Heves megyei aprónyomtatványok 21/Z
Nevezetes e Város felől az, hogy némellyek véllekedések szerint Magyar Országnak a Kellő Közepén állíttatik fekvése, melly kiváltképpen kies, és levegője egésséges. Meg jegyezhető az is, hogy itten a lakosok, sok szamarakat s öszvéreket is tartanak a takarmánynak meg kémellése végett, s nem kevés haszonnal Határbéli földgye középszerű, folyó vizén malma helyben piat- zozása, és Országos vásárjai is jók, legelője szűk, réttyei jók, de mivel fája s legelője kevés, a második Osztályba tétetett. A Gyöngyös melletti Gyöngyöspüspökiről (1923-ban Gyöngyöshöz csatolták - M.J.) Vályi munkája III. kötete lói. oldalán a következőket írja: ... „Püspöki: Gyöngyös Püspöki, Szurdok Püspöki, Tisza Püspöki Három magyar falu Heves Vármegyében. Gyöngyös Püspökinek földes Ura az Egri Püspökség Szurdok Püspökinek földes Ura az Esztergomi Káptalan, fekszik Sz (Szent - M.J.) Jakabnak szomszédságában; Tisza Püspökinek földes Ura az Egri Püspökség, fekszik Tisza vize partyán, Szalókhoz mintegy mérföldnyire, lakosaik katolikusok, határbeli földgyeik majd jó, majd közép terinékenységűek, épületre való fát a Tiszán könnyen szerezhetnek, vagyonnyaik különfélék; Gyöngyös Püspökinek fája nincs, második osztálybéliek’’. Az ismerete« szöveghez a következő megjegyzést fűzöm: Mérföld: hosszmérték országonként változott, a magyar mérföld 8,350 km. Téved Vályi, amikor a gyöngyösi gimnázium alapítójaként Lippay érseket említi. Lippay György egri püspök 1637—1642. között volt, esztergomi érsek pedig 1642—1666-ig. Az iskola alapítását Pyber János egri püspök 1625-1633 és a helyébe lépő Lósi Imre püspök 1633-1637. szorgalmazta. Ispotály: kórház, szegényház. Tót-Vachott Sándor; Csapó-Jókai; Solymos-Petőfi utca.- 29 -
