Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
ti CU •-H 1) a o Huszka Jenő 1875. április 24 én született Szegeden. Már ötéves korában nyilvánosság elé lépett mint hegedűs csodagyerek, a szegedi árvízkárosultak javára. Tizenegy éves korában mint a Szegedi Zenede hegedű-tanszakának növendéke, nagy sikert aratott az iskola nyilvános vizsgaelőadásán. Érettségi vizsgája után Budapestre jött és beiratkozott a Zeneakadémiára. Hubay fölvette mesteriskolájába; Koessler zeneszerzésre tanította. Szüleit nem bűvölte el az akadémiai felvételi vizsga sikere. A művészpályáról általában nem voltak jó véleménnyel. Nem tartották megfelelő hivatásnak. Ragaszkodtak ahhoz, hogy fiuk iratkozzék be az egyetem jogi karára is. Elvégezte a jogot, de a zene folyton kísértette és miután zeneakadémiai tanulmányait befejezte Párizsba utazott, s a Lamourcux-zcnekarba jelentkezett felvételre. A Hubay-mesleriskola nem volt rossz ajánlólevél Párizsban sem, s Huszka a zenekar tagja lett. Végül is pályát kellett választani. Nem lehetett ugyan kitérni a szülők kívánsága elől, állami állást kellett vállalni; Huszka azonban úgy gondolkozott, ha már íróasztal mellett tölti a napjait, akkor legszívesebben művészeti ügyekkel foglalkozik. így történt, hogy Huszka Jenő jogi doktor és végzett ze- neakadémista a Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti osztályának tiszt- viselőjeként kezdte meg új életet. A színházi világ azonban szüntelenül csábította, számos operettjének igen nagy közönségsikere vol t. (Gál György Sándor - Somogyi Vilmos) Az újpesti öreg temetőben fehér obe- liszk jelöli Jonálaié Leibstück Mária sírjál, aki nő létére a szabadságharc legendás hőse lett, s akiről halála előtt, 1892-ben Jókai cikket írt, amikor 1848 emlékének kiállításán - főhadnagyi egyenruhájában - jegeket árult. A most felújított lluszka- operett címadójáról a zeneszerző jia harminc évvel ezelőtt kiderítene, hogy még élnek leszármazottai, ugyanazon a környéken, ahol maga is élt, és ahol utcát nevezlek el róla. A halála után önén évvel bemutatott operettben Mária főhadnagy nemcsak a szabadságért vakmerőségekre kész, rágalmakat szenvedő, szerelmes nő ideálját testesíti meg, hanem azt a szellemet is, amely Huszka muzsikussá érésekor a magút operett kibontakozását fűtötte. A német nyelvű és nevellciésű hősnő - a nácik fajel /ítéletével szemben - a magyar hazajiságot szimbolizálta, mint az itt élő népek sorsközösségének vállalója. Atra emlékeztetett, amit a történészek régen tudtak, hogy a magyar nemzet nem egységes etnikai csoport, már a honfoglalás előtt sem volt az, hanem a közös célokért, közös küzdelmekben összekovácsolódolt. rokon és nem rokon nemzetségek szövetkezése. Vándorlásaikon közülük sokan leszakadtak, hogy helyettük mások csatlakozzanak a hazát keresőkhöz, akik végül is a már itt élőkkel és később ide települőkkel eg-iitt teremtették meg a haza és nemzet fogaltnál. (Fodor Lajos) Jurátus-induló Harcolni kell a boldogabb jövőért, Csak gyáva sajnálja most az életéi! Harcolni kell a zöldellő mezőért. S harcunk után szabad lesz majd a nép! Szent március, mi most megesküszünk. Nem hamvad cl már lángoló tüzűnk, N ines nappalunk sem éjszakánk, Míg rabszolgák vagyunk, Csak érted élünk, szép hazánk. (Szilágyi László verse) Maria főhadnagy Huszka Jenői
