Heves megyei aprónyomtatványok 20/I

SCHUBERT: B-dúr vonóstrio, D. 581.

1816/17-ben Schubert számos kamaraművet komponált, szonatinát hegedűre és zongorára, Adagio és Rondo cencertantét vonósnégyesre és zongorára. Zongoraművek is születtek pl. a g-moll zongoraszonáta. 1816-ban Schhubert megkezdi egy vonóstrió komponálását. Az I. tételt befejezi, de a másodikat félbeszakítja, egyelőre nem tudni milyen okokból. Egy évvel később, 1817-ben újabb Trió komponál B-dúr- ban. A négytételes műben érdekes módon felismerhetőek az olasz hangszeres zene jellegzetességei, ezeket Schubert neves tanáránál Salierinél sajátította el. A két első tétel olaszos modorát a III. és IV. tétel követik, amelyeknek zenei jellegzetessége legközelebb Haydn kamarazenéjéhez áll. E fiatalkori remekmű a már bizitoskezű mestert mutatja be.

BEETHOVEN: c-moll vonóstrió, op. 9. No. 3.

Az op. 9-el jelzett művek vonóstriók, amelyeket Beethoven fiatalkori kamarazene-alkotásai között tartunk számon. A c-moll trió egyike a mester fiatalkorban komponált érett alkotásainak. Az I. tétel — Allegro con spirito — nyugtalan, szenvedélyes főtémája és melléktémája drámai feszültséggel telt kidolgozási részhez vezet. Szokatlan és szenvedélyes hangvétel, a személyes élmények ennyire nyílt összeütköztetése a zene, de főleg a kamarazene világában. A II. tétel — Adagio' con espressione — tisztacsengésű lírai dal, emlékként pillanatokra felidézi a szerző a nyugtalan első tétel hangulatát. A III. tétele — Scherzo, Allegro* molto e vivace — virtuóz technikai elemeket és dallamos fordulatokat állít szembe egymással. A IV. tétel — Finale, Presto — témája bizonyos tematikus rokonságot mutat az I. tétel főtémájával. A tétel nyugtalan, hajszolt ritmusa és szaggatott hangvétele a romantikáig előremutató szenvedélyes hangvételű muzsika.

DTNDY: Trió

Vincent d’Indy (1851—1931) a modern francia zenei nyelv egyik nagyjelentőségű mestere a zenében. A párizsi Conservatoire-fcan César Franck növendéke volt. Liszt, Ferenccel való találkozása döntő hatást gyako- rohlt a fiatal szerzőre, majd Wagner zenéjének hatása alá került. Megalapítja a Schola Can tor úrnőt, a Conservatoire mellett a legjelentősebb zeneoktatási intézményt amely elsősorban a liturgikus zene tanulmányozásával és a régi zenei emlékek feltárásával vonta magára a zenei közvélemény figyelmét. D’Indy triója, mint más kamarazene műve — a zene minden műfajában maradandó műveket alkotott — tarára, César Frank hatását mutatja.

25