Heves megyei aprónyomtatványok 20/M
ZSIGMOND ATTILA 1941. április 6-án születtem Budapesten. Két diplomám van. A Magyar Iparművészeti Főiskolán (1964) ipari formatervező művész, majd a József Attila Tudomány Egyetemen (1979) általános pedagógia szakon szeretem oklevelet. Feleségem halála óta két felnőtt fiammal, menyemmel és unokámmal élek. Alapító tagja vagyok az 1989. januárjában alakult Magyar Demokrata Fórum II. kerületi Szervezetének. A Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként egyéni választókerületben két alkalommal választottak országgyűlési képviselőnek (1990, 1994). A Parlamentben 1990-1994. között a kulturális, tudományos, felsőoktatási, rádió és televízió bizottság tagja, ezen belül egy évig a bizottság alelnöke, egy évig pedig elnöke voltam 1993-1994-ig az MDF Képviselőcsoport szóvivője, a Sajtóiroda vezetője voltam. 1994-től a Kulturális és Sajtóbizottság alelnöke, valamint az MDF Képviselőcsoport szervezője, a parlamenti sajtótájékoztatók szóvivője vagyok. 1993-tól az MDF Országos Választmányának, valamint az MDF Budapesti Választmányának tagja vagyok. Véleményalkotásomban és politikai munkámban a lakiteleki gyökerek és az Antalli örökség, a hármas politikai alapvetés (nép-nemzeti, keresztény, nemzeti szabadelvű) az eligazítóak. E hármasságot együtt vallom, nem tartom értelmét bármilyen célú és okú kiemelésnek. Egyetértek azzal, hogy az MDF jobbközép, konzervatív párt, és az is maradjon. A cél az MSZP-SZDSZ koalíció leváltása, helyette vonzó, szavazatokban realizálható alternatívát kínálni a választóknak. A siker feltétele az együttműködésre képes és kész ellenzéki pártok összefogása, erőegyesítése. Ezt erőltetni ugyan nem, de lankadatlanul szorgalmazni kell. Soha nem felejthető ugyanakkor, hogy választási siker esetén a szövetségesekkel kormányozni is kell tudni. Ez a szövetkezéskor fontos szempont legyen. Szakértőkkel kidolgoztatnék egy olyan információs rendszert, amely szerkezetében lehetővé tenné a lehető leggyorsabb és legcélszerűbb információáramlást a párt különböző központi és helyi szervezetei és tagjai között. Ezt pontosan, hatásosan megszervezném és megkövetelném. Szakterületem szerint elsősorban a kultúrával, a művészetekkel, valamint az írott és elektronikus sajtóval foglalkoznék szívesen. Az MDF-ről kialakult kép jobbításra szorul, és ebben a kultúrához, a művészetekhez, a sajtóhoz való viszony különösen fontos terület. Feltétlen erősítendőnek tartom a vidéki szervezetekkel a lehető legközvetlenebb együttműködést, folyamatos élő kapcsolatot, a Bem téri központ és a vezető testületek, valamint a helyi szervezetek között. Mindenkivel együtt tudok dolgozni. Mindenkivel, aki őszintén szolgálni akar, aki betartja a fontossági sorrendet (a nemzet szolgálata - a párt érdeke - egyéni ambíciók), aki képes a reális önértékelésre, aki azt keresi, ami összetart minket egységben és nem azt, ami szétválaszt az MDF-en belül, illetve az ellenzéken belül, aki képes elfogadni és megfogadni a demokratikus döntéseket, szavazási eredményeket, aki segítőkész és aki elfogadja a segítséget. A sikeres együttpolitizálás nem feltétlenül kor kérdése. Ismerek korukat is meghazudtoló bölcs fiatalokat és rendkívüli munkabírású, ötletgazdag idősebbeket.
