Heves megyei aprónyomtatványok 25/D
A díszítőkről Hiába álmodja meg a szobrász a legszebb szobrot, hiába mintázza meg nagy tehetséggel, ha a bronzöntő nem érti a mesterségét. A tökéletes gipszminta ott állhat eg'y életen át a szobrász műtermében, a nagyközönség csak a kontármunkát látja. Akik egy színházi előadást színpadra álmodnak: rendező, tervező, színészek, tudják, milyen életbevágóan fontos, a díszítők munkája. Sajnos, mint minden a művészetben, akkor tűnik fel igazán, ha rossz. Ha két díszletfalat rosszul illesztenek össze, tönkremegy a színpadi hatás, ha valaki a kancellár asztalán) felejti a kalapácsot, az egész nézőtér azon töpreng, mi lesz vele és nem figyel a darabra. Ha az emelvény rossz, a színész töri ki a nyakát, ha a képek vagy felvonások közötti szünet hosz- szú, a közönség lesz türelmetlen. Nagy felelősséggel járó, nehéz munka ez. Minden művész hálával és szeretettel gondol az őt segítő mesterekre, mert tudja, milyen jó az, ha minden rendben van és azt. is, hogy a legkisebb zavart az előadás sínyli meg. Az anekdota szerint egy öreg vezérkari tiszt, miután végignézte az egyik műszaki próbát, felsóhajtott: Ha ezt Hötzendorfi Conrád tudta volna, nem vesztjük el a világháborút. A műszaki gárda valóban a hadsereghez hasonlít és ha a világháborún már nem is le- hét segíteni, sok színházi csa- tanyerésból kiveszik a részüket. Íí3 v@OGOQ'©e © o c? eooo c © © © ©'©©©•© ©■© co cc©7©’© © ©e s'g © e © © 12
