Heves megyei aprónyomtatványok 20/I
K ESZTYŰS FERENC 1932-ben született Sarkadon. A fővárosban él és alkot. Állandó kiállítása Budapesten a Gambrinus-ban (Teréz krt. 46. sz.), magángalériája pedig a VII. kerületben, Damjanich utca 26/a, VII. emelet 11. alatt tekinthető meg. (Telefon: 142-1210) Neve jól ismert számos hazai, nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás kapcsán. Olaj- és tűzzománc-kerámia alkotásaival, grafikáival, karikatúráival több kontinensen számos alkalommal mutatkozott be, s nem egy műgyűjtő és múzeum (Sarkad, Berettyóújfalu, Operaház, Ancona, Prága, Gabrovo, Montreal, Havanna, Guadalajara stb.) őrzi műveit. Mint festő- és grafikusművész, karikaturista, hazai és külföldi lapokban rendszeresen publikál. Az olaszországi Anconai Nemzetközi Grafikai és Humor Biennálén kétszer tüntették ki ezüst éremmel, itt és más nemzetközi kiállításokon - Havanna (Kuba) bronz érmet, Montreal (Kanada), Guadalajara (Mexikó), Gabrovo (Bulgária), Prága (Csehszlovákia) - számos diplomát kapott. Két társával ő dolgozta ki a tűzzománc-kerámia festészet alapjait, amely az egyetemes képzőművészetnek teljesen új műfaja, az építészetnek külső és belső murális díszítő eleme lett. A tűzzománc-kerámia alkalmas arra, hogy a mai és holnapi életformát kellemessé varázsolja, s kiemelje a mindannyiunkat körülvevő tárgyak tömeggyártásának egyhangúságából, mégpedig úgy, hogy dacoljon az idők múlásával, a mostoha időjárás ártalmaival. Az állami minőségellenőrzés vizsgálatai szerint a tűzzománc-kerámia mínusz 40 és plusz 1200 C fok között károsodás nélkül állja a hőmérséklet változásaival járó megpróbáltatásokat, ami - különösen a fagypont alatt - a mi égövünk tájékán és északabbra a tárgyak tartósságának elemi feltétele. Kesztyűs Ferenc e művészi találmányának kimunkálásával elindítója lett és döntő szerepet tölt be a tűzzománc-kerámia festészet néven mindinkább ismertté váló, a jelen és a jövő Ízlését a táblakép és murális festmény igényét kielégítő eljárásnak. Mint újszerűséggel: tűzzománc-kerámia festményeivel 1985-ben őt mutatta be a magyar állam az NSZK-beli Frankfurti tavaszi, majd az őszi nemzetközi vásáron. Würtz Ádámmal és Zengő Sz. Mihállyal közösen készített nagyméretű tűzzománc-kerámia alkotása az Epületkerámiaipari Vállalat főbejáratának homlokfalát, egyéni nagyméretű murális tűzzománc-kerámia faliképéi pedig a Debreceni Református Kollégium dísztermének főfalát, valamint a sarkadi I. számú iskola homlokzatát díszíti. A gyártmány előnyös számadatai mellett a színeffektusok felfokozása a tűzzománc-kerámia legvonzóbb tulajdonsága, amiért is széleskörű alkalmazása társadalmi méretű jótéteménnyé válhat. Kesztyűs Ferenc művészi munkássága mellett évtizedek óta képzőművészeti missziót is teljesít. Az országban elsőként létrejött Művészeti Tárló megálmodója, létrehozója, melynek elnöke volt. Ötlete és tervei alapján született meg a neves, magyar kortársművészeteket bemutató Művészeti Tárló Almanachja. A budapesti Műgyűjtők és Műbarátok Egyesületének irodalmi és képzőművészeti titkára, majd a Móricz Zsigmond Képzőművészek és írók Baráti Körének megalapítója, művészeti titkára és elnökhelyettese volt. Csaknem egy évtizeden át vezette Budapesten a VIII. kerület Rákóczi tér 2. szám alatti HNF „Kis Galériát”, ahol számos képzőművészt, írót és költőt mutatott be. Megalapítója és főtitkára a Párizsi Independants Szalon kinyújtott karjaként és erkölcsi támogatásával működő, 1992. tavaszán létrejött Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesületének, melynek kiállításai keretében már eddig is több művészt mutatott be. Dr. Pogány Ö. Gábor művé szettörténés z, a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója „Öreg házvég Ikladon” (In memóriám Kohán György) 70x100 cm olajfestmény
