Heves megyei aprónyomtatványok 21/D

népegészségügyünk helyzetének romló volta nemzetközi összevetésben még elszomorítóbb képet mutat, hiszen általában - legalábbis az európai országok nagyobb részében - javuló tendencia érzékelhető. Példaként kívánt Finnország, ahol e dolgozat szerzője személyes friss tapasztalatokat is szerezhetett. Az 1960-as években az említett mutatók rosszabbak voltak a finneknél, mint nálunk. Ma már Európa legjobbjai között szerepelnek, amíg mi utolsók lettünk.

A magyar parlament 1988-as nyári vitájában éppúgy bírálták a képviselők a költségvetés alakulását az egészségügy szempontjából, mint néhány nappal később Budapest tanácsának ülésén, ahol^azt is megállapították, hogy az országoshoz képest még rosszabb a helyzet.

Bár meggyőződésünk, hogy a társadalmunk romló egészségi állapota nem csupán anyagi kérdés, de persze az is. Az ún. "sikerországok" egyik nagy felfedezése, hogy az egészségügyre fordított kiadás nem áldozat, hasonlóan az oktatást is a legfontosabb szellemi befektetésnek tekintik. Tudunk arról is, hogy számos országban a bruttó nemzeti jövedelemből 10 S körül részesül az egészségügy, nálunk ez a szám a felénél is kevesebb!

7