Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-15 / 5. szám

VüZg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HÉ P UJSÁ G AZ MDF HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam, 5. szám Ara 50 fillér 1953 január 75 . EMELJÉK ELMÉLETI TUDÁSOK SZÍNVONALÁT MEGYÉINK PEDAGÓGUSAI Az amerikai hóhérok a koreai Kocsedó-szlqetén Ismét fegyveresen támadtak a védtelen hadifoglyokra. A fenti képet, kegye lenkedésük bizonyítékát, a „Vie Nouve” című olasz folyóiratból vetítik. ' „Országunk dolgozói új éle­iét építenek a szocializmus alap­ján. A néptanítók hadoszlopa országunk dolgozóinak, hadse­regének egyik legszükségesebb részét alkotja" — írta 1921 ja- iiuárjában Sztálin elvtárs, a tanítók kongresszusához küldött üdvözletében. Ezek a szavak a hapnál is világosabban bizo­nyítják. milyen nagy megbecsü­lésnek örvendenek a pedagógu­sok, „az új ember kovácsai." A hazánkat felszabadító nagy 'Szovjetunió példáját lövetve pártunk és kormányunk nagy megbecsülésben részesíti á mi pedagógusainkat is. Ennek a megbecsülésnek egvik fontos jellemzője az a gondoskodás, figyelem, amellyel biztosítja szalon ai és politikai továbbkép­zésüket. Dj nemzedék nő fel is­koláinkban, akikre hatalmas feladatok várnak és döntő súly­ban a pedagógusokon múlik, hogyan állják meg helyüket az elet minden területén. Ezért ér­tékeli magasra pártunk és kor­mányunk ai gyermekek, a fiata­lok nevelőinek' szerepét, s ezért teszi lehetővé, hcjgv munkájuk ’jelentőségének megfelelően ké­pezhessék magukat. „Rajta le­szünk. hogy közoktatásunk mé­rete és színvonala topábbra is erőteljesen fejlődjön..." mon­dotta ezzel kapcsolatban Rákosi elvtárs. A mii megyénk fözépIsVol al­tjai. ma már több mint 3000, á Pedagógiai Főiskolán közel 900 diák tanul — nagy többség­ben munkások, dolgozó parasz­tok gyermekei. Az cktató-ne- velőmunkai kiszélesítése éppen ezért az eddiginél sokkal jobb, etmélyültebb felkészültséget kí­ván minden tanítótól, tanártól, nevelőtől. Meg kell érteniök, hogy lépést tartsanak a fejlődő, lüktető élettel, tanuljanak, hogy maradéktalanul elsajátítsák az élenjáró szovjet pedagógia mód­szereit. Pártunk Központi Vezetősé­gének 1950-es, a VKM. mun­kájával foglalkozó határozata óta, a mi pedagógusaink is megértették, '.milyen felelősség­teljes és egyben megtisztelő feladatot bízott rájuk dolgozó népünk. Az 1951-es tanévben már 700 pedagógus kapcsolódott be a szervezett tanulásba. Ma már nincs olyan tanító vagy tanár a megyében, aki nem ké­pezné magát valamilyen formá­ban. Közel 100 igazgató tanul­mányozza a Szovjetunió Kom- fnünlsta Pártjának a történetét, a szovjet pedagógia módszereit, az általános továbbképzésben pedig majd 900 pedagógus vesz részt. A mindennapi gyakorlat azt bizonyltjai, hogy azok a nevelők, akik komolyan veszik a tanu­lást, lankadatlan szorgalommal femelik elméleti és szakmai tudá­sukat —^számottevő eredményt tudnak felmutatni oktató, ne­velő munkájukban. Különösen érvényes ez falusi tanítóinkra. Forrási Etelka Szűcsiből, Ke­lemen Gyula Boronádról, Bar­csik János Hevesről, alapos fel- készültségről tett bizonyságot. Ezek a pedagógusok megértet­ték, hogy a hatékonyabb oktató- eevelőmunka alapja — az el­mélyült tanulás. Helytelen volna azonban azt 'állítani, hogy pedagógusok to­vábbképzése terén minden rend­ben megy. Még nem mindenki Tátja tisztán, mit jelent 6aját