Heves megyei aprónyomtatványok 21/SZ
MOZART: Szöktetés a szerájból — nyitány, K. 385. 1782-ben mutatták be Becsben Mozart háromfelvonásos „Singspiel”-jét, daljátékét, amely nagy sikert és általános érdeklődést hozott a zeneszerzőnek. A mű komponálása folyamán Mozart rendszeresen tájékoztatta édesapját a munka menetéről, leveleiben részletesen kifejtette új operaesztétikai elveit. Ezek közül jelentős a nyitány újszerű szerkezete, amely bár megtartja az olasz nyitány szerkezeti elveit, de zenei anyagában szervesen hozzátartozik az opera muzsikájához. A tömör megfogalmazású nyitány gyors részeiben sodró lendülettel váltakozik a török zene motívuma a drámai helyzeteket jellemző motívumokkal. A nyitány középső, lassú része Belmonte rajongással telt szerenádját idézi. A fantasztikus mesevilág, a reális élet (Ozmin témája) és a szerelem lírai képe találkozik a nyitány muzsikájában, amely ilymódon az opera zenéjének lényeges mondanivalóját sűríti a modern értelemben vett nyitányban. MOZART: KLARINÉT VERSENY, A-dúr, K. 622. Tételek: I. Allegro II. Adagio III. Rondo. Allegro A klarinét a XVIII. század elején alakult ki. Használata Németországban és Ausztriában nehezen terjedt el. A Klarinétverseny Mozart legutolsó hangszeres kompozíciója. 1791 októberének elején készült, s két hónappal később Mozart már meghalt. Mozart a mű első tételéhez felhasználta egy 1789-ben megkezdett, de abbahagyott basszetkürt-koncertjának dallamanyagát (a basszetkürt a klarinét mélyebb válfaja). A mű szerkezetileg Mozart korában szokásos versenyműformájában íródott. A különbség „mindössze” annyi, hogy Mozart kamarazeneszerű finomságokat alkalmaz. SCHUBERT: G-dúr mise. Schubert hat latin nyelvű miséje a kor szokása szerint olyan zenei alkotás, amely a szigorú egyházzenei követelményeket betartva a mise szerkezeti felépítésével együtt, alkalmat ad a szerzőnek legszemélyesebb mondanivalójának zenei kifejezésére. A szólistákra, vegyeskarra és zenekarra, orgonára írott mise tételeinek hangulata szinte valamennyi emberi érzelem széles skáláját bemutatja. Az elmélyültségtől a hősies pátoszig, a bánat és öröm szinte eksztatikus megnyilvánulásáig, a hatálmas arányú barokk hagyományokat idéző kórus- tablókig, a szólók könyörgő, vagy megbékélő hangulatáig minden lehetőséget megragad a szerző, hogy zeneileg minél mélyebbre hatoljon az emberi lélek érzelemvilágába. 17