Heves megyei aprónyomtatványok 23/R

ÉRMES BOROK Mégiscsak illik számba vermi, hogy Gyöngyös határában mennyi a szőlő, pincéiben milyen borok érnek. Szelíd di­csekvéssel lehet ezekről szólni, kérkedés nélkül bár, csu­pán a kedves vendégek szíves tájékoztatására. összesen 1500 holdon ültettek vesszőt Gyöngyös határá­ban. Ennél kétszáz holddal kisebb területen a korábbi négy termelőszövetkezetet most már tavasz óta magába fog­laló Mátra Kincse Tsz munkálkodik a szőlőskertekben. Az elmúlt öt év átlagában harminc mázsa szőlőt szedtek le egy holdról. Az idén valamivel kevesebbet szüretelnek, mert a téli fagy, a nyár eleji jégverés és a nedves, csapa­dékos időjárás miatt bekövetkezett rothadás „megszedte” a maga fürtjeit. De a 28 mázsás átlagban bízik mindenki. Ami pedig a borokat illeti, az állami gazdaság jó né­hány aranyérmes borral büszkélkedhet. Tavaly a megyei borversenyre 22 borfajtát neveztek be, amik közül küenc arany-, 11 ezüst-, kettő pedig bronzér­met kapott. Az országos borverseny is szép sikert hozott tavaly. A benevezett 12 borfajtából csak egy nem kapott érmet. A Piros-veltelini 1967-es évjáratú édes, a Rizling-szilvám 1937-es édes, az Olaszrizling, 1967-es édes, és a Sauvignon 1967-es édes, aranyérmet nyert. Az idei megyei borverseny még fokozta a sikereket. A 22 fajta borból 13 érdemelt ki arany-, kilenc pedig ezüst­érmet. Valamennyi tehát nagyon szép minősítést kapott. Hadd mondjuk el, hogy az 1967-es évjáratú, félédes Pi­ros-tramini 19,20 ponttal elhódította az Aranypalack ván­dordíját. A júliusban megtartott országos borversenyen a beneve­zett 24 borfajtából 18 lett aranyérmes, ami önmagában is hatalmas siker, nagy elismerés. Még az ezüstérmes borok pontszáma is meghaladta a 18 pontot. A hegyvidéki fehér borok kategóriájában az 1968. évi édes Tramini 19,36 pontot kapott, amitől többet a tokaj- hegyaljai és mádi szakszövetkezet öt- és hatputtonyos aszúja ért el. Még egy első hely: az állami gazdaságok között június­ban megrendezet borversenyen elnyerték a vándordíját valamint a fehér borok között az 1968. évi Tramini az első lett és még a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság 1964. évjá­ratú négyputtonyos Muskotály-aszúját is megelőzte. Ennyi siker után igazán nem kell dicsérni a gyöngyösi torokat. Inkább meg kell kóstolni azokat. 18 Szakmai Ha valaki azt akarja, hogy ne töltsék tele a poha­rát, akkor a mutatóujjával a pohár oldalán koppantson egyet, azon a szinten, amed­dig a bort kéri a pohárba. A bort leönteni, nem ivás, hanem — vétek. Aki \neg akarja ismerni a bort, innak minden titkolt vona­lát, tulajdonságát, bánjon i gy vele, mint a szép lány- \yal. FAőbb a szemével gyö­nyörködjön a színében, az­tán szívja be az illatát, utá­na érintse csak gyengéden az ajka hegyével. Behunyt tanácsok szemmel, hogy figyelmét ne kelljen megosztania semmi mas sál. A bort kóstolni úgy kell, ahogy az első csók után íz­lelgetjük a kedves szája nyomát — hagyni kell fel­támadni az ízeket a nyel­vünkön. A borivó kívánsága: Ha csak ilyen pincék len­nének, az emberiség egy nagy család lenne, élet­örömmel és jókedvvel tele. Bárcsak tovább maradhat­nék benne! Szeptember 14—21-ifl Gyöngyösi szüret ’63 programja 14-től: VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS (Mátra Múzeum) 14- én de. 11 órakor: A GYÖNGYSZÖV Áruház ÜNNEPÉLYES ÄTADÄSA 14—20-ig: ÜNNEPI FILMHÉT (Szabadság és Puskin mozi) 15- én délután fél 6-kor: ZENÉS DIVATBEMUTATÓ (Szabadtéri színpad) 16- 21-ig: MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK kiällItäsa, NÖVÉNYVÉDELMI BEMUTATÓ ( AKÖV-kultúrház) 16— 22-ig: GYÖNGYÖSRŐL KÉSZÍTETT FILMEK BEMUTATÓJA (Városi Művelődési Központ) 17— 30-ig: 20 ÉVES A SZOT-ÜDÜLTETÉS c. kiállítás (Mátrafüred) 18- án: FOTO- ÉS VIRÁGKIÁLLÍTÁS (Művelődési Ház) —28-ig: HEVES MEGYEI MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA (Vak Bottyán Gimnázium) 19- én: TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS (Művelődési