fejlődése szempontjából is a ta­nulás, ne.m értik meg egyesek, hogy jól megalapozott ideológiai képzettség nélkül nincs komoly szakmai munka. Igazgatóink egy része nem készül fel rende­sen a konferenciára!, késve, vagy egyáltalán nem jelennek meg azon. Általános jelenség az is, hogy dogmatikusan tanítják a marxizmust-leninizmust, nem kötik össze a gyakorlattal, nem ismerik fel az élet eseményeiben a marxi-lenini tanításokat. A felszínes tanulás azt ered­ményezd, hogy jónéhány peda­gógusunk nem látja tisztán fel­adatát a világméretekben folyó békeharcban. A hatvani járás igazgatói konferenciáján ezzel kapcsolatban csak általános szó­lamokat hallottunk, ahelyett, hogy elmondták volna az igaz­gatók, mtt tesznek saját maguk mindennapi munkájukban a béke megvédéséért. De az öh- kiépzés hiányosságainak gyak­ran sokkal komolyabb következ­ményei vannak. Egerben, de még több más helyen a megyé­ben, a pedagógusok egyrésze pofozta, verte a gyerekeket • — meghamisítva ezzel a „Maka- renko-pofon’’-nak nevezett mód­szerrel, a szovjet pedagógusok munkáját, értékes tapasztala­tait. Ezek az esetek airra intenek1, hogy igen sok a tennivaló, míg érvénytszerzümk a pedagógusok egyrészénel „ tanulás, megbe­csülésének. Pedig a hallgatók eszmei nevelésének eovik döntő eszköze: a nevelők példamutatá­sa. Ha a hallgató azt látja, hogy tanára, tanítója kiveszi részét a tanulásból, a pártmun- kából, ha egyet jelent nála a szó és a tett. akkor máris ko­moly lépést tettünk előre az oktatási munka megjavításában. Pedagógusaink — az ország soktízezer dolgozójához hason­lóan most a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresz- 6zusának anyagát tanulmá­nyozzák. Ennek a hatalmas anyagnak a megismerése nagy segítséget ad pedagógusaink po­litikai fejlődéséhez, a nemzet­közi helyzet, a békemozgalom, a szocializmus és a kommuniz­mus építése kérdéseinek megér­téséhez. E hatalmas anyag meg­ismerése hozzá fog járulni ah­hoz, hogy pedagógusaink még világosabban lássák a kultúra, a közoktatás rendkívül nagy szerepét a szocializmus építésé­ben. Különösen nagy jelentősége van ennek most, amikor me­gyénkben többszáz pedagógus készül ai félévi kollokviumokra. Lelkesítse a kollokváló tanuló­kat, nevelőket a szovjet pedagó­gusok nagyszerű példája, akik minden nehézséget legyőztek, a tudomány várának bevételéért folytatott küzdelemben. A pedagógusoknak, mint az emberi lélek mérnökeinek és szobrászainak, nagy műveltség­gel kell rendelkezőtök — szak­májuk mestereivé kell fejlőd­niük. Erre minden lehetőségük megvan. A párt mutatja szá­mukra az utat, szerelő gondos­kodása kíséri fejlődésüket, el­várja, hogy tudásuk makszimu- mát adják és a nehézségeket bátran leküzdve munkájukban, tanulásukban egyaránt még ko­molyabb, még nagyobb ered­ményeket mutassanak fel. ■ Cseke László, az oktatási osztály vezetője A JANUÁRI TERV SIKERÉÉRT BÜKKHEGYSEGI ÁSVÁNY BANYA Mindennap teljesíti tervét a Mátrai Ásványbánya Új nyersanyagok után kutatnak a lel németi üzemrésznél Szorgalmas munka folyik a bányavállalat üzemeiben. A dolgozók, versenyének eredmé­nye, hogy január első dekád- tervét 100.7 százalékra teljesí­tették. A fel németi üzemrész, ami az országban a legtisztább fehérmészkövet termeli az ózdi és a diósgyőri kohók részére, valamint cukormészkövet a hat­vani, selypii és 6arkadi Cukor­gyár részére — 102.7 