Heves megyei aprónyomtatványok 20/I

1719-ben Bach életének egyik legnyugodtabb — de szakmailag legélénkebb — korszakában ismerkedett meg a kötheni herceg udvarában Ludwig brandenburgi őrgróffal, aki 6 versenyművet rendelt olasz modorban a szerzőtől. A 6 Concerto grosso el is készült, Bach az értük felajánlott pénzösszeget azonban soha nem kapta meg. A család kihalása után a brandenburgi herceg hagyatékának könyvtári anyaga a berlini Porosz Nemzeti Könyvtárba került, ahol véletlen folytán bukkantak mintegy 130 év múlva Bach halhatatlan Concerto grossóira az ún. „brandenburgi versenyekre”. A kor szokása szerint a concerto grossókba előírták azokat a hangszereket amelyek versenyre keltek a teljes zenekari tuttival. Bach műveiben minden versenymű másképpen hangszerelt. a III. versenyműben két hegedű és gordonka játssza az ún. „obligato” szólamot. A két gyors tétel között egy pár akkord vezet át, valószínűleg hosszabb lélegzetű hegedű-szóló vagy kettősre írott kadenciá- nak kellett it megszólalnia az élő előadásban.

BACH: III. brandenburgi verseny, G-dür BWV 1048

PALESTRINA: Missa Papae Marcelli

Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525—1594) az európai zene egyik legnagyobb alakja. Zeneszerzői stílusában a kor minden jelentősebb vívmányát összefogja, elsősorban énekhangra ír de hagyatékában néhány orgonadarabot is találtak. Palestrina, aki életének legnagyobb részét mint a római Szt. Péter templom karnagya és zenei ügyeinek vezetője töltötte hivatásánál fogva a katolikus egyházi zene egyik megújí- tója lett. A tridenti zsinat munkálatai alatt felvetődött az egyházzenei stílus megújításának ügye, amelyet addig elárasztott számos olyan világi dallam, amelyek szövegüknél és dallamaiknál fogva nem illeszkedhettek az egyházi zenébe. Számos zeneszerzőt megbíztak, hogy készítsék elő az egyházzenei reformot. Palestrina három misét nyújtott be, amelyek hivatva lettek volna az új stílus törvényszerűségei kidolgozására. A három mise közül a Marcellus pápának ajánlott mise nyerte el a bíboros! kollégium tetszését, és kötelezővé tették Palestrina szabályai az egyházi többszólamú énekes zene számára. Palestrina hatalmas életműve a többszólamú énekes zene műfajának minden ágára kiterjed. Meghonosította az olasz beicanto, stílusát az egyház zenében, szólamai természetes könnyedséggel énekelhetők, minden szólam önállóan énekelhető, harmóniavilága erősen törekszik a dúr-moll tonalitás felé, természetesen igen sok egyházi hangnemet is használ. Palestrina zenéje minden műfajban az emberi érzelmek legfinomabb árnyalatainak kifejezésére alkalmas. Többszólamú szerkesztés-technikájára igen nagy hatással voltak a németalföldi mesterek. Palestrina világi zenéje a madrigál költészet egyik csúcsát jelentik, az egyházi tilalmak ellenére alkotásainak felét világi művek alkotják. Mintegy 950 művet találtak zenei hagyatékában, en21