Heves megyei aprónyomtatványok 23/N
Egy volt edelényi Edelényről Levélrészlet Könyvtárunk évtizedek óta keresi és híven ápolja az Edelénvböl elszármazottakkal a kapcsolatokat. Sokat segítettek a múzeum, a helytörténeti adattár gyűjteményének gyarapításában. Az elmúlt években a Hazatérők nevet viselő rendezvénysorozatunkban a régi családok számos neves tagjaival ismerkedhettünk meg, tölthettünk feledhetetlen, szép órákat velük. Ilyen volt például a Gyülvészi, a Borsavai Lengyel, a Gyárfás, a Benczúr, a Kachelmann, a Deutsch családok tagjaival való találkozás. Egy hozzánk érkezett levélből idézünk, melyet nagyon köszönünk és híven osztjuk meg olvasóinkkal. (L. L. L.) „Edelény a mi korosztályunk számára Lala bácsival együtt (Deuts Lajos), életünk végéig a szüléinkre épülő, örök értéket képvisel. Az az Edelény nem hasonlítható a mai Edelényhcz. A mai Edelény, külsőségeiben lényegesen csillogóbb, anyagilag sokkal értékesebb a „Mi Edelényünknél”. Az évezredek alatt kifejlődött, lelki értékek tekintetében azonban a mai Edelény szétesett, teljesen elértéktelenedett a „Mi Edclényünkliöz” képest. Értelmezést segítő hasonlat: a mai Edelény teljesen felzavarodott vizű tó. Mindenkit csak akkor ismersz meg igazán, ha személyes kapcsolat segít, vagy kényszerít erre. A „Mi Édclényünk” kristálytiszta vizű tó volt. Abban látható volt minden hal külön-külön. Első látásra (meg mások szavai után is) azonnal tudtad a nagyságát, fajtáját, súlyát. Egy szóval az ÉRTÉKÉT önmagában is és a többihez viszonyítva is. Mindezt a „Mi Edelényünkben”, az egész társadalomra épülő tévedhetetlenséggel, tudta mindenki, mindenkiről. Tudomásul is vette és el is fogadta tévedhetetlen igazságként!!! A „Mi Edelényünknek” volt stílusa, egyénisége, jelleme (karaktere). Most ez mind hiányzik. Ezért kedves nekünk, Lala bácsival együtt Edelény, azaz inkább emlékeink Edelénye.” 1998. október 16. Bojtos Sándor Tatabánya 35
