Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-18 / 6. szám

V!LrÁG PROLETÁRJAI EGYESULJETEKT

NÉPÚJSÁG

AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

X. évfolyam, 6. szám Ara 50 fillér 7953 január 18

Nyílt levél a tsz-elnökhöz

★

A januári1 terv teljesítéséért

j. ¥

Vízi Miklós kanonok „nem politizál"

A szövetkezeti mozgalom új feladatai

Aszályos volt az elmúlt esztendő — kemény harcot kellett vívná a természettel a termés- eredményekért. Ebben a harcban — s ez nem véletlen — a term elősző vefîTezetek jártak élen, melyek a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket, a szovjet agrotechnikai módszereket jól felhasználva, az egyéni gazdái ködóknái! lényegesen magasabb termést takarítottak be. Amíg az egyénileg dolgozó parasztok őszi árpából 7.9, búzából pedig 7.8 mázsa átlagot takarítottak be, addig termelőszövetkezeteink őszi árpa termelési átlaga meghaladta a 9, búza átlaga pedig a 8.1 mázsát.

Ezek mögött a számok mő- jgöfct nemcsak az agrotechnika, a gépi munka eredményei mutatkoznak meg, de jelentik azt is, hogy a jól dolgozó termelőszövetkezet tagsága tovább emelte anyagi jólétét, tovább erősödött, izmosodott termelőszövetkezeti mozgalmunk. Fénye» tanúbizonysága ennek a zárszámadás iis, mely hfl tükörképét adta egy- egy szövetkezet évi munkájának, újabb tanúbizonyságot jelentett ia szövetkezeti mozgalom magasat) brenidiűsiégérol. A felnémeti Petőfi termelőszövetkezetben 42 forintos munkaegységgel számoltak el. Az ivádi Dózsa tszcs-ben Bána Pál 412 munkaegység után búzából 442, burgonyától 442, árpából 720 kilót vitt baza a 8220 forint készpénz mellett.

„Két évvel ezelőtt elhatároztam, hogy szakítok az egyéni gazdálkodással és beléptem a hatvani Dózsa termelőszövetkezetbe — írja Bata Emámuel. — örömmel mondhatom, nem bántam meg, azóta riagyot változott az életem... 560 munkaegységet teljesítettem. Erre közel 20 mázsa búzát, 8 mázsa árpát, 4 mázsa rozsot kaptam“ s mindezt a burgonya, az olaj, kész pénzen felül.

Ezek az eredmények nem maradtak ismeretlenül az egyénileg gazdálkodók körében. Ezért léptek az egyéni gazdák az eesédi Szabadság, a nagyrédei Munka és még több más termelőszövetkezetünkbe. ezért fejlődött a többek között III. típusúvá a maklártályai Béke tszcs. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének újabb jelentős állomása patt az elmúlt esztendő.

De vájjon mege!égedhetün|k-e fez eddigi eredményekkel? Semmi esetre sem. A szövetkezetek egyrésze még nem egységes, ne-m szilárd, nem tölti be azt a feladatot, melyet Rákosii elvtárs tűzött ki eléjük — váljanak vonzóvá az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt. Az egri Nagy József, az abasári Uj élet. a domoszlói Dózsa és még több más termelőszövetkezetünk tagsága egész évben felelőtlen, hanyag munkát végzett, megtűrte a lógást, a munkakerülést — 6 ennék következménye természetesen ai gyenge zárszámadásban is megmutatkozott.

A téli időszakot, mély egykor a kocsmázás, kártyázás, a tét- lenkedés ideje volt, jól fel_kei 1 használnia minden termelőszövetkezetinek sorai rendezésére, a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére. Tűrhetetlen, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői semmibevegyék a tagság kérését, hagyják, hogy a drága időt semmittevéssel vagy — mint teszik ezt a kömtői Kossuth termelőszövetkezetben — kártyázással töltsék. A tarnabodi Kossuth termelőszövetkezet tagsága arra kérte a vezetőséget, hogy szervezze meg a szakmai oktatást — az elnök még a fülebot- ját sem mozgatja. Megfeledkeznék ezek a szövetkezeti vezetők arról, hogy jó és eredményes munkát csak az tud végezni, aki

látja munkájának célját, aiki meglátja az összefüggést égvéni Itíjesítménye és nagy célkitűzéseink között, s nem utolsó sorban az, aki megfelelő szakértelemmel harcol a terméshozam szakadatlan növeléséért.

