Heves megyei aprónyomtatványok 19/N

A Mátra déli lábánál épült Gyöngyös honfoglaláskori település, de a környéken talált bronzkori, szkíta és kora vaskori leletek azt igazolják, hogy már a régi évezredekben lakott volt e terület.

Gyöngyös 1334-ben kapta meg a városi rangot. A török megszállás alóli 1687. évi felszabadulásával a település gyors fejlődésnek indult, amelyet egy időre az 1708/1709. évi pestisjárvány állított meg. A 18. század első harmadában kezdődő békés években a betelepülők a lakosság létszámát, a lakosság pedig az épületek számát növelte meg. A földesúri paloták mellett új középületeket és új templomokat is emeltek. A reformkori Magyarország csinos városai között már Gyöngyöst is említették. Vahot Imre, a város jeles szülötte ezt írta róla 1846-ban: „Néhány középületei... bármely városba is beillenének." Bár az 1730., 1861., 1872., 1904., 1908. és különösen az 1917. évi tűzvész számos épületét teljesen megsemmisítette, a vármegyeházat. Gyöngyös arculatát jelentősen meghatározó középületet sem az elemi csapások, sem egyebek nem zúzták szét, évszázadok múlásával, politikai érák változásával dacolva megmaradt tekintélyt sugárzó épülettömbje. A helybéliek „vármegyeháznak” nevezték - és nevezik ma is, annak ellenére, hogy soha nem szolgálta a közigazgatást.

A „vármegyeházi” épület

Az 1767-1774 között emelt épületet gyakran bővítették új épületszárnnyal, katonai lakrészekkel és istállókkal, de ezek mindig eredeti célját, a katonák és lovaik elhelyezését szolgálták. Ma négy szárnyból, részben emeletes, részben földszintes épületekből áll. A legrégibb rész, a keleti főépület barokk stílusú, a többiek részben a

18. század végén vagy még később épültek. A 86 méter hosszú keleti homlokzat 22 ablaktengelyes, a középrészen manzárdtetős, nyolctengelyes rész ugrik előre. Földszintjének közepén, két tengelyt elfoglalva nyílik a kosáríves. kváderezett homlokzatú falmélyedésben a főkapu. Mellette és felette neobarokk stílusú, oszlopos, kőkorlátos, hajlított vonalú erkély, amely 1922-1929 között készült. Akaput, azerkélyt ésafelette lévő két emeleti ablakot íves oromzat emeli ki, amelyet Heves megye címere díszíti. A főépület homlokzata a földszinten vízszintesen sávozott, az emeletet lizénák tagolják. Az ablakokat a földszinten neobarokk hasas vasrács védi és díszíti. A keleti szárny udvari homlokzata szintén 22 tengelyes, a déli és északi végén 6-4 tengely szélességű, utólag épített kőI