Heves megyei aprónyomtatványok 20/G

művészete ez. Túlnyomórészt a szélsőséges tónuskont- raszt feketék és fehérek, pozitív és negatív vonalak és foltok expressz ív erejét állítja a művész mondanivaló­ja kifejezésének szolgálataiba, de ha az anyag engedi, vagy netán sugallja a finom tónusátmeneték és a szín is a tartalom hordozójává válik. Az itt bemutatott műveknek számtalan egyéb rokon- vonás mellett egy igen fontos közös jellemzője van: ki­vétel nélkül sokszorosító grafikai eljárással készültek. Ez a szó, — sokszorosító — a könyvnyomtatással való szoros technikai rokonságra utal. Anélkül, hogy a mes­terség részletes ismertetésébe fognánk, — ami a műfaj rendkívül gazdáig lehetőségei miatt elképzelhetetlen, — elengedhetetlennek tartjuk, hogy a készítés hogyanjá­ra, s az ezen alapuló műfaji osztályozásra ha tőmonda­tokban is de választ adjunk. Kezdetben volt a rajz. Eszköztelenségében is határ­talan lehetőségekét rejtő, a vonal szépségére és kifejező erejére építő műfaj, — az egyedi grafika. A reproduká­lás vágya szüli meg a sokszorosító grafikát. Kezdetben praktikus okok által vezérelve, hogy idővel felfedezve a sokszorosítás tényéből adódó sajátos művészi jelen­tőségeket utat adjon egy végtelenül izgalmas vállalko­zásnak: ia festészet, szobrászat alkotásaival azonos ér­tékű és rangú önálló kifejezési eszköz lérejöttének. A sokszorosító grafikai eljárásokat hagyományosan há­rom fő csoportba szokták sorolni. A sík-, magas-, és mélynyomással jelölt műfajmeghatározás arra utal, hogy a grafikai lapot. — szakniyelven, nyomatot — mi­lyen módon megmunkált felületről „vonja le” a művész. Néhány példa: a lithognáfiát speciális tintával és kré­tával megrajzolt, vegyi úton kezelt sima mészíkőlapra készítik, vagy pl. a papírmetszetet különböző formájú­ra vágott, kívánt színire festékezett papírdúcról nyom­ják, tehát a nyomófelület sík. Ezzel szemben a fa és li- nóleummetszet esetében a dúcból kimélyítik a fehéren maradó foltok helyét s a rajzot hordozó, immáron ma­gasabban, a dúc eredeti szintjén lévő felületet festéke- zik. Innen kapta az eljárás a magasnyomású grafika összefoglaló nevet. A rézmetszet, rézkarc, vasmaratás készítésekor a tükörsima fémfelületbe metszett vagy maratott rajzot dörzsölik be festékkel majd a lemez egész felületét újlból simáira törölve áztatott papirosra igen erős nyomással átviszik a rajzot. így jön létre a mélynyomású grafika. A fenti néhány mondatos ismer­tetés korántsem alkalmas arra, hogy visszaadja mind­azt a fizikai és szellemi koncentrációt, technikai-mes­terségbeli felkészültséget, izgalmas küzdelmet, amit en­nek a mesterségnek művelője átél. míg egy lap elké­szül. Ezt az a kiállításlátogató sejtheti meg, aki egy- egy lap szemlélésekor vállalja, hogy társául szegődik az alkotónak: immár a kész mű titkainak felfedezésére. A grafika értékét nem csökkenti a sokszoirosíthatóság té­3

Next

/
Thumbnails
Contents