A téli foglalkoztatások, a szövetkezetek belső megerősödésében elsőrendű feladata van minden tsiz pártszervezetnek, minden kommunistának. Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán rámutatott: „Pártudk azért erős, mert egész munkájában a marxista-leninista elméletet követi. Politikája a társadalmi fejlődés törvényeinek tudományos ismeretére támaszkodik.'’ S ezt meg kell értenie a szövetkezet kommunistáinak, meg kelj érteniük, hogy az egyénj példamutatás nemcsak a munkára, hanem a tanulásra is érvényes.

Az a termelőszövetkezet, melynek tagsága nemcsak a munkában, de a tanulásban is megállja a helyét, az a termelőszövetkezet ahol a vezetőség tervszerű irányítása folytán télen sem tétlenkednek a tagok, gyarapítják a tözös vagyont — vonzóvá válik az egyénileg gazdálkodók előtt. Nincs olyan község a megyében, ahol az egyénileg gazdálkodók ne kísérnék éber figyelemmel a szövetkezetek életét, nincs olyan dolgozó paraszt, aki ne vont volna párhuzamot saját, » a szövetkezetek tagjai jövedelme között. A termelőszövetkezetek tagságának, a falu minden kommunistájának elsőrendű feladata, hogy ezt az érdeklődést meggyőződéssé változtassa át, hogy helyes gyakorlati példákkal mindenki előtt bebizonyítsa a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölényét;

Az a 'kommunista, aki csak beszél a szövetkezeti mozgalom jelentőségéről, az a kommunista dolgozó paraszt, aki csak „vizet prédikált', de maga nem lép be a termelőszövetkezetbe, nem mutat példáit dolgozó társainak, inkább fékje, mint léndítője szövetkezeti mozgalmunknak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új szervezeti szabályzata, de az egész kongresszus jelentőségéhez mérten a legkomolyabban foglalkozott a kommunista példamutatással. Pártunk II. kongresszusán Rákosi eiv- tár-s külön is foglalkozott vele. —.. mini legkevesebbet követelhetjük meg párttagjainktól, kommunista dolgozó parasztjainktól, hogy ők maguk legyenek az elsők, akik belépnek valamelyik termelőszövetkezetbe, vagy éppen új termelőszövetkezetet alapítanak.”

A szövetkezetek belső megszilárdítása, a fejlesztés nagy munkája elválaszthatatlan az osztályelienség elileni harctól. Ahol úgy vélekednek a tatákról. „ha leadja a földjét a termelőszövetkezetnek, már nem kulákj maga is beléphet oda.”, mint teszi ezt a noszva.ji tanácselnök, ahol ilyen felháborítóan meghamisítják pártunk paraszt- politikáját, ott az ellenség a markába nevet és szövetkezeti mozgalmunk nem fejlődik, legjobb esetben is egyhelyben topog. A kulák az kutak marad, s minden percben szakadatlan harcot kell folytatni ellene, mert mint a domoszlói Dózsa termelőszövetkezet esete is bizonyítja. minden alkalmat megragad, hogv gátolja fejlődésünket, szabotáljon, fékezze a munka lendületét.

Nagyok, de megtisztelőle ezek a feladatok. Kemény és következetes munkát igényelnek, éppen ezért harcoljanak úgy a tsz-p árt szervezeteik, a kommunisták, a szövetkezetek népnevelői, hogy ebben az évben még számottevőbb eredményt érjünk el a szövetkezeti mozgalmunk fejlődésében. Adjanak meg ehhez minden segítséget a járási pártbizottságaink.

A megyei pártválasztmány kibővített ülésén értékelte az 1952-es év munkáját és megszabta az áj tervévben előttünk álló feladatokat

 megye! párival asztmány kibővített ülést tartott Egerben az elmúlt héten, melyen megtárgyalta az 1952-es évben végzett munka tapasztalatait, majd a KV november 29-i határozata, valamint Rákosi elvtársnak az országgyűlésen mondott útmutatása alapján meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat, amel yeket p ártbizott s ágiainfcnak, gazdasági és állami vezetőinknek, tömegszervezeteiink- nek 1953-ban meg kell oldani ok.

Iparunk fejlődéséről

A választmányi ülésen Váczi Sándor elv tár» tartott beszámolót. Bevezetőben elmondotta, hogy

megyénk ipari üzemel az 1951-es tervévhez viszonyítva 1952-ben 22.9 szá- zalékkal termeltek többet;

bár tervüket csak 97.4 százalékra teljesítették. Külön, iparáganfcint is bemutatta a termelés emelkedését, kiemelte azokat az élen» járó üzemeket, amelyek nagyban elősegítették azt, hogy megyénk iparosodása az átlagosnál na- gyobb ütemben folyik — 1952-ben — mondotta többek között — elért eredményeinkhez hagy mértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny, valamint a Sztahariov-mozgalom.

