Heves megyei aprónyomtatványok 28
Az Önök érdekében... •* A tűz megismerése a társadalom legnagyobb felfedezése. Az emberek élete, a tűz hasznosítása nélkül, elképzelhetetlen. Az égés folyamatában minden éghető anyag légnemű anyaggá alakul. Az égést hő- és gázfejlődés követi. Ezek a jelenségek törvényszerűek. Ha. a tűz — nem kívánt helyen — keletkezik, nyomát pusztulás és többször a halál is követi. Minden felnőtt jól tudja ezt, de mégsem elég gondos, s így a saját és mások vagyonát, nem egyszer életét is veszélyezteti. Ma már az egymás iránti rossz szándék, a bosszú, tűzokozással való kinyilvánítása ritkán tapasztalható, azonban gyakoriak a figyelmetlenségből, a kellő körültekintés elmulasztásából származó tűzesetek. A saját tulajdon is hosszú évek munkájának gyümölcse, más tulajdonát pedig senkinek nincs joga megrongálni, elpusztítani. A tűz közveszélyt idézhet elő, s hogy nem mindig válik azzá, annak oka a körülményekben, az emberek éberségében és az ellene ható tényezőkben található. Az Önök érdekében néhány Heves megyében történt lakóházi tüzet ismertetünk, hogy abból okuljanak. A megyében lakóházaknál tűzkeletkezések leggyakrabban a szabálytalan fűtésből, a rossz kéményektől, az elektromos áram hőhatásából, a gyermekek gyufával történő játékából, és a felnőttek dohányzásából erednek. Verpeléten, a Toldi Miklós utca 2. sz. alatt K. M. a tűzhely füstcsövét a padlástérbe (nem a kéménybe) vezette, ebből tűz keletkezett, amely a szomszédos telekre is átterjedt. A kár meghaladta a 12 000 forintot. Egerben a Balassa Bálint utca 16. sz. alatt B. J. az égő petróleumfőzőbe spirituszos-benzines keveréket töltött, amely felrobbant. Az anyagi káron kívül égési sérülés is történt. Mezőtárkányban a Petőfi utca 8. sz. alatt J. I. kenyeret sütött, a kemence mellett a papír a parázstól meggyuladt. A tűz több, mint 4000 forint kárt okozott. Egerben, a Görög utca 17. szám alatt P. J. a kályhából kivett tüzes parazsat a szabadba, éghető anyag mellé öntötte. A kár meghaladta az 1000 forintot. Az elhanyagolt, rosszul fúgázott kémények, valamint a kéménybe beépített gerendák gyakori tűzokozók. Ilyen tűz volt Gyöngyösön, Kossuth Lajos utca 23. sz., Tarnabodon, Kossuth Lajos utca 15. sz., Egerben, a Mindszenti utca 6. sz. alatt és még igen sok helyen. Gyöngyösön, Bástya utca 7. sz. alatt M. J. a padlástérben szakszerűtlenül villanyvezetéket épített, s a rövidzárlat tüzet okozott. A háztartás gépesítésével nő az elektromosságból eredő tüzek száma. Egerben a Fő utca 64. sz. alatt R. S. elment dolgozni, de bekapcsolva hagyta a villanyvasalót. Ebből származva 5700 forint érték semmisült meg. Hasonló tűz történt Egerben, a Baktai út 37. szám alatt is. Poroszlón, a Bercsényi utcában az elektromos szemfelszedő rövidzárlata okozott tüzet. Hevesen, a Kossuth Lajos utca 26. szám alatt M. J. a lakásból távozva eldobta cigarettáját, szerencséjére csak 400 forint érték pusztult el. A felnőttek gondatlanok a gyermekekkel szemben is. Gyöngyösön, a Bajcsy- Zsilinszky utca 32. számú házban G. S. a gyufa előha- gyásával magára hagyta gyermekeit. A tűzhaláltól a két gyermeket Tóth László úttörő hőstette mentette meg. Abasáron, a Fő út 198. szám alatt K. A. hasonlóan járt el. A játékból a szülőnek 1600 forint kára származott. Mikófalván, a Rákóczi utca 17. szám alatt a gyermek elcsente a gyufát és azzal 1800 forint kárt okozott. A felügyelet nélküli gyermekek nemcsak a szülők tulajdonában, hanem a -társadalmi tulajdonban is játékukkal hatalmas kárt okoznak. Erre példa az ivádi Dózsa Tsz istállójának égése, ahol egy 5 éves gyermek közel 300 000 forint kárt idézett elő, vágj' a heyesvezekényi Alkotmány Tsz szérűjében megtörtént tűz, ahol 13 500 forint kár keletkezett. AZ ÖNÖK FELELÖSSEGERZETEN EK mélyítése érdekében arra kérjük, hogy szívleljék meg a közölt esetek tanulságát és tartózkodjanak hasonló mulasztások elkövetésétől, önöktől igen nagy mértékben függ, hogy biztonságossá tegyék életüket. Ha tűz nélküli élet nem is képzelhető el, de tűz okozta rombolás és életveszély nélkül feltétlenül még jobban lehet élni. Ehhez adunk néhány jótanácsot: — A padlástérben könnyen gyúló anyagot ne helyezzenek el. A nehezen égó anyagot a kéménytől legalább 1 méterre tegyék. — A kéményeket tartsák jó állapotban. A kéménybe faszerkezeti részek ne érjenek. A kéményen jó tisztító- és koromzsák-ajtó legyen. — A lakóhelyiségekben tűzhelyek, kályhák fél méteres körzetébe éghető anyagot ne tegyenek. Gondoljanak a hősugárzásból eredő veszélyre. — Az elektromos vezetéken csak szakemberrel végeztessenek javítást. Az elektro-motorokat és egyéb fogyasztókat (vasalót, szárítót, melegítőt, stb.) felügyelet nélkül ne üzemeltessék. — Tűzveszélyes folyadékkal (petróleummal, benzinnel, spiritusszal, stb.) zárt helyiségben ne dolgozzanak. A folyadékok gázai szikrázás, parázs, láng hatására belobbannak, és szellőzés hiányában robbanást okoznak. — Nyílt lángot, parazsat (gyertyát, mécsest, cigaret-, tát, stb.) padlástérben, pincében és éghető anyagok közelében ne használjanak. — Szabadban csak szélcsendes időben rakhatnak tüzet és akkor, ha a környezetet (épületeket, erdőt, mezőt) egyáltalán nem veszélyezteti. — Nagyon vigyázzanak gyermekeikre, hogy azok gyufával és egyéb tűzokózó eszközzel ne játszanak, és gondoskodjanak a gyermekek felügyeletéről. AZ ÖNÖK BIZTONSAGÁNAK ERDEKEBEN arra kérjük, hogy fogadják megértéssel, ha tűzrendészeti dolgozók esetenkénti ellenőrzésük során rámutatnak a fogyatékosságokra és gyorsan szüntessék meg azokat. Ne feledjék, hogy a tűz közveszély előidézője lehet. Eger, 1962. október 23. HEVES MEGYEI TŰZRENDÉSZETI OSZTÄLYPARANCSNOKSÄG, MINT II. FOKÜ TŰZRENDÉSZETI HATÓSÁG i Kérjük fordítani!
