Heves megyei aprónyomtatványok 19/N
Gyöngyöst és környékét súlyosan érintette az 1880-as évek végén a szőlőket kipusztító filojcéra, ami tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek, megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város. 1917. május 21-én. a kórház mosodájából kipattant szikra lángba borította a várost. Hatalmas, tomboló tűzvész támadt, ami a város nagyobb részét romba döntötte, elpusztítva 549 házat, 1400 melléképületet. A katasztrófában 11 ember vesztette életét, és több mint 8000 maradt hajléktalan. Az oltást hátráltatta a vízhiány, így a tűzoltóvizet vasúti tartálykocsikon szállították, de erre a célra felhasználták a városban található borkészletet is! A tűzvész után két nappal IV. Károly király és hitvese látogatta meg a várost. A király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagyértékű adománnyal is támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az 1. világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város mai vonzó arculatát. 1945 után Gyöngyös 7 belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek. így i viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát. ShÍÉIiímIÄÍ HM