Ezután a munka termelékenységének emelkedéséről, az önköltség csökkentéséről, a takarékosságról. az új technika' fokozottabb alkalmazásáról, a gé pék és berendezések jobb ki. használásáról, a termelés jobb szervezése terén elért eredményekről, a munka és bérfegyelem javulásáról, majd a munkások politikai és szakmai képzéséről beszélt.

Gerő elvtársnak a KV november 29-i üléséni elmondott beszédére hivatkozva hangoztatta Válczi elvtárs, hogy gyorsabban kell fejiésztért gazdasági és pártkádereink szakképzettségét. Ismertette az e téren elért eredményeket, majd megállapította, hogy pártszervezeteink az elmúlt évben nagyobb gondot fordítottak a politikai oktatásra is; biztosították, hogy a párttagság 50-—55 százaléka, a műszaki vezetők -nagy része és ae élenjáró pártonkívüli dolgozók bekapcsolódjanak a pártoktatásbaj

A továbbiakban a kereskedelmi hálózat; majd a mezőgazdaság fejlődéséről számolt be. Han goztatta, hogy az önálló és III.- típusú tszcs-k összterülete 1952- ben 28.327 holdról 38.520 hóidra- a családtagok száma 3850-ről 4575-ne emelkedett.

Az I. és II. típusok összterülete is 27.436 holdról 34.837 holdra, a családtagok száma 3847-ről 5442-re növekedett.

— A szocialista mezőgazdaság fölénye — hangoztatta Váczi elvtárs — az 1952-es aszályos évben is megmutatkozott. Ezt legjobban bizonyítja az állami gazdaságaink s termelőszövetkezeti csoportjaink termésátlagai. Míg az állami gazdaságok, a tszcs-k termésátlaga búzából 8.6, Illetve 8.1 mázsa volt. addig az egyénileg dogozó parasztok átlagtermése 7.8 mázsa. A rozs- termés átlaga állami gazdaságoknál. tszcs-knél 8.1. illetve 7.8 mázsa, az egyéni gazdaságoknál 6.6 mázsa. Amíg az őszi árpa termésátlaga állami gazdaságokban és. termelőcsoportjaink- ban 10.4, illetve 9 mázsa, addig az egyéni gazdálkodók átlagtermése csak 7.9 mázsa.

— Állami gazdaságaink, tszcs-ink azért tudtak nagyobb eredményt elérni, mert

a nagy táblákon jobban tudták alkalmazni a gépeket, as agrotechnikai rendszabályokat,

a műtrágyát az öntözést, a keresztsoros vetést, a négyzetes takoricaültetést és pötbeporzást.

Hangoztatta, hogy mezőgazdaságunk szocialista része az állattenyésztésben is magasabb eredményeket ért el, mint az egyéni gazdaságok. Az 1951-es alapot Száznak véve, 1952-ben állami gazdaságainknál a szarvasmarha-szaporulat terén 36, ezen belül a tehénszaporulatnál 18 százalékot mentünk előre. A lovaknál 95. a sertéseknél 26, a juhtenyésztés terén pedig 64 százalékot. A termelőszövetkezeteknél a szarvasmarhaszaiporu- lat 79 százalékkal, ebbő! a te- hénszaporulat 103 százalékká'!, a ló 66, a senties 95, a juhszapo- ruiat pedig 79 százalékkal emelkedett.

Az egyéni gazdaságokban a szarvasmarha-szaporulat 3 százalékkal, a sertésszaporulat 1 százalékkal, ai juhszaporulat 21 százalékkal emelkedett.

Ezután a begyűjtésben elért eredményekről beszélt. Elmondotta, hogy

a gabonabeadást 112.5, a hízott sertést 101.1; a széna- beadást 107, a vágómarha tervet 159 százalékra teljesítette megyénk. Hangoztatta, hogy a termelés növekedéséhez úgy az ipar, mint a mezőgazdaságban hozzájárult az is, hogy pántszervezeteink és tömegszervezeteink, az igazgatók és tszcs elnökök igyekeztek biztosítani a terv teljesítésének előfeltételeit, s hogy a kommunisták többsége megértette Rákosi elvtárs tanítását; ,él kommunista azért kommudista hogy a termelésben is megmutassa, hogy népének és pár* jónak hű fia".

