Heves megyei aprónyomtatványok 21/I

zett patáit és inait még a városok kövezete sem tudta tönkretenni. A lipicai lovak lábán legritkábban fordul elő csontkinövés, vagy lágy pók.

Magyarországon a lipicai lovak tenyésztése a mezőhegyesi ménes megalapítása után kezdődött el. Lipicáról 1803-ban kerültek Mezőhegyesre MAESTOSO és MONTEDORO nevű mének. A mezőhegyesi INCITATO törzs megalapítója 1802-ben született. (Apja CURIOSO, anyja 532. CAPELLANO székely és nápolyi eredetű lovak.) A lipicai törzsállományt, 94 lipicai és 16 erdélyi lovat, karszt- vidéki származási helyükhöz hasonló körülmények közé, Fogarasra helyezték át 1874-ben. A mének között szerepelt Conversano I., Maestoso I., Pluto I., Favory I. A tenyésztésben különösen ez utóbbi tűnt ki. A fogarasi ménes részére többször vásároltak méneket és kancákat Lipicáról, valamint a Jankovich-féle terezováci ménesből, ezen kívül a küllemileg a lipicai lovakhoz hasonló erdélyi és székely lovak itt kerültek a tenyészetbe. A fogarasi ménest 1912-ben, állati eredetű baktérium hatásaként fellépett havi vakság miatt ideiglenes elgondolással áthelyezték Bábolnára.

A két világháború között több terv született egy hegyvidéken felállítandó lipicai ménesről, de kivitelezésére nem került sor. A lipicai fajta tenyésztése is némileg háttérbe szorult, mivel a spanyol

6