Heves megyei aprónyomtatványok 21/L

Könyvtára, amely akkor világhírű volt és gazdagságával felölelte a hét szabad művészet minden ágát, ma is értéke és büszkesége a városnak. A copf stílusú Lyceuma (a jelenlegi tanárképző főiskola), a Hild János építette egri főszékesegyház, a Kossuth Lajos utcai barokk paloták sora, a megyei tanács híres Fazola-kapui, a vár középkori épületei, épületmaradványai és másutt is ezernyi emlék a városban a korabeli Eger gazdag, pezsgő életéről ad számot az idelátogató idegeneknek.

Aki az egri várról, amelynek restaurálása sok millió forintos állami támogatással most is folyik, végig tekint a völgyben elterülő városon, a környező szőlődombokon, s a távolban az olaj után kutató fúrótornyok lassan már erdőnyi sűrűségén, az egyszerre érezheti: hogyan ötvöződik holnappá a múlt és a jelen. A vár alatti kazamaták feltárása még folyik, éppen úgy, mint az öreg város alatt meghúzódó mintegy 40 kilométer hosszú alagútrendszeré is. A minaret, mint a leglátványosabb török-kori emlék, figyelmeztető ujjként magaslik fel a múltból, hogy őrizzük és védjük e múlt emlékeit, még a keserűeket is, mert azok is a miénk.

Gdább a minoriták kettős barokk tornya, aztán a székesegyház, közte a megyei tanács, mellette a Lyceum tetején a magasba emelkedő csillagvizsgálóval. Kis és nagy XVIII—XIX. századi házak képe villan fel ide a vár fokára, ahol valamikor itt az egri polgárok, szűcsök, tímárok, szőlősgazdák, jobbágyok és zsellérek harcoltak a török ellen, védve az akkori város mostani jelenét is.

S az ősi városképen belül is harmonikusan illeszkedve e városképbe a ma, sőt a holnap modem épületei, iskolák, lakások, irodák, a Technika Háza, még távolabb egész városrészek, amelyek e lassan félszázezer lakosú város lakói mind nagyobb részének nyújtanak modern és korszerű otthont.