\i életszínvonal emelkedéséről

Váczi elvtáre a párt és a kormány 1951 december 2-i rendszabályáról szólva hangoztatta, hogy ez a rendelkezés elősegítette a dolgozók, mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők életszínvonalának fokozatos emelkedését és általános bőségei hozott létre az >Pari ellátásban.

Ismertette a többi között a7 egy főre jutó fogyasztás növekedését a legfontosabb élelmiszerekből. Elmondotta, hogy az 1952-es év első 10 honlapjában a városokban az egy főre eső lisztfogyasztás 31.8 százalékkal, a kenyérfogyasztás 7.9 százalékkal, a cukorfogyasztás 24.5 százalékkal; a húsfogyasztás 4.6 százalékkal, a zsírfogyasztás 46 százalékkal, a tojásfogyasztás 21.6 százalékkáa vajfo- gyasztás 49.3 százalékkal emelkedett

Inari munkánk fogyatékosságairól

Az ipar és mezőgazdaságban elért eredmények után a munka fogyatékosságairól beszélt Váczi elvtárs. Hangoztatta, hogy ipari vállalatunk között még jó néhányat találunk, amely nem teljesítette tervét, így szénbányászati vállalataink közül Petőfibánya csak 98.9, Egercsehi 98.7, megyénk legnagyobb vasipari üzeme, a gyöngyösi Váltó- és Ri'térőgyár 98 százalékra teljesítette 1952. évi tervét. Az építőipari vállalatok közül a Hevesmegyei Tatarozó csak 84.8 százalékra teljesítette tervét, die a 63/4 és 63/5 számú Építőipari Vállalatok együttes tervteljesítési lemaradása is meghaladja a 11 millió forintot. A hiányosságok legfőbb oka — folytatta — a rossz munkaszervezés, a laza munkaié gyejem és a gépek rossz kihasználása.

Külön aláhúzta a bélapátfalvi és selypj cementgyár 95.2, illetve.

91-7 százalékos gyenge teljesítményét, mellyel hátráltatták építőipari vállalataink tervteljesítését is. Bélapátfalván laza a munkafegyelem, 553 munkanapot kitevő igazolatlan mulasztás van, rosszul szervezték a mun kát, s nem biztosították a műszaki feltételeket a terv teljesítéséhez. Ugyanakkor az anyag- takarékosság terén i8 komoly hiányosságok vannak, indokolatlanul magas a villamosenergia és szén költsége.

Több vállalat —• így Petőfibánya — niem teljesítette a termelékenységi tervet sem. Ha sonló a helyzet az önköltség- csökkentési és a takarékossági tervekkel.

Komoly hiányosság tapastzr talható a meglévő berendezések és gépek kihasználásánál,’ a villamosenergia felhasznál ás ában.

Például a gyöngyösi ércbányában a gépeket csak 65 százalékig használták ki, Egereseidben az elmúlt évben a gépkapacitást csak 20.6 százalékban használták ki. De hasonló a helyzet a legtöbb építőipari vállalatunknál is.

Az egyenletes termelésről, mint iparunk egyik legfontosabb kérdéséről szólva hangoztatta Váczi elvtárs, hogy e téren egész sor megyei válla latunk komoly hibát követett el. Például, ha Egercsehi bánya egyhavi termelését vizsgáljuk, mindjárt szembetűnik az egészségtelen ha jrámumka. A hónap első árkádjában 31.000 tonna, a másodikban 39.000 tonna; a harmadikban pedig több mint 46.000 Ionná a széntermelés, Rámutatott arra is, hogy a munká svédelem terén is komoly hibák tapasztalhatók, annak ellenére, hogy a kormány határozatot hozott erre. Hasonló hiányosságok vannak a munkások közszükségleti cikkekkel való ellátása teréa Részletesen foglalkozott a munka- és bérfegyelem kérdésével. Elmondotta, hogy a megye 22 ipari Vállalatánál az igazolatlanul mulasztott munkt'napúik száma 1952-ben eléri a 15.383-at, amely 615 munkás egyhavi teljesítményének felel meg.

A, mulasztott összes munkanapok 51 munkás évi termelési kiesésének felel meg. Ez megközelíti az egri Bútorgyár évi termelését, — sa Népgazdaságot ért kár értéke több mint nyolc és félmillió forint/

falusi munkánk hiányosságairól

elmondotta, hogy vetéstervünket nem teljesítettük a minisztertanács által előírt határidőre. A búza vetését december 1-ig 80.1, a rozsét 83.8, az ősziárpáét 69.7 százalékra teljesítettük. A legnagyobbfoku lemaradás a füzesabonyi és hevesi járásban volt.

