Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
Milyen volt a kapcsolatod anyáddal? BÓKÁI MÁRIA (Anna) Tudom, hogy ez közhely, de nagyon szerettem anyámat. Visszatekintve: annak ellenére vagy éppen azért, hogy nem voltunk az a puszilkodós, gyerekközpontú család. Természetes volt, hogy együvé tartozunk, nem is beszéltünk arról, hogy ki mennyire szereti a másikat. Mégis természetes volt, hogy segítettünk egymásnak, megtanultam dolgozni. De önálló is voltam és ezt mindig tiszteletben tartotta. Még akkor sem kényszerítette rám a véleményét, amikor utólag nézve, igaza volt. A kamaszkori elrugaszkodás után, már felnó'tten nagyon jó és szoros kapcsolatunk volt. Saját lakásomon sokáig azért nem volt, mert a vidéki színházakból anyámékhoz jártam haza. Az ünnepek is addig voltak igaziak, amíg ó' élt. Elég fiatalon meghalt, de a halálát nagyon sokáig nem hevertem ki. Az ember életének meghatározó fordulópontja a szülei elvesztése. Onnantól már soha többé nem lehet gyerek. NÁDASY KRIKA (Angel) Drága Anyukám és Apukám! Köszönöm, hogy eljöttetek. Lehet, hogy sírni fogtok, ha megnézitek ezt az eló'adást. Benne van az életünk és gondolom benne van minden, amit "elfelejtettem" Nektek elmondani. Olyan türelmetlen és meggondolatlan az ember, amikor megszökik". Nagyon sajnálom már a rossz megjegyzéseimet; mindenki megbánja, ha épp a szüleit bántja meg. De a gyerekkor rózsaszín burka egyszer csak szűk lesz és ki így, ki úgy szétfeszíti, mert meg akarja tudni, "milyen az Élet". Én megtudtam. Ne haragudjatok, hogy ilyen lehetetlenségeket írok, és így... nyílt levélben közlöm Veletek, hogy nekem van a legjobb Anyukám, Apukám és húgom az egész világon. 'tényleg fiatal és egyszer Nagyon szeret benneteket lányotok: Erika
