Heves megyei aprónyomtatványok 21/Z
Címképünk Korabinszky János Mátyás 1786-ban Pozsonyban kiadott Magyarországról szóló földrajzi, történelmi és tennék Lexikonjának címlapját ábrázolja. Reprodukció: Nagy Róbert A múlt esztendőben Műsorunkban foglalkoztunk városunk történetében jelentős szerepet betöltő személyekkel, az 1848-49. évi szabadságharc gyöngyösi eseményeivel és emléktábláival, az aradi vértanúk emlékérme sorozattal, szóltunk a város XVI. századi török adózásáról, a lakosságot pusztító pestisről és egy 1912-ben készült napszámos tarisznyáról. Ebben az évben is szólunk jelentős szerepet vivő személyekről, városunk XVIII. századi ismertetéseiről, a ferencesek gyöngyösi szerepéről és igen jelentős könyvtárukról, török oklevelekről, a Fő térről és Gyöngyös településszerkezetének kialakulásáról. Az utazók már a XVII. században említik városunkat. A török hódoltság korában 1664-1666-ban Evlia Cselebi török világutazó keleti túlzásoktól sem mentes érdekes leírást közöl Geongös városról. Pár évvel a török uralom megszűnése után 1693-ban Pinxner András igen röviden ír városunkról. A XVIII. században három szerző foglalkozott Magyarország ismertetésével, így városunkkal is: Bél Mátyás, Korabinszky János Mátyás és Vályi András. Szóljunk ezekről. Bél Mátyás (1684-1749) besztercebányai, majd pozsonyi lelkész és gimnáziumi igazgató. A XVIII. századi Magyarország- 23 -
