Heves megyei aprónyomtatványok 24/A
CZIIKE FEIENC SZÓI és Munkácsy-díj as grafikusművész a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze Kümilsa as egri megyei könyvtárban (Kossuth u. 16) Megnyitja: 1976. június 11-én du. 15 órakor RIDEG GABOR a MŰVÉSZET FŐSZERKESZTŐJE Megtekinthető: 1976. június 11 — augusztus 15-ig a könyvtár nyitvatartási ideje alatt BbiCTaBKa xyÁo>KHHKa-rpac|)HKa, Oepenn; HiiHKe Erep, oöAacTHaH ÖHÖAHOTeKa, yA. Kohivt ho 16. 11. VL—15. Vili. 1976. OTKpbITa BO BpeM5I OTKpBiTHH ÖHÖAHOTeKH The exhibition of Ferenc Czinke, graphic artist:. Eger, county library. Kossuth str. 16. june 11—august 15. 1976. Open during the opening hours of the library A kiállított művek jegyzéke: Lavírozott tusrajzok: 1. I. Faun 2. II. Faun 3. III. Faun 4. IV. Faun Tusrajzok: 5. Felszálló formák 6. I. Boksák 7. II. Boksák 8. Kiszebaba szélben 9. Táj fölölt 10. Flóra Linóleummetszet: 11. Táj Színes fametszet: 12. Tékozló tél Litográfia : 13. Hagyaték 14. II. Tavasz 15. II. Hommage a Radnóti 16. A szenvedés virágai 17. Rekviem a vizekért Diópác-rajzok: 18. Jarda völgye I. 19. Jarda völgye II. 20. Jarda völgye III. Rézkarcok: 21. I. Emlékezés a tengerre 22. II. Emlékezés a tengerre 23. Virággal halni 24. Látomás 25. Kiszebaba 26. Bartók: Virágzás I. Csinke Ferenc grafikusművész Salgótarjánban él és dolgozik. Középiskoláit Sárospatakon, főiskolát Budapesten végzett, ott rajztanári diplomát szerzett. 1961-ben Derkovits-ösztöndíjas, 1965-ben SZOT-művészeti díjat, 1968-ban Munkácsy-díjat, majd 1975-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes művésze kitüntetést. Több külföldi díjat és diplomát nyert. Tanulmányúton járt Svédországban, többször Olaszországban, Bulgáriában a Szovjetunióban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Ausztriában. Számtalan külföldi kiállítása volt, ebben az évben a hazai grafikusművészetet képviseli a Velencei Biennálén. Egerben ez a második bemutatkozása. ...Czinke jFereuc választott hivatása mesterségében, különösen a grafikai műfajok kifejezési eszközeiben igazán járatos, fölényes tudással, felkészültséggel rendelkező művész. Rézkarcai épp úgy elbűvölnek kidolgozásuk részletes szépségeivel, a kompozíció összhangjával, a megoldás választékos és igényes voltával, mint a linómetszetek. Papp Lajos És mindaz, amit elmond meggyőzővé válik, mert különös mestere szakmájának. Ismer minden anyagot, bármihez nyúl eszköz lesz kezében, de nem azért, hogy az eszköz szépségét állítsa előtérbe, hanem azért, hogy az eszközzel a szépről és igazról valljon. Virtu- ózként bánik színnel, vonallal, komponáló készsége szinte utánozhatatlan. Ezért is állíthatjuk, hogy a mesterségbeli felkészültség és a művészi magatartás egységében megvalósuló színvonal Czinke Ferencet mai magyar grafikánk egyik legrangosabb és legeredetibb művészévé avatja. Bereczky Lóránd Czinke Ferenc elkötelezett míí- vész. Vállalja sorsát, múltját, vállalja és erőt merít abból, hogy zseüér- szülők nyolcadik gyermeke: azoknak az érzelmeit, gondolatait akarja közvetíteni művészetében, akik közül jött... Valamennyi grafikai lapja egy kicsit amolyan barbár, népi ikon, amely a paraszt és pásztor népművészetben gyökerezik. Ennek az ősi tudatvi Ságnak és a modern kor intellektusának szintézisét keresi. Rideg Gábor Grafikáinak szemlélésekor érthető és igazolható Czinke Ferenc törekvése: úgy szolgálni a jelent, hogy annak minden mozzanatában, újcit- teremtésében hely et kapjon a múlt is. Ezzel a szándékkal készítette elő munkáit az 1976. évi Velencei Bien- náléra. Hiszem, hogy méltó fogadtatásban lesz része; élővé tudja tenni múltunkat-jeleniinket azok számára is, akiknek mindez kuriózum, ismeretlen, de érdekes történet. Somogyi Borbála ...Ilyenformán tud Czinke közelférkőzni Bartók szelleméhez, s sikerül érzékeltetnie — aktuális tanulságokkal — a hajdani népélet tragikus, drámai mozzanatait... Czinke Ferenc művészi munkássága a valóságra alapozott, abból épül. A természeti valóság azonban öntudatlan és érzéketlen. Czinke nem misztifikálja, hanem új, értelmes — vagy értelmező — rendszerbe szervezi tapasztalatait, mert meggyőződése, hogy minden művészi alkotás végső célja mai világunk — konkrétabb vagy elvontabb — tükrözése. Tusnádi A Műcsarnok kamaratermében éppen akkortájt volt a kiállítása, amikor a nagyteremben Amerigo Tot — Tóth Imre mutatta be műveit. A nagyteremben 23 ezren látogattak, a kamaraki- állításra (kölön belépőjegy kellett ide is) 16 ezren. Valaki ezt írta be az em- lékalbumába: „Tóth Imrének kellett Olaszországból hazalátogatnia, hogy megismerjék egy másik nagy művészt, Czinke Ferencet Salgótarjánból... Sárdi Mária 76.6125 N. m. Ny. St. 500 db — Fk.: Orosz Bertalanná
