Heves megyei aprónyomtatványok 23/N
Svéd Vöröskereszt Magyarországi kirendeltségének központja Budapest 1945. február 20. Igazoljuk hivatalosan, hogy dr. Egyed András pirista tanár az elmúlt fasiszta uralom alatt a Svéd Vöröskereszt embermentő munkájában önként és életveszélyt vállalva részt vett. Három intézményünkkel (Szent Szív zárda, Ajtósi Dürer sor 21. sz., Champagnat francia-magyar elemi iskola, Högyes Endre u. 5. sz., Vakok Intézete., Ajtósi Dürer sor 39. sz. tevékenykedett és a bennük létesített menedékotthonokat és gyermek- menhelyeket közreműködésével sikerült a legnagyobb üldöztetések idején a legsúlyosabb fasiszta gyilkosságoktól és betörésektől megmentenünk. Tudomásunk szerint dr. Egyed Andrást a Gestapo elfogta, letartóztatta a Champagnat iskola szerzeteseivel együtt, majd a Pestvidéki Törvényszék fegyházába, onnan a Parlament pincéjébe hurcolták. Onnan szerencsésen kimenekült és ismét jelentkezett nálunk; örömmel vettük jelentkezését, mert értékes munkájára a Svéd Vöröskereszt a jövőben is igényt tart. (olvashatatlan aláírás) fő meg bízott Az történt ugyanis, hogy összetalálkoztam a Pestre költözött Jurka Fláviusszal, aki főispán volt Márainarosszigeten az én ott-tartóz- kodásom idején, 1941-től 1944 júliusáig. Jurka Fláviusz a magyarországi német megszállás idején lemondott a főispánságról. Humanista meggyőződésű ember volt, és semmilyen körülmények között sem vállalta ezt a posztot. Tudomásom szerint Jurkát 1949-50 táján hazájának igazságszolgáltató szervei 19 évi börtönre ítélték, mert vállalta a főispáni tisztet. A magyar hatóságok azonban — részint a Márainarosszigeten, részint Pesten tanúsított humanista magatartása miatt — nem adták ki az elítélő bíróságnak. 1944 őszén sok dolgot mesélt nekem, melyek közül egy s más talán érdekelné a mai olvasót is. Jurka Fláviusz a román éra alatt prefektus volt, vagyis magyarul főispán. Egyébként a pesti piaristáknál járt gimnáziumba. Sík Sándor az osztálytársa volt. Jurka olyan jól beszélt magyarul, mint bármelyik magyar születésű ember. Egy Máramarossziget környéki kisebb földbirtokos famíliának volt a gyermeke, és magyar neveltetést kapott. Trianon után Szarvaszó a románokhoz került, ő otthon maradt s később prefektus lett. Elmondta még nekem, hogy amikor átmenetileg visszakerült Máramarossziget és Erdély egy része Magyarországhoz, Keresztes-Fischer belügyminiszter leutazott 20
