Heves megyei aprónyomtatványok 19/J
Polgári szalon A polgári szalon enteriőrje - mely Steinhäuser Ágoston, egykori módos egri textil- és ruhakereskedő lakásának hangulatát idézi - bepillantást enged egy egri család otthonába. Fertálymesterség A fertálymesterek a magyarországi szabad királyi városok és egyes nagyobb mezővárosok „utcáinak ”, valójában városrészeinek elöljárói voltak. Egerben a fertálymesterek a török utáni időszaktól fontos közigazgatási szerepet töltöttek be az egyes városrészekben, melyek bizonyos mértékű önrendelkezést élveztek a településen belül. Eger történelme hosszú ideig összefonódott a váréval, s csak a 18. század elején függetlenedett attól, miután a török kiűzésével a vár elvesztette katonai stratégiai jelentőségét. Ekkor indult meg a város fejlődése és polgárosodása, mely a magyarországi folyamatoknak megfelelően „a felemelő 19. században” teljesedett ki, majd folytatódott a 20. században is. Eger polgárai a 19. században is rendelkeztek a hazafiság, az együttműködés, a szabadságvágy nagyszerű érzésével és a város elindulhatott a polgárosodás és iparosodás útján. Ezt erősíti Kossuth Lajosnak 1849. március 31-én Egerben, a tömegekhez intézett beszéde, melyben meghatottan jelentette ki: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot!” Szőlőművelés és borkultúra Eger történetének kezdeti időszakáig visszavezethető a messze földön híres szőlő- és borkultúra. Az egri borvidéken hagyományosan hasz-nált pinceeszközök és tartozékok közül érdemes kiemelni a szőlő-darálót, melynek feltalálója Oberfrank Antal egri asztalosmester volt a 19. század elején. A barokk város Eger a 18. században jelentős kulturális és művészed központ volt. A város arculatát a mai napig meghatározzák Telekessy József, Erdődy Gábor, de még inkább Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspök-főispánok nagyszabású építkezései Parádi üveg A közelmúltban megszűnt, több mint 290 évig működött parádsasvári üveggyár elődjét, a parádóhutai műhelyt II. Rákóczi Ferenc fejedelem alapította 1708- ban, majd 1767-ben telepítették át Parádsasvárra, ahol a 20. század végére modern üveggyárrá fejlődött. A Károlyi család birtoklása idején a gyógyforrásáról híressé vált település üveggyárában nagy tételben állítottak elő a gyógyvíz szállításához szükséges palackokat, valamint a fürdővendégeknek szánt, művészi értékű, köszörült illetve festett emlékpoharakat. Céhek és kézművesség Az azonos mesterséget gyakorlók vagy rokon szakmabéliek egy-egy céhbe tömörülve, szigorú szabályokkal védelmezték a törvényes ipart a kontároktól. A különféle mesterségekhez kapcsolódó céhbehívótáblák, mesterlevelek, mesterremekek, vándorkönyvek, céhzászlók, céhládák, céhpecsétek és céhkancsók mutatják meg ezen a társaságok sokszínűségét és szakmai jelentőségét. ШШ:
