Heves megyei aprónyomtatványok 25/D

st e&a s & ooo a aAftajae.^»«0j>^ojeAflL9LaftaftgaL'afti

crradalom felé. Mihelyst izonban túllépett a polgári gazmondáson, elhagyták ba- ■átai. Neve lekerült a Jövendő címlapjáról, s ezzel együtt el- űnik a forradalom c. rovat is. \ Nyugat kihagyja írógárdádból. Elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg. A Tanácsköztársaság mintha visz- izaadjná reményéit. Május cinen darabot ír a Vígszínháznak. Az ellen,forradalom győzelme után emigrál, Olaszországban és Ausztriában él, amíg a reakció dühöng az országban. Szabó Dezső és Pro- nászka Ottokár tajtékzik Bró- iy ellen. S legjobban az fáj ?.z írónak, hogy régi barátját, Gárdonyit is ellene hangolták. Etakor írja meg híres, fájdalmasan szép levelét Gárdonyihoz, akit Petőfi legméltóbb utódjának tekint.

1908-ban írta meg a Tanítónőt, mellben a vidéki féjtfeu- dális állapotokat leleplező, kemény kritika csendül ki. A mű berlini bemutatója után azt írták róla otthon, hogy a magyar falu szégyenét állította benne pellen, gére országvilág előtt. A tanítónő, aki azzal a szándékkal kerül a faluba, hogy értelmes nevelője lesz a parasztgyerekeknek, szembe kerül a falu hatalmasaival, a föld birtoklóival, az egyházzal, a közigazgatással, és azzal a laza erkölccsel,

... mely hipokrata hazugságával alantas erkölcstelenséget takar... A falunak ez az ábrázolása rendkívül időszerű volt aban az évtizedben, melyben a magyar radikális polgári értelmiség legjobbjai és a forradalmi tettre érett ifjú magyar munkásmozgalom, valamint a csendőrterrorral is szembenálló földmuinkásmoz- galom egyre határozottabban, egyre keményebb ökölcsapásokkal kezdte döngetni a halálra ítélt magyar feudalizmus utolsó bástyáit. A század első évtizedében még nem lehetett világosan látni, hogy a feudális maradványokkal terhelt középeurópai uralkodó osztályok és a munkásmozgalomtól rettegő nyugati demokráciák inkább egy világháború vértengerébe fullasztják a dolgozó milliók életét, semhogy egy lépést is engedjenek a feltörekvő forradalmi erőknek. 1905-től, az orosz forradalomtól 1914-ig, a világháború kirobbantásáig az anti- feudális erők egyre hősiesebben törtek előre, s ez az előretörés az irodalomban és művészetben is olyan hőstetteket szül, mint Ady lírája, Móricz és Kaffka epikája, Bartók és Kodály muzsikája. Ehhez a vonalhoz tartozott Bródy Tanítónője is. Nemcsak jelentős műalkotás volt, hanem merész tett is a társadalmi harcban. S hatása azért volt ellenállhatatlan, mert valóban hódító művészi varázserővel tette, amit tett.

Halmos Gyula

5