönnyítsük munkái ukat, közelebb hozzuk az elvtársaikat a mezőgazdasági tudományhoz. A könyveket azért hoztam, hogy kölcsönözzék ki és az iskola menetének meg; felelően minden két hétben kicserélik. Most pedig jöjjenek ide és mindenki válassza ki azt, amelyik a legjobban érdekli. S mikor mondani valóját befejezte. szinte egyszerre tódultak az asztalhoz, nézegettek, cserélgették a könyveket Kiss Sándor bácsi már ki is választotta azt, amely a legjobban érdekli: a „Trágyázási ismerete'k“-et. Kiss Vilmos ..Küzdelem az aszály ellen” című könyvet veszi magához, ma-'d kabátja alá teszi a ,.136 mázsa- kukorica hektáronként“ című könyvet is. Sok volna felsorolni a kiválasztott könyveknek az egész sorát. Végétért a kölcsönzés. Az iskola 21 hallgatója üpy szorította maigához a könyveket, mintha tulajdon gyermeke lőtt volna. Valaki tréfásan meg is jegyezte: —- Most aztán alaposan készüljön fe| az előadó a következő órára,' mert megfogjuk, ha nem jó! mond valamit. — Hát igazatok van — válaszolja nevetve Held elvtárs. az előadó —, úgylátszik, a következő órán valób-an összemérj„k a tudományt de éppen az a fontos, csak tanvilmánvozzáfo/k szorgalmasan a könyveket. A terem lassan kiürít Szalai elvtárs összegezi aiz eredményt és diadalmasan mondja, hogy az iskola 21 hallgatója az első alkat ómmal 36 -könyvet kölcsönzött ki. A h-aWlgaitók a ki világítóit utcán csoportba verődve ballagnak hazafelé. Vitatkoznak, tárgyalják az iskolán' tanultakat. Mi magunk is csendesen lépegetünk a busz-megálló irányába és Szállal elv-társ csak annyit mand: — Igaza volt, elvtárs! Az atkári dolgozó parasztok valóban nem engedik meg, hogy a meizcigazdasáigi szakiskolájuk az utolsók 'között tegyen. Er ki János levelező Megfogadjuk,’ hogy szakmai továbbképzésünk érdekében, résztveszünk a sportkörök téli oktatásában. Folyik az oktatás ... .MEGNÖVEKEDETT FELADATOK ELŐTT" Hegyi Gyula, az OTSB elnöke cikket írt á ,.Népsport” 1953 ján. 1-i számában „Nagy sikerek utam megnövekedett feladatok előtt” címmel. A cikk felméri a magyar sport 1952. évét minden főbb vonatkozásban, egyben megjelöli a jövőbeni feladatokat, többek között az edzők számára is. Igen tanulságosak a hevesmegyei edzők részére az alábbi sorok. „Mindenekelőtt meg keU értei, tenün-k a testnevelési és sport- szervezetekben az eszmei-poltti kai munkát. A sport a kommunista nevelés fontos eszköze. Ez* a hivatást azonban csak akkor töltheti be, ha a sportvezetők a gondjaikra bízott sportolókat öntudatos. szocialista műveltséggel rende'ikezö bsikeharcosokká, a Szovjetunió szeretetére, szocialista építésünk harcosává nevel jü-k. A politikai , felvilágosító munkána-k biztosítani fogjuk -a szervezeti előfeltételeit s ami a legfontosabb; a szocialista nevelés kérdéseivel elsősorban azoknak kell tisztában ien-niök, akik a sportoló ifjúsággal a legszorosabb kapcsolatban ál inak. Ezek pedig az edzők, a sportoktatók. Meg kell értenie minden edzőnek, hogy aki politikailag elma rád az szakmailag is lemarad, az nem tudja elvégezni a kötelességét. Az az edző. aki nem akar egész embereket nevelni a rábízott ifjú sportolókból, aki nem küzd a kozmopoliüamus, a sovinizmus ellen, aki nem neveli harcos hazafiságra a sportolókat s nem fejleszti ki bennük a saját sportkörük iránti szere, tetet, az nemcsak nevelési, hanem sportbeü téren is csődöt mond. Gondoljanak arra. hogy az ellenség minden kis rést igyekszik kihasználni, s ahol a mi felfogásunk nem jut érvény, re. ott az p felfogásét jgyskssik mérgező ' munkára felhasználni. T.