Heves megyei aprónyomtatványok 22/E

1

fA liverpooli prolifiú útja a világsikerig

(Willy Russell mesés sikersztorija)

A Vértestvérek modern ballada, mely azonban mesés vonásai mellettnyomorról, kiszolgáltatottságról. Willy Russell életl^flcsipolyan, mint egy mese a legkisebb fiúról, aki elindul szerencsét próbálni...

Whistonfean szü letett,; Liverpool közelében - 1947-ben - egy proletár

családba^^g^^y»

Az apja dolgozott bányában, gyárban, árult halas-szendvicset, volt biciklis könyvügynök - két bőrönd könyvvel a kerékpár kormányán. Willy is hasonlóan kezdi "l5 évesen megbukik angol irodalomból, otthaPfa az iskolát és az anyja tanácsára női fodrász lesz. Hat évig dolgozott ebben a szakmában: „Csak tűrhető fodrász lettem, viszont jó hallgató" - történeteket gyűjtött. Ezután kallódott: harisnyákat csomagolt egy raktárban, alvázakat mosott a Ford autógyárban.

Közben elkezd dalokat írni és kocsmákban zenélni. Bandája, a Kirkby Town 3 még egy tévéfellépésig is eljut 1967-ben.

Húsz évesen aztán úgy dönt, mégis tovább tanul, végül tanárként diplomázik. Felesége biztatására kezd el színházba járni és megpróbálkozik az írással is.

Az áttörést a Beatlesről szóló John, Paul, George, Ringó... és Bert című musicalje hozza meg számára, mely rögtön a West Endre kerül és elnyeri a londoni színházkritikusoktól az 1974-es legjobb musical díját. Az irodalomból megbukott női fodrászból és iskolakerülő melósból egy csapásra népszerű és keresett színházi szerző lesz.

A Vértestvérek melletti két legismertebb darabjából (Rita többet akar-bó\/Educating Rita, illetve a színházunk által is bemutatott Shirley Valentine-bó\) sikeres filmek készültek, melyekhez Willy Russel írta a forgatókönyvet is. Julie Walterst és Pauline Collinst is Oscarra jelölték a főszerepekért, mint ahogy magát Willy Russelt is a Rita többet akar forgatókönyvéért.

Állítása szerint az alapvető emberi jóságról ír, és bár figuráit sokszor sivár környezetbe helyezi, világlátását mindig áthatja valamilyen eredendő optimizmus és a hit az emberekben.

Willy Russell

VÉ KT12ST VÉ RE K

musical két részben

Szövegét Békés Pál, verseit Fodor Ákos fordította.

Narrátor Mrs. Johnstone Mrs. Lyons Mr. Lyons Mickey Eddy Sammy Linda

SZIVOS GYOZO NADASY ERIKA DIMANOPULU AFRODITE KELEMEN CSABA NAGY ANDRAS MÉSZÁROS MATE RACZ JANOS MÉSZÁROS SARA

továbbá

IVADY ERIKA, DER GABI

valamint

É Ágoston Peter, Bánovics Vivian, Birincsik Petra, Csiky Hajnalka, jj Farkas Vera, Muhel Tamás, Pintér Kristóf, Szabó Tibor

Zenekar

Nyeste Erzsébet/Ágostonné Kugler Zsuzsanna, Mandoky Bela/ Baran Grzegorz, Gulyás László/Kovács Gábor, Godo Gabor, Kis József, Nagy Zoltan/Kallo Zsolt, Koncsos Gergely, Ágoston Otto

Látvány : SZEGVÁRI MENYHÉRT Zenei vezető: NAGY ZOLTÁN

Koreográfus : VASS SÁNDOR GERGELY Szcenikus: GRÓF GYULA Zenei munkatárs: KALLÓ ZSOLT

Dramaturg: JÓNÁS PÉTER Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA

Rendezőasszisztens HORVATH EVA

Rendező

SZEGVARI MENYHÉRT

„Az előadás a szerző engedélyevei, a Casarotto, Ramsey &Associates Ltd és a HoFra Kft. közvetitésével jött létre."

A (iártlom i (iiv.i hallásscmllck ívs/óivakatl.ilMiionlcMli'll '

.11 (A I k \ \l M IÁI Ok \ S/l |<\ l/l HKt >1 >AIIAN !

I gor. S/óchonvi ti. >. (tol.: ()(> >(v'5IS-v|7. lol lav 0(> í IS» liólkó/tiapokon 10 I > I I IS m.n" .i

előadások ololl I órával a Jl (íYI’I N/ I \RIIAN (l;gor. Naivani kapu lói' I . lol 00 ?(» >10 i’t inloinoioii a/ országos jcg\ irodai haló/alán. a \\\N\\.gai(lon\is/inlia/.l)ii oinion. \alaminl a uww jopx lm emu kon online Inaikkal l \ as ós mohil-loloIonos li/olossol. Mohi licit*Iónra lolöllholt* i/iSl IOI* ii/lolbon oiilino haiikk.ii Is as li n. . i I

(lelöllos; „i/isltop” koils/ó kiildoso a /0 0 (»0 >00 lololons/.mnai l ololiVs kiailo: < si/madi.i lihoi. ioa/oaio loiondo o

Titokzatos babonák és lázadó sikoly (Willy Russell : Vértestvérek)

llL.1

BEMUTATÓ 2007. október 5.(\V

C& Gárdonyi Géza Színház

A Vértestvérek különös musical. Fülbemászó slágerek, fényes West End és Broadway karrier. Ez eddig még bármelyik zenés darabja is lehetne az említett neves sikergyáraknak, ami azonban a Vértestvéreket egyedivé teszi és kiemeli társai közül, hogy ez a darab a klasszikus musical-jegyek mellett magjában „vérbeli" dráma, feszes konfliktusokkal, megrendítő történettel. Egy modern ballada, melyben a látszólag reális cselekmény mögött titokzatos babonák szövik a Fátum szálait.

Egy szegény takarítónő eladja születendő ikrei közül az egyik kisfiút gyerektelen, jómódú főnökasszonyának, szebb jövőt álmodva gyermekének. Lehetnek-e a fiúk később barátok, ha egyikük proli családban nő fel, ahol szegénység és bűnözés szaga van még a gyerekjátékoknak is, a másik pedig magániskolába, egyetemre mehet? Mi áll a Sors könyvébe írva: felnevelőink társadalmi helyzete, vagy természetes tehetségünk? Maradhat-e büntetés nélkül a bűn, még ha jó szándékú volt is az indíték? Létezik-e igazság egy olyan világban, ahol a pénztárcánk határozza meg létünk kereteit? Lélekbe markoló, fájdalmas történet, és kétségbeesetten lázadó sikoly mai világunk igazságtalanságai ellen.

A darab külön érdekessége, hogy Willy Russell egyben a zeneszerző és a dalszövegek írója is.

' ' ahy ~ipfil

/ \ .'ll