Heves megyei aprónyomtatványok 21/SZ

MOZART: Szöktetés a szerájból — nyitány, K. 385. 1782-ben mutatták be Becsben Mozart háromfelvonásos „Singspiel”-jét, daljátékét, amely nagy sikert és álta­lános érdeklődést hozott a zeneszerzőnek. A mű kom­ponálása folyamán Mozart rendszeresen tájékoztatta édesapját a munka menetéről, leveleiben részletesen kifejtette új operaesztétikai elveit. Ezek közül jelentős a nyitány újszerű szerkezete, amely bár megtartja az olasz nyitány szerkezeti elveit, de zenei anyagában szervesen hozzátartozik az opera muzsikájához. A tö­mör megfogalmazású nyitány gyors részeiben sodró lendülettel váltakozik a török zene motívuma a drámai helyzeteket jellemző motívumokkal. A nyitány közép­ső, lassú része Belmonte rajongással telt szerenádját idézi. A fantasztikus mesevilág, a reális élet (Ozmin témája) és a szerelem lírai képe találkozik a nyitány muzsikájában, amely ilymódon az opera zenéjének lé­nyeges mondanivalóját sűríti a modern értelemben vett nyitányban. MOZART: KLARINÉT VERSENY, A-dúr, K. 622. Tételek: I. Allegro II. Adagio III. Rondo. Allegro A klarinét a XVIII. század elején alakult ki. Használa­ta Németországban és Ausztriában nehezen terjedt el. A Klarinétverseny Mozart legutolsó hangszeres kom­pozíciója. 1791 októberének elején készült, s két hó­nappal később Mozart már meghalt. Mozart a mű első tételéhez felhasználta egy 1789-ben megkezdett, de ab­bahagyott basszetkürt-koncertjának dallamanyagát (a basszetkürt a klarinét mélyebb válfaja). A mű szerke­zetileg Mozart korában szokásos versenyműformájában íródott. A különbség „mindössze” annyi, hogy Mozart kamarazeneszerű finomságokat alkalmaz. SCHUBERT: G-dúr mise. Schubert hat latin nyelvű miséje a kor szokása szerint olyan zenei alkotás, amely a szigorú egyházzenei kö­vetelményeket betartva a mise szerkezeti felépítésével együtt, alkalmat ad a szerzőnek legszemélyesebb mon­danivalójának zenei kifejezésére. A szólistákra, vegyes­karra és zenekarra, orgonára írott mise tételeinek han­gulata szinte valamennyi emberi érzelem széles skálá­ját bemutatja. Az elmélyültségtől a hősies pátoszig, a bánat és öröm szinte eksztatikus megnyilvánulásáig, a hatálmas arányú barokk hagyományokat idéző kórus- tablókig, a szólók könyörgő, vagy megbékélő hangula­táig minden lehetőséget megragad a szerző, hogy ze­neileg minél mélyebbre hatoljon az emberi lélek érze­lemvilágába. 17

Next

/
Thumbnails
Contents