égüres tér nincs. S ha a sportvezetők. edzők, versenybírák a politikai tudás magasabb szín vonalára emelkednek, nevelő munkájukat könnyebben tudják elvégezni, öntudatlan politikailag fejletlen emberek jutnak a sportszerűtlenség, a fegyelme zetlenség. az anyagiasság lejtőjére. s ugyanakkor a sportáguk ban sem látják meg a fejlődés útját, a tudományos módszerek fontosságát, a lelkiismeretes, szorgalmas előkészületek jelentő, ségét Éppen azért, mert a ve té'kedés egyre nagyobb, a győ zelem kiharcolása a különböző sportágakban egyre nehezebb, elsősorban az egésiz emberek kerülnek az élre, azok. tkík tudják, hogy miért sportolnak s miért akarnak győzni.” Hegyi Gyula megállapításai a magyar sport legfelsőbb helyé ről szólnak. Egyben kijelöli az utat az edzők számára. Az újévi cikk felszámolja a-z eddigi viszszásságokat, Melyek ezek? Felső, roljuk őket; nem jó edzőj munka az. bármilyen kiváló sporteredményeket tud is felmutatni tanítványaival, ahol az edző eltűrt a kezeire bízott sportolók fegyelmezetlenségét, politikai hibáit: a rossz tagdíjfizetést, a sportkörrel szembeni anyagiasságot (kalória, frissítő, felszerelésben túlzott igényesség). A spórtolók egymás iránti bajtársiatlan magatartását. a mocskosszájú beszélgetéseket, az irigykedést, vagy a jobbaknak a „szürkébb” sportolók felé való nagyképűségét. Nem jó édzŐi munka az, amely néhány élvonalbeli spor- tolóra van építve, s azok eredményeivel „áld, vagy bukik" . . . Nem jó edzői munka az, ha az edző — az eredmények és saját edzői pozíciója érdekében — elnézi az élsportoló eim-beri és po. litikai hibáit, s külön mértéket alkalmaz a „krekk” és a „kis sportolók’1-kal szemben. Nem jó edzői munka az, amelynek az évi edzést tervében nem szerepel rendszeresen a kezeire bízott sportolók szakadatlan, sokoldalú nevelése. Nevezetesen a múzeumi látogatások, mozi, színház, kiállítás-nézések, sportegészségügyi, szakmai és politikai előadások, társadalmi munkába bekapcsolódások, iskolalátogatások, szülői értekezletek. Egyenesen értéktelen munka az. amely nem épül fel az MHK-r-a, a mindenoldalú- ságra való nevelésre! És nem Jo edzői munka az sem, urns' y szétforgácsolt, több sportkörnél Való tani ásban nyilvánul meq. Az ilyen edzőt az jellemzi, högv lót-fut egyik edzésről a másikra, mely miatt soha nem éir rá szakmailag és politikailag képezni magát, ■ arról nem is beszélve, hogy a sportágának iársadalnii munkával való segítéséből vagy felszínesen, vagy egyáltalán nem veszi ki a részét. A szocializmusban az edzökie. az oktatókra fontos, nagyjelentőségű feladatok -hárulnak. Ezek. ne-k csak úgy tudnak megfelelni, ha szakmailag, -poiidkailag, erkölcsileg a legmagasabb fokon álln-ak és erre nevelik tanítványaikat is. Ha. megnézzük az edzők sajtó munkáját, a>!tg találunk szakcikkeket, beszámolókat a hevesmegyei edzőktől. Pedig elsősorban az edzők a sport tanítói a leghivatottabbak arra, hogy megszólaljanak a sportélet különböző területein, tanítsanak, utat mutassanak, tudásukat köz- kinccsé tegyék a megye' lapjának hasábjain. Hegyi Gyula cikke nyomán a hevesmegyei edzők között tapasztalható hibák ts nyilvánosságra kívánkoztak. Azon leszünk, hogy a felsorolt hibákat teljesen megszüntessük! Lovcsányl Jenő Hevesmegyei Edzők Tanácsa elnöke A