Heves megyei aprónyomtatványok 20/I

Tizenkét vonósszimfóniát komponált az ifjú Men- dellsonn mielőtt megkezdte általánosan ismert remekművei sorának megalkotását. A fiatalkori alkotói korszakban született művek elsősorban vonószenekari együttesre íródtak. Igen határozottan rajzolódik ki a fiatal mester tanulmányainak pontos rajza, a barokk mesterek remekműveinek alapos tanulmányozása. A telt vonószenekari hangzás Mendelssohn zenekari nyelvezetére mindvégig jellemző marad. Nem stílus- gyakorlatok, hanem önálló, sajátos egyéni hangvétellel és harmóniai nyelvezettel megkomponált barokk jellegű vonósszimfóniák Mendelssohn fiatalkori vonós- szimfóniái, amelyek egyre gyakrabban szerepelnek hangversenyműsorainkon.

SCHUBERT: Öt menüett, hat trió

A bécsi zene sajátos hangvételét Schubert muzsikája ismertette meg legelőször a közönséggel. Ez a zene — bár igényes formai építkezés és fegyelmezett harmóniai tervezés jellemzik — a nagyváros népzenei elemekből szövődött sajátos hangvétele, amely telítve van az osztrák, morva, cseh, magyar, horvát és német népzenei fordulataival .ritmikájával. Az apró három vagy kéttagú, triós vagy refrénes szerkezetben komponált zenedarabok az igényes szórakozást szolgálták. Schubert nagy mestere volt a kis zenei formáknak, szórakoztató zenéje a rá jellemző dallamszépségekben bővelkedő kimeríthetetlen zeneszerzői találékonyság örökszép alkotásai maradnak indulói, menüettjei, keringői és divertimentói.

MENDELSSOHN: h-moll szimfónia

CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád, op. 48.

1882-ben került bemutatásra Moszkvában Csajkovszkij azóta világhírű és közkedvelt vonószenekari műve. A mű népszerűségét annak alapvető sajátosságai biztosítják; a korabeli franciás ízlésű zenekari szalonzene — azaz igényes szórakoztatás célját szolgáló muzsika — és az orosz népzenei idézetek, dallam- fordulatok alkalmazása. Az I. tétel — Pezzo in forma di Sonatina. Andante non troppo. — a francia nyitány és a szonátaforma egységbe ötvözése. Gyönyörű első témája zárlatként visszatér az utolsó tétel kódúja szerepében. A II. tétel — Valse. Moderato. Tempo di Valse. — muzsikája a romantikában oly gyakran alkalmzott keringő zene. Csajkovszkij más műveiben is gyakran fordul a kor divatos táncmuzsikájához. A III. tételben — Elégia. Larghetto elegiaco. — a hegedű és gordonka párbeszéde az uralkodó, elégikus hangulatú lírai mondanivalójuk szelíd szomorúsággal tűnik fel az egyébként vidám hangulatú tételek között. A IV. tétel — Téma russo. Andante — Allegro con spiritO' — a temnojelzés szerint is orosz népi témát szólaltat meg. maid több hasonlót vonultat fel. hogy végül ismételten felidézze a mű alapvető zenei gondo1 a tát.

12