Heves megyei aprónyomtatványok 20/A
KépTáncSzínházi Est BERGER GYULA ÉS BARÁTAI MediterráneuM Szereplök/alkotótirsak: Kálmán FERENC, LaDIÁNSZKI Márta, Mészöly Andrea, Vass Lajos • Díszlet- cs jelmeztervező: Kiss Anikó • Zeneszerző: Horgas Ádám • Világítástervező: Bánki Gabi • Hang: Tr. Szabó György • Koreográfia: A TÁRSULAT • Rendező: Berger Gyula A díszlet egyik pillanatban szobabelsöt ábrázol, a kővetkezőben talán Marsbeli tájat, ember nem látta vidéket Megint változik a szín, most leginkább egy panoptikumra emlékeztet. Újabb változás. Mintha egy régen letűnt civilizáció romjainál állnánk. Ebben a szokatlan környezetben különös alakok kelnek életre. Miféle lények ezek? Mintha a természet egy szeszélyes ötlettől vezérelve különböző fajokat kevert volna össze. A lények jönnek, mennek, találkoznak, építkeznek és rombolnak Nevetségesek, szánandóak, szeretette méltóak. Pompej Capriccio Koncepció: A Társulat • Élőzene: FRrrz Hauser (CH) • Tánc: Kálmán Ferenc, Ladjánszki Márta, Mészöly Andrea, Vass Lajos • Világítás: Bánki Gabi • Díszlet- és jelmeztervező: KISS ANIKÓ • Rendező: BERGER Gyula Az előadás a zenész, a táncosok és a fényoperatőr közötti spontán együttműködésre épül, akik egy mozgáspanelekből, zenei elemekből, világítási cffektckből álló készletből válogamak. A történéseket a közreműködők pillanatnyi döntései határózzák meg, minden alkalommal új kompozíciót hozva létre. A produkció külön érdekessége a svájci vendégművész Fritz Hauser fdobok) részvétele. Berger Gyula és Barátai A "Berger Gyula és Barátai" elnevezésű kortárs előadó-művészeti alkotó közösség, formálisan 1997 májusában, "A Három Gátlás" című darabjának létrehozásával kezdte meg működését. Szellemi értelemben azonban a társulat az 1984-től 1992-ig fennálló, majd működését vezetője 4 éves hollandiai tanulmányútja miatt szüneteltető Berger Táncegyüttes örököse. A társulat célja új utakat és módszereket alkalmazni a kortárs előadó-művészetben olyan produkciók létrehozásával, amelyek vállalják a kockázatot és elhagyják ajárt utat a járatlan kedvéért. Darabjaik rendszerint nem előre kitalált történeteken vagy témákon alapulnak, hanem az alkotótársak egyéni élményeinek, emlékeinek, ötleteinek a felhasználásával az alkotó munka folyamán, mintegy menet közben íródnak. Az alkotási folyamatnak ez a spontán, játékos jellege meghatározó eleme a társulat működésének, amely szeretné minél hívebben és torzulás-mentesebben tükrözni vissza az emberi lélek bonvolultsáeát és irracionalitását.
