Heves megyei aprónyomtatványok 25/D
«öooo®@@©'e@ooöw®i®©@®®®®öo®oe@©@©se"oeao®c MIT ÉR AZ EMBER HA SZÍNÉSZ ... ? — Színész a társadalomban III. — Lassanként a színjátszás átmegy a polgárság kezébe: polgári költségen, polgári közönség, polgároknak játszott. A mistérium-dráma alkalmat szolgáltatott arra, hogy az egyes céhek bemutathassák mesterségbeli ügyességüket. Plasztikus példa az egyik yorki előadásról maradt fenn, mely szerint a paradicsomtól való kiűzetés jelenetét fegyverkovácsok játszották, a lángoló pallos elkészítése miatt. Noé bárkájának elkészítését hajóácsok, a vízözönt halászok és tengerészek, a pásztorok imádását a gyertyaárusok (a csillagos ég miatt), a három királyok ajándékos jövetelét az ötvösök, az Utolsó vacsorát a pékek, a keresztre feszítést a gyógykovácsok és a mázolok, a keresztlevételt a mészárosok és Tamás kétségeit a közirnokok játszották. A „színész4’ munkája nemcsak azért volt nehéz, mert kínos és veszedelmes helyen kellett megállnia a helyét, hanem hosszú szerepeket kellett betanulnia. Krisztus felfeszítése, Judás felakasztása nem bábúkkal történt, s a „színész” néhány száz sor meghallgatása után félholtan került le a keresztről, sőt arról is van említés, hogy az egyik Judást játszó színész megfulladt. A szerepek hosz- szúságára jellemző, hogy míg például az egész Hamlet kb. 4000 sor, az egyik misterium-játékban szent Pálé 5523 sor, Luciferé 2267 sor. A „színészek” esküvel ígérték, hogy eljárnak a próbákra. Kisebb mulasztás már pénzbüntetéssel jár. A szerep visszaadása ellen testi fenyítéssel és a színész javainak lefoglalásával védekeztek. Nők — bár néma játékokban már régen szerepelnek — a misteriumban, valószínűleg templomi eredete miatt, nem vettek részt. Csak 1468-ban lépett föl az első színésznő, Szent Katalin szerepét játszotta — a feljegyzések szerint nagyon jól — és egy nemes úr feleségül vette. (E mintakép milliószor újuland még meg.) A ..színészek4’ fizetést nem kantak, dicsőségért, a lelkűk üdvéért — és az előadások idejére járó élelmezésért dolgoztak, amit a városok rendesen szabad itallal is meetoldtak. A műkedvelők néha aztán hatalmas mulatozást csaptak. sőt feljegyzések vannak a színfalak mögött folyó orgiákról, amikor az egész társulatot „megszállta a bujaság ördöge”. A színészek erkölcsi élete és megbecsülése voltaképpen nem kérdés, amíg professzionista színészek nincsenek. Angliában már a XTV. században felléoett egy társulat, amely előadásával pusztán világi tárgyak felé fordult. Tű. Edward (1327—1376) uralkodása alatt parlamenti határozat alanián kikorbácsolták őket Londonból, olyan botránvos dolgokat műveltek a legdurvább szatírával es a rossz erkölcsök utánzásával kocsmákban és egvéb olvan helyeken, ahol a. nén összegyülekezett. a XV. században megjelent a ..Mumerek” társasába Ennek tagiai álarcban és álöltözetben annyi alias csínyt követtek el, bo^v VJTi Henrik alatt (1512) 20 shilling büntetést szabtak ki minden eladott, vagv valakinek házában megtalált álarc után. A színjátékokat kocsmákban rendezték és ott külön szobák voltak, ahová fiatal lányokat csalogattak titkos szórakozásra. 177?-han a Torrtma- vor pénz- és börtönbüntetéssel fenyegető rendeletet, adott ki ellenük. Hogy a színjátékot nem tekintették teliesen társaságkénesnek, bizonyítia az is, hogv hölgyek csak álarcosán jelenhettek meg színházban. Cromwell idejében aztán teljesen betiltották a színházat. (Folytatjuk) I © © © © © © © © ©©>©“© © ©© © © © © © © © © © © © © ©©©13© © ©©©'© © © © © 18
