Heves megyei aprónyomtatványok 21/G

1849 tavaszán Kossuth Lajos volt a város vendége. A dicsőséges tavaszi hadjáratnak nem egy mozzanata fűződik a Mát- ravidékhez. A szabadságharc bukása után a Mátra erdőségei megteltek bujdosókkal, e felcsendültek a betyárvezér Vidróczki Marci nótái.

A tőkés fejlődés jelentéktelen ipart teremtett. A várost gyakran pusztító tüzek közül az 1917-es tűzvész okozta a legnagyobb kárt. Erre a tragédiára IV. Károly király személyesen is "kiváncsi” volt.

Gyöngyöst 1944. november 18-án szabadították fel a szovjet csapatok. A Magyar Dolgozók Pártjának helyi szervezete és a Városi Tanács sokat tett azért, hogy Gyöngyös a szocialista fejlődés útjára léphessen. Első szocialista üzeme /1951»/ a Váltó és Kitérőgyár közel félezer embernek adott munkát. Legnagyobb üzeme most az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. Pélvezető és Gépgyára, amely napjainkban több mint három és félezer embert foglalkoztat.

A város lakóinak száma 37 ezer fő. A nagyarányú iparosítás megváltoztatta a város társadalmi és gazdasági struktúráját. Szocialista üzemeiben mintegy 14 ezer ember dolgozik, iskoláiban 7 ezren tanulnak. A fejlett iparú város jelentős mezőgazdasággal rendelkezik. Szőlőkultárája országosan ismert. Már Evlia Cselebi, a hires török utazó a XVII. században "zafírhoz hasonló szinü" tüzes, zamatos borairól tesz említést.

Az öreg városrészben, melyet modern lakótelepek vesznek körül, sok látnivaló akad. A város békés munkáját és fejlődését sokszor zavarta meg a történelem pusztító vihara. A mohácsi vereség után a Mátra-vidéken átvonuló Ibrahalm török nagyvezér seregei feldúlták és porig égették Gyöngyöst. Ekkor szinte teljes számmal elpusztultak a középkori építmények. A korabeli gót stilus maradványait csak két templom őrzi: a Szt. Bertalan és a Ferences barátok temploma.

Érdemes megtekinteni az 1844-ben épült szép, klasszicista stllusu Orczy kastélyt, és benne a Hátra Múzeum országosan is elismert természettudományos állandó kiállítását. A kastély bejá- 4 -