Heves megyei aprónyomtatványok 19/N

1. Felsőtárkány, indítóállomás, fűtőház

2. Stimecz-ház végállomás

3. Stimecz-ház

4. Mészkőszikla

5. Vöröskő-forrás

6. Faszénégetés

7. Vaddisznó

8. Boldogasszony papucsa — Cypripedium calceolus

9. Szártalan bábakalács — Carlina acaulis

10. Megálló az erdei múzeumnál

11. Szilvásvárad MÁV vasútállomás

12. Szilvásvárad Camping

13. Orbán-ház

14. Turbánliliom — Lilium martagon

15. Sárga hagyma — Allium flavum

16. Őszi kikirics — Colchium autumnale

17. Szalajka -- Fatelep megálló

18. Szilvásvárad indulóállomás

19. Lovaspálya

20.

Gloriett tisztás, Szalajka-Fályolvízesés végállomás

22. Múzeum belső

23. Múzeum

24. Múzeum belső, Református templom

25. Tar kő

26. Múzeum belső

A vasúti közlekedésnek az elmúlt száz évben betöltött rendkívül fontos szerepe mindenki előtt ismeretes.

Az erdei vasutak a századfordulón, majd az azt követő évtizedekben épültek. Építési céljuk a kitermelt faanyag, kő szállítása volt. Az 1960-as évek elejétől az erdészeti feltáró utak építésével a szállítás egyre inkább gépkocsival való szállítás felé tolódott el. A már nem biztonságos gazdasági vasútvonalakat nem újították fel, hanem megszüntették. Mindjobban előtérbe került a turizmus fellendítése, a kirándulóforgalom kiszolgálása.

A FELSÖTÁRKÁNYI ÁLLAMI ERDEI VASÚT

Felsőtárkány község határában az egri Érseki Uradalom 1915- ben létesítette az első erdei vasútvonalakat. Kezdetben a ló- vontatású pályák csak közelítő szerepet töltöttek be. Később 1920-21-től az un. "hordógyári idő"-nek nevezett időszakban '(Kromberger Mátyás és Társai Rt. egyesült az Egri Erdő és Faipari RT-vel — ez volt a felnémeti hordógyár) a vasút erőteljes bővítése volt a jellemző. Erre az időszakra esik a Felsőtárkány és Felnémet közötti, országút mellett vezetett kisvasút kiépítése, kezdetben Felnémetig, majd egészen az egri faraktárig. Folytatták az erdei völgyek vasúttal történő feltárását a Vöröskő- völgy végéig, a petresi vonalat Esztárkőig, az oldalvölgyi vonalat pedig a Határlápáig. Az utóbbihoz kapcsolták a ló- vontatású hegyi pályát az ún. körvasutat. 1938-ban helyezték üzembe a Berva-völgyi és 1942-ben a Mellérvölgyi szárnyvonalat. Amíg az új üzemágként belépett kőbányászat és a mészégetés a Berva-völgyre összpontosult, a fakitermelés s szállítás a Mellár-völgybe került át. 1946 januárjától az erdei vasút új tulajdonosa az Egri Állami Erdőgazdaság. 1946-49 között fokozatosan csökkent a faanyagszállítás és nőtt a kőszállítás szerepe. 1963-ban a Kőbánya Vállalat áttért a kötélpályás szállításra, így az erdőgazdaság évi többmilliós árbevételtől esett el. Ebben az időszakban nyitották meg Várhegyen-, törő és osztályozóberendezéssel felszerelt dolomitkő bányát. A hozzáépített új szárnyvonalon 1969 januárjában indult meg a szállítás. "A vonal kihasználatlansága, a fenntartás gazdaságtalansága miatt a pálya elavult, a közlekedésbiztonsági körülményeket figyelembe véve a felépítmény a személyszállítás követelményeit nem elégíti ki..." hangzott el 1969-ben és 1974-ben a személyszállítást nem szolgáló vonalak hatósági bejárásain. Ennek értelmében a mellér-völgyi és barátréti vonalak felszedését engedélyezték. A vasutat 1984-ig a kő és személyszállítás tartotta fenn. Azóta komoly anyagi nehézségekkel küzd. A meglévő vonalak berendezései és a pálya állapota állandóan romlanak. 1986 óta a vasúton csak személyszállítás történik, üzemeltetése gazdaságtalan.

A jelenleg üzemelő vasútvonal felújítására és Eger — Felsőtár- kány közötti új nyomvonalon vezetett vasútvonal kiépítéséhez a tervek elkészültek. Beruházási fedezetet biztosít a MÉM, MEBIB, OKTH-BNP. A MÁVTOURS vasúti építési anyag kedvező feltételű vásárlását ígérte. További cél: az Idegendforalmi Hivatal támogatásával a társadalmi szervek aktív közreműködésével egy rent^-