módosított minősítési szabályzatról Az 1951. évben bevezetett egységes magyar spor minosíiési rendszer nagyban elősegítene a fejlesztési terv teljesítését, újabb tömegek bekapcsolását az MHK testnevelési rendszerbe, ezen keresztül a rendszeres sportolásba: A Helsinki-ben megrendezett XV. nyári olimpián elért világraszóló eredményeink bebizonyí toltak a szocialista s|X»rt fölényét a tőkés országok sportjává! szemben, mégis, e nagy eredmények mellett, sportéletünknek akadtak bőven hiányosságai is. A sportoló tömegek eredményeinek szinvona’a nem felelt meg a követelményeknek, a sportminősítési rendszer elavult szabályaival és szintjeivel fékezően hatott g további fejlödéere. Ezért szükségessé vált egy új! módosított minősítést szabályzat bevezetése, mely 1953 február 15-től lép életbe. A minősítési szabályzat meghatározza a sportszervezetek elvégzendő feladatait az egyetemes magyar sport színvonalának emelése érdekében 1955 december 31 -lg bezáróan. A minősítési szabályzat alapja az, hogy a sportoló, az MHK testnevelési rendszerből kiindulva. tervszerű edzéssel, fejtett oktatási tapasztalatok alkalmazásává! mind magasabb és magasabb minősítést érjen el. A szabályzat f ’etbeléptével minden idevonatkozó Utasítás és szabályzat érvényét veszti. A szabályzat alapján 1953 XII, 31 ig minden sportoló köteles eddigi minősítési címét megerősíteni. ellenkező esetben egy osztállyal alacsonyabb besorolásba kerül, illetve a. III. o. és ifjúsági sportoló elveszti minősítését Az 1953. év folyamán minden minősített sportolónak kérnie kell minősítését. (Aki 1953-ban nem éri el a minősítésének megfelelj eredményt, egv osztállyal alacsonyabb minősítést köteles kérni.) Az a sportoló, aki az 1953. év folyamán aportminősí- tését nem kéri, 1954 január 1 -tol elveszti mtoősftéeét. A minősítések elvégzése után a sportolók új mlnőrtiési könyvet. kapnak, mely 1954 január 1 tői kizárólagos ás egyedülálló érvénnyel bír. Minősítési könyv néiikül csak azok a sportolók versenyezhetnek, akik az illetékes TSB.től játék-, illetve rajtengedélyt kapnak. Játék-, illetve rajtengedély, csak sportköri tagsági könyv alapján állítható kJ. Az 1952. évi eredmények alapján a ' következő sportágakban 1953 február 1 lg kérhetik minősítésüket a sportolók: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, vízilabda. birkózás, ökölvívás. sakk. súlyemelés, teke. torna, vívás. 1953 február 15 tői valamennyi sportoló nyitván"artását az OTSB végzi, mindem minősítési, átmi. nősítést ügyijén az OTSB jóváhagyása szükséges. A régi minősítési és nyilvántartási okmányokat a sportkörök kötelesek megőrizni mindaddig, míg egyéb utasítást nem kapnak. A módosított sporfcminősí'ési szabályzat végrehajtását a TSB-k szigorúan ellenőrzik. Azok a sportolók, akik minősítési tgazol váraival, vagy játék-, rajtengedéllyel nem rendelkeznek, 1953 február 15-től nem vehetnek részt sportrendezvényeiken. Bóta Sándor MTSB sportoktatási előadó HEVESMEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Dolgozók Pártja hevesmegyei bizottságának iapja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap Felelős szerkesztő: Horváth István Felelős kiadó: Váczi Sándor Szerkesztőse^ és kiadóhivatal: Eger, Bajcsy Zsilinszky-utca 8- Telefon: Szerkesztőség 284. Kiadóhivatal 123 Postafiók; 23. Egyszámlaszám: 00.878057—18 Szikra Eapnyomda. Jőzsef-krt 5 Felelős vezető; Kulcsár Mihály. 4
