Heves megyei aprónyomtatványok 23/O

latot tartottak a királyi udvarral: uralkodók diplomatái, tanácsadói, országos politikai események résztvevőd voltak. Európa minden részéből érkeztek szerzetesrendek, kolostorokat, templomokat, később iskolákat és kórházakat építettek. A püspöki vár és palota, az itt emelt székesegyház építkezései mesteremberek százait foglalkoztatták. A tatárjárás után Itália, Franciaország és Belgium területéről jöttek olasz, flamand, vallon, telepesek Egerbe. Fejlődésnek indult a kézművesség, a szőlő- és bortermelés. A püspöki várat körülvevő települések városnegyeddé, majd várossá alakultak a XIV. század végére. Várossá válását elősegítette, hogy fontos kereskedelmi utak középpontjában helyezkedett el.

Az egri vár a XVI. században, a török hódítás idején Észak- Magyarország kulcsfontosságú végvárává, katonai erődítményévé épült ki. 1552. évben Dobó István és katonái hősies harcban megvédték a várat és a török túlerővel szemben, hosszú időre feltartóztatva a török terjeszkedését. Ezzel örökre beírták nevüket a történelem könyvébe.

A 93 éves török uralom nyomát ma a Minaret, a várban levő Török-bástya és a Török-fürdő őrzi. A törökök kivonulása után osztrák fennhatóság alá került vár, majd az osztrák elnyomás ellen folytatott, Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc központja volt.

A középkor viharos eseményei után a XVIII. században újra megindult a város társadalmi-gazdasági fejlődése. A magyarok mellett cseh, német, osztrák, olasz, szerb, görög, megkeresztel kedett török nemzetek fiai (kézművesek, mesteremberek, kereskedők) alkották a lakosságot. A szőlő- és bortermelés, a kereskedelem, az iparos céhek jövedelmeiből felépült a barokk város, melyben Eger mecénás püspökeinek nagy szerepe volt. Az egyházi és világi építészet, szobrászat, festészet maradandó alkotásai, iskolák, kollégiumok alapítása, jogi és orvosi képzés, kórházak, gyógyszertár létrehozása, művészet- és irodalompártolás jellemzi ezt a nagylendületű kort. A XIX. században Pyrker János egri érsek mecénási munkássága gyarapította tovább a város kulturális értékeit (Bazilika felépíttetése, vár helyreállítatása, a várkultusz megteremtése, a "Régi Képtár" anyagának összegyűjtése stb.)

4