Heves megyei aprónyomtatványok 23/N

Nagy Lajos király idejében a budai klarisszák birtoka. A XIV. szá­zadban mint város szerepel és vására van. Egy időben Szapolyai János birtokában is volt, majd a Bebek csalá­dé, Bebek György után a fiskusé. A XVI. században a szepesi kamara zálogba dja 32.000 forintért Rákóczi Zsigmondnak. 1700-ban Rákóczi Ferenc elzálogosítja L’Huillicr családnak. 1776-ban az Esterházyaké, a XIX. század elején a Kóburgoké. Mindenesetre változatos Edelény urainak névsora, s a nevek megett húzódik meg a község lakosainak élete. Névtelenül viselték a zavaros és véres századok megpróbáltatásait, terheit, és az nem volt könnyű. , 1361-ben egy Nyomási Gergely nevű birtokos a megújítandó diós­győri kolostorra 12 tallért ígért. Ezt az ígéretet írásba foglalta és meg­erősítette Miklós nevű edelényi plébános, Miklós nevű sziráki plébános és Imre edelényi káplán. Ezt az adatot dr. Karácsony János A magyar ferencrendiek története 1711-ig című munkájából vettem. Ez az eredeti okirat az egri fökáptalan levéltárában található. Tehát Miklós a legelső edelényi plébános, akinek a nevét ismerjük, de már jóval előbb is voltak plébánosok. Feljegyezte dr. Borsovai Lengyel Gyula ügyvéd. Edelény, 1961. aug. 13.” Ezeket a sorokat az edelényi plébános úr olvasta fel előttem, és én ideiktattam. A levél írója abban téved, hogy a nevezett Miklós pap volt az első edelényi plébános, akinek a nevét ismerjük. Ugyanis a pápai tizedszedők lajstromában 1332-ről név szerint szerepel egy edelényi plébános, aki 29 garast fizetett a pápai tizedbe. Tehát Edelényben plébánia volt, éspedig — Lengyel Gyula fenti le­vele szerint — káplános plébánia, akkor természetesen templom is volt. Sem a plébániának, sem a templomnak az eredetét nem ismerjük, de abból, hogy Edelényben 1361-ben káplános plébánia volt, azt kell felté­telezni, hogy már jóval előbb kellett plébániának és templomnak lennie, mert hiszen egy' hitközségben kápláni állomást csak akkor szerveznek, ha a hívek száma megköveteli, alihoz pedig idő kellett, hogy a kezdeti időtől a plébánián a hívek száma annyira megnövekedjék, hogy a káplá­ni állás megszervezésére szükség legyen. A plébániáról van valami értesülésünk, de a plébánia templomáról nincs. Hová lett a templom, mi történt az ősi templommal? El nem tűn­hetett. Hol volt az ősi templom? Ott, ahol most a gótikus templom áll. A (ma református) gótikus templom az ősi templom helyén épült fel. Amikor a hívek száma megnövekedett s a templom kicsinek bizo­nyult és bizonyára az idő is megtépázta már, akkor a megviselt és szűk­íti

Next

/
Thumbnails
Contents