Ház) 19-én: BORBEMUTATÓ (Állami Gazdaság Étterme) 19- én délelőtt fél 9-kor: LOTT0SORSOLÄS, DIVATBEMUTATÓVAL (Szabadtéri színpad) 20- án: LOVASVERSENY, LOVASBEMUTATÓ (Vásártér) 20- án délelőtt 9 órakor: néptAncfesztivAl (Városi Művelődési Központ, 21- én: AUTÓ. KRESZ ÜGYESSÉGI VERSENY (Gyöngyös, Mátrafüred) 21-én este 6 órakor: a néptAncfesztivAl gálaestje (Szabadtéri színpad) 21-én: SZÜRETI FELVONULÁS (Jókai út) 21-én: SZÜRETI BAL (Városi Művelődési Központ) Lesz az őszi-téli dimit? SZEPTEMBER 15-ÉN ESTE FÉL 6 ÓRAKOR Gyöngyösön, a szabadtéri színpadon (rossz idő esetén du. fél 6, este 8 órakor a Művelődési Központ nagytermében) Fellépnek: Márkus László, Psota Irén, Toldy Mária, Monyók Ildikó, Karda Beáta, Horváth Vilmos, Zana József. Közreműködik a PANNONIA-együttes. A műsort vezeti VARGA JÓZSEF és RÓZSAHEGYI MARIKA. A gyöngyösi NŐI RUHA-szaküzletben megvásárolható ruhákat fővárosi manökenek mutatják be. 3 bemutatott nö« ruhát Msorsoinak a nézők között! Belépődíj 10,—, 8,—, 6,— Ft. Szeptemberben az Iparcikk Kisker, szakiizletek SOffSOLASA»«' Nagy nyereményekkel Főnyeremény: 1 db 5960,— FORINTOS ORION TV! Ezen kívül még 50 értékes nyereményt sorsolnak ki azok között, akik szeptember 10. és 30. között az Iparcikk Kisker. Vállalat gyöngyösi szaküzleteiben vásároLtak és tombola­jegyet kaptak. Kérjen tájékoztató lapot a szaküzletekben! a „Gyöngyösi szüretről” A 20 ÉVES HEVES MEGYEI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ÄRUDÄIBOL! PALACKOZOTT BOROK, ÉDESSÉGEK! kívánságra összeállított ajándékcsomagok. A Gyöngyösi Városi Tanács VB titkárságának megbízásából kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó; Tóth József. (HNyV., Eger.) V igságos ünnepét üli a város. Szőlővel és borral ünnepelünk. Ünnepeljük ősi városunkat, s mindazt, amit két kezünk munkájával az év­századokat átfogó idő során megteremtettünk. Gyöngyös ősi város. Nevét említik már az első Árpádok idején kelt oklevelek. Mezővárosi rangját Róbert Károlytól kapta, 1334-ben. ki megengedte, hogy „miként Buda városunk Gungus is falerődítésekkel körülvétessék, tudniillik tornyokkal, bástyákkal és egyebekkel, melyek Gungus várának és erődjének erősségéhez megkivántatnak ___” S ez lett városunk s zerencséje és terhe is. Szerencséje, mert az oszmán hatalom sem vethette meg itt a lábát. S a teher? So­kadalmáink, vagyis vásáraink jövedelméből egyaránt adót kért a török és a bécsi király. Polgáraink a történelem zajlása közben is szorgal­masan művelték szőlőjüket, szűrték a bort, s végezték közvetítő kereskedelmi feladataikat a síkság és a hegy­vidék között. Kézműveseink pedig ellátták ipari ter­mékekkel nemcsak az egész Mátra-vidéket, de még Nógrád és a Jászság jelentős területeit is. Mindig is tehetséges, szorgalmas nép lakta e tájat. Sikerekben az utódok sem szégyenkezhetnek. Város- szeretetük mindmegannyi ténye látható, kézzelfogható. Az utcák tiszták, rendezettek. A parkokban pompázó, illatozó virágtenger. S az ékszeres doboz legszebb da­rabja, az új lakótelep, egyre inkább terjeszkedik, nö­vekszik. Gyöngyös nyílt város. S nemcsak földrajzi, ter­mészeti tényezői miatt. Olyan nép alakítja, formálja Itt a tájat, amely büszke a múltjára, jelenére és a jö­vőjére egyaránt. Valóban, „amennyire szeret és bír is dolgozni... annyira kedveli a mulatságot, dalt, táncot, bort, szerelmet, barátságot, lakmározást, s tele van költői hajlammal, élcekkel és tréfákkal”. Ennek országraszóló bizonyossága a hagyomány forrásaiból fakadt „Gyöngyösi szüret”. Annak idején az iparosok és mesteremberek vo­nultak ünnepélyes díszmenettel a város utcáin, körül­hordozva díszes ládáikat. A mi ünnepünk, a mi vonu­lásunk sem dísztelenebb. S mint régen, „nem szűk körre szorítkozik, hanem az egész népet mulattatá”. A „Gyöngyösi szüret” alkalmából köszöntünk, szív­ből és örömmel, minden gyöngyösi polgárt. És köszön­tünk minden vendéget, aki körünkben, örömünkben és jókedvünkben osztozik.

Next

/
Thumbnails
Contents