százalék­ban teljesítette első dekádter- vét. 1 A felnémeti üzemrésznél nagyjelentőségű kutatások folynak egyéb ásványok után is. Most folyik a feltárása egy hat-nyolc méter vastag kao­lin és kvarcit tartalmú ré­tegnek, melyet a porcelángyártáshoz, másrészt öntödei homoknak használnak fel. A kutatások és fúrások alkalmával jelentékeny mennyiségű tűzálló anyagra is bukkantak — melyre ugyan­csak nagy szüksége van ipa­runknak. Az üzemrész eredményéhez a dolgozók egyéni munkafel­ajánlásai, s azok teljesítése is hozzájárulnak. Papp Sándor és Erdélyi b János, valamint 66 dolgozótársuk arra tett ígé­retet, hogy napi nyolc csille helyett 10 csille mészkövet ter­melnek. Papp Sándor és Erdé­lyi b János már teljesítette is felajánlását. A bányavállalat dolgozói a negyedévi terv maradéktalan teljesítése érdekében röpgyű- léseken beszélték meg a tenni­valókat és elhatározták, hogy első negyedévi tervüket 10 százalékkal túlteljesítik BÉLAPÁTFALVI CEMENTGYÁR Megjavultak a műszaki előfeltételek — emelik a termelést A rossz műszaki előfeltételek, a vensenyszervezés hiányos­ságai miatt adóssággal kezdték az új esztendőt a Cementgyár dolgozói. A műszaki vezető­ség, a gyár kommunistái elha­tározták — úgy harcolnak, hogy januári tervüket mara­déktalanul teljesítsék. A bá­nyában, ahol rossz volt a mun­kafegyelem, formális volt a dolgozók versenye Bársony Alajos és Jpacs Imre bányász kommunisták brigádokat szer­veztek, most versenyben fo­lyik a munka, megjavult a f«­EGERCSEHI BANYA gyelem, ellátják nyersanyag­gal az üzemet. A műszaki vezetők állandó irányításával kijavították a II. titántörőt, amelyet szombaton délben a III. számú kemencé­vel együtt üzemfeehelyeztek. A klinker-szállításhoz — melyet eddig különböző elevátorok, 6 rövid 6izalagok végeztek — most 100 méter hosszú gumi­szalagot helyeztek üzembe és ezzel biztosítva van a nyers­oldal műszaki feltétele is. Az eredmények máris mu­tatkoznak: január 8-án klinker-égetésl tervüket 106.5, cementőri é- si tervüket 130.7 százalék­ban teljesítették. A gyár főmérnöke, Csikán Já­nos versenyre hívta Seffelholc Istvánt, a selvpi Cementgyár főmérnökét a műszaki feltételek megteremtése, az üzemzavarok csökkentése és a terv túltelje­sítése érdekében. De maguk ű gyár munkásai is versenyre hívták ki a selypi dolgozókat, hogy megszüntetik az igazolat­lan hiányzást, s tervüket nap­ról napraH dekádról dekádra tel­jesítik. Súlyos hanyagság a műszaki feltételek biztosításábaij Tfz napja dolgozik az új tervevén az egercsehi szénbá­nyái, de az elmúlt tíz nap nem hozott Változást, messze elma­radt a tervétől: január első dekádjában mindössze 72.6 százalékot teljesített. A lemara­dás nem véletlen. A bánya mű­szaki vezetői, de maga a párt- bizottság 6em harcolt a napi tervek teljesítéséért — január 9-én 80, 10-én Is csak 93.2 százalékot értek el Különösen nagy a lemaradás az I-es körzetben, ahol a so­rozatos gépkiesés, kaparásza- iagszaikadás miatt csak 54.5 százalékban teljesítették a de- kádtervet. Nem sokkal különb a helyzet a III-as körzetben, itt 71.7 százalék az eredmény az állandó csillehiány miatt. A bánya műszaki vezetői mi­nősíthetetlenül hanyag munkát végeznek. A VII-es ereszkén most folynak kísérletek a ré­selőgép alkalmazására. ,A nagyértékű gépet elöntötte a víz, s ahelyett, hogy kisegítő munkásokat küldtek volna a szivattyúzáshoz, a még