Heves megyei aprónyomtatványok 23/K

Nagyapám - Bron-Braun Sámuel - második unokatestvére volt Bródy Sándornak. Akkoriban ez a rokonsági fok közelebbinek számított, mint manapság, nem beszélve a véletlenekről: az ő esetükben a roppant hasonlóságról. Mindig izgatott ez a rokonság. Felnőtt koromban egyet tehettem: fölkutattam, és közös uzsonnára hívtam az elérhető hazai és külföldi leszármazottakat. És a Bródy-klub azóta is működik: iratokat, közleményeket, tanulmányokat cserélünk, s keressük az azonosságokat. Egy ilyen családi estén fogalmazódott meg bennem annak a könyvnek az ötlete, melyet azóta is szorgalmasan írok. A cél egyértelműnek tetszett: lendítő erőt adni a Bródy-kutatásnak, hogy ne mondjam: egy új Bródy-kultusznak, tehát lefújni művéről a port, visszahozni valamit ösztönző életerejéből. Ehhez számomra a tárca műfaja kínálkozott a legalkalmasabbnak. Aztán majd elválik, mit sikerült megmentenem a szellemből, amiről Móricz Zsigmond is azt írta: "megremegtünk, ha köztünk volt".

Benedek István Gábor