A kulákok az egész megyében igyekezteik szabotálni a vetéstervet.

így az előírt 36 százalék helyett szántóterületüknek csak 24.3 százalékát vetették el, kenyér- gabonából.

Hiányossá,gok vannak a begyűjtésben is. Pártszervezeteink és tanácsaink a kapásnövények begyűjtésénél nem tudták megfelelően mozgósítani a dolgozó parasztságot, nem egy esetben megalkudtak az ellenséggel Ebből következett, hogy megyénk területén a takoricabegyüjtést csak 74.1, napraforgót csak 66 1 százalékra tudtuk teljesíteni. Rámutatott arra is, hogy a dolgozó parasztoknál, de különösen a kalikóiknál nem kielégítő a jószágszaporulat.

A tehénszaporulatban 3.5 százalékos, a lószaporulatban 0.5 százalékos csökkenés mutatkozik 1952-ben az előző évhez viszonyítva. A terméshozam emelésé* ről szólva hangoztatta nem hasz- nálta fet parasztságunk eléggé az új technikát, a gépállomásod kát; a szovjet agrotechnikai módszereket és még az olyan lehetőségeket sem, midt az. öntözés. Példa erre az is; hogy gépál iomásaiink 1951-ben több és jobb minőségű traktonmun- kát végeztek, mint 1952-ben Összegezve megállapítottal, úgy az ipar, mint a mezőgazdaság területén

a hibákhoz hozzájárult az Igazgatók, a tszcs elnökök.

a műszaki káderek hanyagsága.

Nem éreztek el ég felel ősségiét á rájuk bízott feladat elvégzéséért és n)em is tettek meg mindent annak biztosítása érdekében. De hozzájárult az is, hogy)

pártszervezeteink sok esetben elnézték a hibákat, nem vonták felelősségre azok elkövetőit;

s ez azt mutatja, hogy még mindig gyenge a gazdaságvezetés pártelienőrzése,

Feladataink az 1953-as tervévben

Váczi elvtárs az 1952-es év» ben végzett munka értékelése után az új tervévben előttünk álló feladatokat ismertette.

Petöfibányán 1952-höz viszonyítva a napi termelést 400 vagonról 530 vagonra kell emelni, az öniköttséget pedig 4.66 százalékkal kelj csökkentéit!. Egercsehinek 52 százalékkal kell emelni a termelést az előző évhez viszonyítva, mindkét bányában jelentősen emelkedik a munkáslétszám.

A Bükk-hegységi Asványbl i nyának 13.000 tonna dolomittal kelj többet termelni; mint az előző évberj. A recski ércbányát 50 százalékkal kell bővíteni. A Mátravidéki Erőműnek 650 millió kilowatt órára kell emelni termelését. A selypi cementgyárnak 34.3 százalékkal kell emelni k! inker-termelését; a bélapát- falvinak mintegy 14 százalékkal kell emelni össztermelését,

Hoigy ezeket a feladatokat végre tudjuk hajtani, meg kell javítani az üzemek vezetését, jobban meg kell szervezni a párt- és a kormány-, valamint a helyi határozatok végrehajtását; a végrehajtás ellenőrzését; s biztosítani kell az üzenten belüli és az üzemek közötti együttműködést.

A továbbiakban hangoztatta, hogy biztosítani teld a berendezések és gépek jobb kihasználását, fe] kell számolni a termelés egyenlőtlenségét, s rendet kel] teremteni a munka- és bérfegyelem, terén.

Meg kell szüntetni üzemeinkben a munkásvándorlást, s következetesen végre kell hajtani a túlórázás, a dolgozók pihenő- imapjának biztosításáról, valamint az önköltiségcsökkentésiröl szóló minisztertanácsi határozatot.

Pártszervezeteinknek mozgósítani kell a dolgozókat, elsősorban a kommunistákat a tervek végrehajtására, s meg kell tanítaniuk a szak- szervezeteiket is a verseny helyes szervezésére; értékelésére és nyilvántartására.

A mezőgazdaságban el kell érjük, hogy ez évben ai tszcs- kben és az egyénieknél is a termésátlag holdainkint elérje a 9—10 mázsát, rozsnál 9, őszi» árpánál 10, tavasziárpánál & kukoricánál 13, cukorrépánál 100, burgonyánál 50 mázsát, Mindezt úgy érhetjük el, há gépállomásaink az összes gépj munka során 258.000 normái

(Folytatás a 2. oldalon.)

«