ott dol­gozókat is elirányították onI­nan. A bánya pártbizottságának és szakszervezetének a legke­ményebben fel kell lépni a ké- nyelmeskedőkkel szemben. Itt *z ideje, hogy Egercsehi-bánya dolgozói visszaszerezzék be­csületüket. Eddig még mindennap telje­sítették tervüket az ásványbá­nya dolgozói. Ez tette lehető­vé, hogy a dekádterveket is 100.4 százalékban, a nemti agyagbánya pedig 130.8 száza­lékban teljesítette. A brigádok közül Füleki Vendel II. a kis­hegyi terméskőbánya kővágó brigádja ért el legjobb ered­ményt, mely 127 százalékos át­laggal dolgozott. A Kerek-bri­gád 132 százalékban teljesítette brigádtervét. r • Ötezer tégla óránként Téglagyártásunk, egyik leg­fontosabb alapanyagunk terme­lékenységének emelésében fel­becsülhetetlen segítséget jelent a szovjet. Duvanov égetési mód­szer alkalmazása. A módszer helyes alkalmazásánál különö­sen fontos,‘hogy az égető nyo­mon kövesse a tűz előmenetelét, mert ígv gazdaságosabban használja fel a betáplált szén- kalóriát. Ha az alsósor már ki­égett, akkor a kiszedő nyíláson adagolt levegőn keresztül, úgy­nevezett „atsóhűléssel" a tűz magiát az égetőcsaiforria felső terébe kell szorítani, s így — el­lentétben a régi módszerrel — a felső sorokba rakott tégi a is tökéletesen kiég. A Mátraderecskei Tég'agyéi­ban hozott talán legnagyobb eredményt a Duvanov égetési módszer. Kiss Sándor 140, Ko­vács Imre 135, Kiss István 127 százalékos égetési eredménye mögött óránként 5 ezer égetett tégla termelése áll. A Vécsey- völgyi téglagyárban is jelentő­sen emelkedett a termelés — a régi 80 ezer helyett, ma már a szovjet módszer segítségével hetenkint 120 ezer téglát égetnek ki. A Duvanov-módszer eredmé­nye, hogy ebben az esztendőben 1,300.000 téglával termeltek töb­bet téglagyáraink, ebből a mennyiségből 50 kétszoba kony- hás összkomfortos lakást lehe­tett volna építeni. MSZT kiildöttválaszfó értekezletet tartottak megyénk három városában Az elmúlt vasárnap tartották megyénk három városában az MSZT vezetőség- és küldöttvá- laszitó értekezleteit. Egerben a városi tanács nagytermében Hartman István eivtárs az MSZT-szervezet tit­kára tartott bes-ámoiót. Ismer­tette a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának hatalmas jelentőségét, méltatta a Szovjetunió felbecsülhetetlen segítségét a magyar dolgozók számára. Ezután rátért az MSZT-alap- szervek munkájára. Megállapí­totta: 1950 decembere az MSZT első kongresszusa óta hatezer­ről tizenkétezerre emelkedett a szervezet taglétszáma. Ezren és ezren hallgatták meg a Szovjet­uniót ismertető előadásokat — nézték meg az itt kiállított ké­peket. Beszámolt arról is, hogy a szovjet sztahanovista mód­szereket több üzemben ismertet­ték és ennek alapján a Do­hánygyárban az összes gépet szocialista megőrzésbe vették. A hozzászólók közül dr. Né- medi Lajos a Pedagógiai Fő­iskola igazgatója elmondta, lm~v az értelmiség rendkívül nagy segítséget kapott és kap a Szovjetuniótól. Ezután bírálta a városi titkárságot és kérte: a iövöben leguenck még igénye­sebbek az értelmiségi dolgozók­kal szemben. Gergely Ferenc sztahanovista a cipészszövetke­zet dolgozója ígéretet tett arra, liogv a Szovjetunió vezette bé­ketábor erősítése érdekében az 1956. évi első negyedévi tervét Rákosi elvtárs 61. születésnap­iára béfeiezi. A küldöttértekezletet a vá­ros üzemei, hivatalai, dolgozók és az ifjúság