Heves megyei aprónyomtatványok 20/I

ROSSINI: Teil Vilmos — nyitány

Gioiacchino Rossini (1792—1868) a vígopera egyik legnagyobb mestere utolsó operai alkotásában új eszméket vitt a színpadra. Stílusában a korban uralkodó francia nagyopera és az úgynevezett „szabadító opera” jellegzetességei keveredtek. Hogy mi ösztönözte Rossdmit erre a merészségre erre vonatkozólag eltérnek a vélemények. Kétségkívül párizsi tartózkodása alatt a mester olyan élénk benyomásokat szerzett a Párizsban látható színpadi eseményekről, hogy nem tudta magát kivonni hatásuk alól. Ebben — a számára eddig ismeretlen — műfajban számos vonzó és megzenésítésre alkalmas feladatot talált ope- raszerzői munkássága számára. A nyitány — amelyet reform-operája a Teli Vilmosi c. alkotás elé komponált — teljesen eltér a mester addigi nyitányaitól. Ez a nyitány egy miniatűr szimfónia, amely sűrítve tartalmaz hangulatot, tájfestő elemeket, idillikus békét és hősi eszméket. A négy egymástól eltérő hangulat az opera legjelentősebb mozzanatait előlegezi: öt

gordonka kvintettje a svájci táj komor szépségét eleveníti meg, az Allegro1 rész a zeneirodalom egyik legpompásabb zenekari viharja, a harmadik rész derült bókét sugároz, majd a negyedik rész a svájci szabadságharc győzelmét és annak hősét hirdeti győzelmi indulóval.

BEETHOVEN: G-tUír zongoraverseny, op. 58.

1807-ben Bécsben a Lobkowitz palotában zajlott le Beethoven IV. zongoraversenyének bemutatója a szerző előadásában. A nagy sikert aratott versenymű a nagy stílusváltás korszakában íródott. A szólóhangszer virtuóz alkalmazása és az új hang, amelyet a szerző megszólaltat olyan muzsika, előrevetítését oldja meg, amelyet csak sokkal később értett meg az utókor. A deklamáció-szerű főtéma már szokatlan kezdetnek számít (I. tétel, Allegro moderato) a lírai melléktéma után szokatlanul nehéz technikai és zenei feladatok hárulnak a szólistára. A terjedelmes kadenciát a szerző dolgozta ki. A II. tétel, Andante con moto', zenéje a zongora és zenekar drámai párbeszéde. A sirató dallamtól a megnyugvásig vezet a dinamika és az érzelmi tartalom íve. Egyike e tétel zenéje Beethoven legmegrázóbb vallomásainak. A drámai feszültséggel telt zene után bravúros zárótétel következik III. Rondo. Vivace, .amelyben fölényes tudással komponált virtuóz feladatok váltakoznak az átmeneti többszólamúság technikai nehézségeivel.