Heves megyei aprónyomtatványok 20/B
Normál gázrugók Működési elv: A gázrugó, mint a neve is mutatja, egy rugó jellegű gépelem, melyben a rugóerőt nagynyomású töltőgáz biztosítja. A két végén szivárgásmentesen lezárt cső egy nagynyomású gázzal töltött zárt teret alkot. Ezt a zárt teret a dugattyú két kamrára osztja. (A dugattyúrúd felőli oldala a ” kamra, a dugattyú mögötti tér a „+” kamra.) A két kamra között a töltőgáz — a dugattyún keresztül — szabadon áramlik. Ennek megfelelően a két kamrában a gáz nyomása azonos. A dugattyú nyomással terhelt „hatásos” felülete a ” kamra felőli oldalon a dugattyúrúd keresztmetszetével kisebb, minta„+” kamra oldalán. így a dugattyúra ható erő (a gázrugó elméleti rugóereje) az F e =A • p képlettel számítható,ahol A: a dugattyúrúd keresztmetszete p: a töltőgáz nyomása a gázrugóban A gázrugó rugókarakterisztikája az ideális vízszintes karakterisztikától kissé eltér. Ennek magyarázata: a dugattyúrudat a gázrugóba benyomva a gázrugó belső tere a benyomott dugattyúrúd térfogatával csökken, így a töltőgáz nyomása nő. A gázrugón belüli gázáramlás megfelelően szűk áramlási keresztmetszetével a dugattyú igény szerinti, egyenletes lassú mozgása valósítható meg. A kitolóerőt módosító tényezők C, a kitolóerő változása a löket mentén: Ahol F, a kitolóerő a dugattyúrúd külső véghelyzete előtt 5 mm-rel és F1v a kitolóerő a dugattyúrúd belső véghelyzete előtt 5 mm-rel. Fs súrlódó erő Fs=Fe-F, A sebességszabályozás négy alapesete: a) fékezés mindkét irányú dugattyúmozgás esetén b) fékezés csak a dugattyúrúd benyomásakor c) fékezés csak a dugattyúrúd kifelé mozgásakor d) nincs fékezés egyik irányban sem Ezek közül leggyakrabban a c jelűt választják, vagyis a dugattyú fékezett kifelé mozgását. A gázrugó felépítése A gázrugó főbb részei: (1) cső, (2) dugattyúrúd, (3) dugattyú, (4) fedél, (5) dugattyúrúd-csatlakozó, (6) vezeték, (7) dugattyúrúdtömítés, (8) töltőgáz. Gázrugó rugókarakterisztikája Normál gázrugó felépítése 2