több mint ezer le­vélben és táviratban üdvözölték. Guöngyösön a városi MSZT- szervezet vezetőség- és küldött- választó értekezletén Bognár Pál MSZT-titkár elmondotta, hogy az elmúlt barátsági hónap alatt Gyöngyösön járt Orlov elv­társ Sztáíin-díjas szovjet épí­tész. aki rendkívüli nagy segít­séget nyújtott a városban folyó építkezésekhez. Beszámolt ar­ról is, hogy a kul túrcsoportok szépen fejlődtek, s legutóbb Du­na jevszkij Szabad szél című operettjét 30 alkalommal adták elő. A hiányosságoknál megál­lapította, hogy a városi vezető­ség nem nyújtott megfelelő se­gítséget az alapszervek munká­jához. s az orosz nyelvtanfolya­mok ellenőrzését is elhanyagol­ták. A beszámoló után Zentai Ist­ván a 21/3 gvárépítő vállalat párttitkárai hozzászólásában is­mertette. hogy üzeménél a dol­gozók egyre szorosabb kapcso­latban vannak a Szovjetunióval. Számtalan előadásban ismertet-, ték a Szovjetunió munkamódsze­reit. S ma már a dolgozók lát­ják, hogy a kapott munkamód­szerek megkönnyítik munkáju­kat. Gyorsabban építenek és többet keresnek. Bugát János a Dózsái tszcs MSZT-szervezeté- nek küldöttie az agrotechnika alkalmazásáról beszélt és fel­hívta a város dolgozó paraszt­jainak figyelmét, lépjenek a tár­sas-gazdálkodás útjára, mert csakis ígv érhetik el azt a fel- emelkedést, melvet a szovjet kolhozparasztság már elért. „Aki a Szovjetuniót ismeri, az szereti is!” — Kezdte hozzászó­lását Bénák István gimnáziumi tanár. Ezután a béke nyelve, az orosz nyelv tanulásának jelen­tőségéről beszélt. Versenyre hív­ta társait az orosz nyelv minél eredményesebb tanítására. A hatvani MSZT-szervezet ér­tekezletén Hatvani György vá­rosi titkár ismertette a szervezet munkáját, fejlődését. Elmondot­ta, hogy amíg 1950 végén Hat­vanban összesen 900 tagja volt az MSZT-nek, most az értekezlet napján 4269 szervezett szovjet barát van. Beszámolt arról is. hogy az elmúlt két évben elő­adásokon. képki állításokon, fil­meken keresztül ismertették meg a Szovjetuniót a város dolgozói­val. A Cukorgyárban, a Dózsa tsz-ben, a MÁV állomáson, az osztál vmérnökséenél ezren és ezren hallgatták meg az „Ismerd meg a Szovjetuniót'' című elő- adásokat. A közelmúltban minden alap­I szervezetnél demokratikusan vá­lasztották meg a vezetőségeket és most az a feladat, hogy még szélesebb körben ismertessék a Szovjetunió békeharcát, mun­kamódszereit, hogy városuk dol­gozóinak munkája még könv- nvebbé váljon. A beszámolóhoz 21-en szóltak hozzá. Mátra Ferenc elvtárs. a városi pánllbizottság. titkára méltatta az MSZT elért eredmé­nyeit, de egvben figyelmeztette a jelenlévőket, hogy az elért eredményeknél nem szabad meg­állni. s kérte őket, hogy a jövő­ben foglalkozzanak többet a dol­gozó parasztsággal. Keszthelyi Béla, MÁV dolgozó bejelentette, hogy a vasutas dol­gozók 80 százaléka MSZT-tag. Csintalan Mária gimnáziumi ta­nuló elmondotta, hogy az ő éle­tét is a Szovjetunió tette szebbé, mert azelőtt nem járhatott vol­na gimnáziumba. S ígv van ez­zel az iskola többi hallgatója is. Ezért háiábó! és hazafias köte­lességből iótanuiási versenyben vannak. Ezenkívül az iskola minden egyes tanára és tanuló­ja belépett a Magyar-Szovjet Társaságba. A beszámolók és hozzászólá­sok után' mind a három város­ban az értekezleten megválasz­tották az MSZT városi vezető­ségeit és a megyei értekezlet küldöttei t.

Next

/
Thumbnails
Contents