Heves megyei aprónyomtatványok 21/I

vásváradra, s igen komoly vizsgát tesznek futásból, teherbírásból, stb. A szilvásváradi lipicai törzstenyészet feladata a lipicai fajta fenntartása. A méncsikókból kerülnek ki a fajta országos fedező­ménjei, valamint a Szilvásváradon tervezett magas iskola lóállo­mánya. A kancacsikók a törzsállomány utánpótlását szolgálják, míg a feles számú lóállományt, mint kitűnő fúróhámosokat és igásálla- tokat bel- és külföldön értékesítik. A lipicai ló történetét bemutató vitrinekben a kornak megfe­lelő lószerszámok is elhelyezést nyertek; a XVI. századból származó patkótól és zablától kezdve a millenniumi testőrség ékköves, díszes kantárjáig. A kiállítás második termében levő műhelyek szorosan kapcso­lódnak a lótenyésztéshez. A ló tartásdíjával együtt járt a falusi kézműiparágak (kovács, kerékgyártó és szíjgyártó műhelyek meg­telepedése. Működésüket a ló patkolása, szerszámozása, kocsik, sze­kerek készítése, javítása tette szükségessé. A szerszámok, az azokkal végzett munkák tájanként eltérő jellegzetességet mutattak. Az itt kiállított bognár- és kovácsműhelyek szilvásváradi eredetűek. Mind­kettő szerszámkészlete a múlt század második felétől a századfordu­lóig terjedő időszakból ered. 8

Next

/
Thumbnails
Contents