Heves megyei aprónyomtatványok 19/J

körzetből a másikba, Ezt az tette lehetővé, hogy a törvény értelmében a szabadságukat töltők bárhol szavazhattak, s a választás időpontja augusztus 31. volt.

Mind az 1945-ös, mind pedig az 1947-es választásokból zártak ki szavazókat. Ezzel kapcsolatban is találunk itt dokumentumokat. A kizárás szempontja 1945-ben elsősorban a háború előtti fasisztának minősített szervezetekben való részvétel volt, míg 1947-ben azok nem élhettek szavazati jogukkal, akik az 1941 -es népszámlásnál magukat német anyanyelvűnek, illetve német nemzetiségűnek vallották, továbbá azok, akiket internáltak vagy akik rendőri felügyelet alatt álltak, továbbá akik a Horthy-korszak jobboldali pártjainak és szervezeteinek alsó és középszintű vezetői voltak. Mindenesetre 1945-ben 1939-hez, vagyis az első titkos választásokhoz képest a választásra jogosultaknak az összlakossághoz viszonyított aránya 30%-ról 60%-ra emelkedett, megszűnt minden vagyoni vagy műveltségi cenzus, nemétől függetlenül minden 20 évét betöltött állampolgár - a kizártakat leszámítva - választó és választható volt.

Ezzel szemben 1947-ben 1945-höz képest összességében mintegy félmillióval, vagyis kb. 10%-al csökkent a választópolgárok száma. Az iratok tanúsága szerint Hatvanban az új választójogi törvény összesen 119 személyt zárt ki a választásra jogosultak listájáról. 1945-höz hasonlóan Hatvanban egyébként pártként most is a Kisgazdapárt kapta meg a szavazatok többségét, azonban a Baloldali Blokk pártjai - a kommunisták, a szociáldemokraták és a Nemzeti Parasztpárt - több szavazatot szerzett, mint a jobboldal pártjai.

1947. június 8-án az Eucharisztikus Kongresszus fontos eseménye volt a következő év végén letartóztatott Mindszenty József hercegprímás beszéde a hatvani Kossuth téren, melyet 35 ezer hívő hallgatott végig. Ez nyilvánvalóan nemcsak hitéleti esemény volt, hanem az ekkor már igen kiélezett politikai harc része is. Ennek emlékét őrzik az egyik vitrin fotói.