Heves megyei aprónyomtatványok 19/J
1 KILÁTÁS EGER BELVÁROSÁRA. EGER megyei város, 30.328 színmagyar lakossal, egyike volt a Szent István király (1000—1038) által alapított első öt püspökségnek. 1804 óta érsekségnek és Heves vármegyének székhelye. A híres egri bort termő alacsony dombok ölében 170 méterrel a tengerszín fölött fekszik, a Mátra és a Bükk hegységét szétválasztó Eger patak mindkét oldalán, a nagy Alföldre tekintő Egedhegy (555 m) alján. Kies fekvése, de különösen monumentális műemlékekben rendkívüli gazdagsága érdemesíti arra, hogy az idegen- forgalom vonzó gócpontja legyen. M gas színvonalú számos közoktatási intézeteiért „Magyar Athén“-nek is szokták nevezni. Hővizű fürdői régóta ismertek. Az érseki főegyházi és vármegyei hatóságokon kívül van itt törvényszék és járásbíróság, államépítészeti hivatal stb. Állomása a m. kir. 14. honvédgyalogezrednek, államrendőrségnek és csendőrségi osztályparancsnokságnak. A Mátra és a Bükk legnagyobb és legmagasabb hegytömege a csonka országnak, rengeteg erdőséggel borított magaslatai és völgyei Egerből szinte felkínálkoznak a turistaságnak. A KÖZÉPKORI SZÉKESEGYHÁZ ROMJAI A VÁRBAN. A VÁR. Eger középkori nagyságának egyedüli emléke a vár romja. Ott a magas várfokon állott hajdan a Szent János evangélista székesegyházán kívül még két prépostsági templom, a püspök palotája, a káptalan társháza, s a püspöki vár, bástyáival és tornyaival együtt festői fenséggel uralkodott a környezet fölött. A tíz év óta folytatott ásatások felszínre hozták annak а XII. század végén épült román székesegyháznak félköríves szentélyzáródását, melyben 1204-hen Imre király temetkezett. A fő- és mellékhajók s a két torony feltárt alapfalai már a későbbi csúcsíves átépítés korából valók. Ennél a templomnál sokkal nagyobb arányban kezdték körülötte felépíteni, Dóczi Orbán és utána Bakócz Tamás püspökök korában, а XV. század végén, az újabb székesegyházat, melynek csak az ötoldalú szentélye készült el teljesen. A főhajó szélessége 15 méter, annyi, mint a kölni dómé, amint azt a mindkét oldalán kiásott három pillérköteg maradványának egymásközti távolsága tanúsítja. Az egyik hatalmas csonka pillérkötegre Szent István szobrát állították 1835-ben, Casagrande művét. A mellékhajó és a sekrestye falai, a remekül faragott részletek is oly nagyszerű és művészi alkotásra vallanak, mely a csúcsíves korszakot a legkiválóbban képviselte volna hazánkban, de a bekövetkezett viszontagságok a befejezését megakadályozták. A mindinkább fenyegető törökveszedelem miatt a várat az akkor e szakban legképzettebb olasz mérnökök hatalmas erősítésekkel átépítették. Annak esett áldozatul a székesegyház újonnan épült szentélye, kápolnakoszorújával együtt. Ahmed török fővezér és Ali budai pasa 1552 szeptember 11-én rengeteg sereggel kezdte meg Eger várának ostromát. A várban alig volt több 2000 lakosnál. De Dobó István, a hős várkapitány egy hónapnál hosszabb időn át a rombadőlt falakat folyton kijavíttatta, a nagy túlerő ismételt támadásait kis hadával visszaverte. S mikor október 16-án az utolsó általános roham ellen kellett küzdeni, Dobó István mindenütt ott volt a legveszélyesebb ponton, s akkor vívták ki a férfiak oldalán a hősies egri nők is a halhatatlanság dicsőségét. A török hódító hatalom itt tört le először, az ostromló sereg kudarccal elvonult. Eger egyszerre világhírű város lett, képben és írásban dicsőítették. Azonban negyvennégy év múlva Eger sem kerülhette el sorsát. III. Mahomed szultán maga vette újra ostrom alá, óriási sereggel, s 1596 október 14-én az idegen zsoldos őrség feladta a várat. Eger 91 éven át egy pasalik székhelye és teljesen török város lett, számos mecsettel és minarettel. Csak egy évvel Budavár visszavétele után, 1687 december 17-én sikerült visszahódítani Egert, marchese Doria Giovanni és Koháry István vezérlete alatt. A vár romjai felett Pyrker László patriarcha érsek kálváriát létesített. Közelébe temették Gárdonyi Gézát (f 1922), az „Egri csillagok“ halhatatlan íróját. Sírját ideiglenes fakereszt jelzi. A „sötét kapu“ bejáratánál van a hős Dobó Istvánnak, dobó- ruszkai sírjáról idehozott fekvő, vértezett márványalakja. Ez a bejárat vezet a XVI. században olasz várépítő művészek által készített FÖLDALATTI KAZAMATT VK, FOLYOSÓK ÉS TERMEK egymás fölötti útvesztőjébe. Villanyos világítás mellett vezetővel végig lehet bennök járni. A régi várak nagytekintélyű külföldi szakírója, Mag- giorotti L. A., a római Angyalvár hadtörténeti múzeumának igazgatója szerint : ,,Ezek a tökéletességre fejlesztett földalatti müvek valóban nagyszerűek, aminők talán egyik európai várban sem készültek, és kétségtelenül a legnagyszerűbbek azok közt,melyek megmaradtak.“ A törökvilág egyedüli műemléke A MINARET, mely az irgalmasok kórháza előtti téren merészen és könv- nyedén szökik fel 40 m magasságba. Faragott kövekből van A FŐSZÉKESEGYHÁZ OLDALNÉZETE (1831-----1836). n agy művészettel megalkotva. Kulcsát az „idegenforgalmi iroda“ (városháza) őrzi. A törökök kivonulása után az elpusztult város a XVIII. sz. folyamán teljesen újraépült, s főbb terein és utcáin máig is megőrizte sajátszerűen érdekes barokk külsejét. Monumentális épületeit leg- főképen nagyérdemű püspökeinek köszönheti, kik között kivált gróf Eszterházy Károly püspök (1761—1799) művészi, előkelő ízlése, s alkotási nemes szenvedélye érvényesült maradandóan a város képében. A hagyomány azt állítja, hogy száz templomot építtetett s a századiknak építése közben halt meg. Ezt megközelítően igaznak lehet elfogadni. Mert nemcsak püspöki egyházmegyéjében, hanem mint Pápa, Ugod és Devecser örökös ura, kegyúri birtokain együttvéve, egészen újból, negyvenkét templomot építtetett s azonkívül számos romladozó templomot teljesen helyreállíttatott. S az Ő alkotásai, még a legszerényebb faluban is, tekintélyes arányúak, időtállóan szilárd szerkezetűek, s a kor stílusának becses műemlékei. Két kiváló művészt foglalkoztatott állandóan, éltök fogytáig. Az egyik fellenthali Fellner Jakab, az Eszterházyak tatai építésze volt s a másikat, Kracker János Lukácsot, az oltárképek és mennyezeti freskók festőjét Jászóról telepítette Egerbe. Eszterházynak közvetlen befolyása alatt mindketten oly nagyszabású feladatokban érvényesíthették művészi tevékenységüket, hogy műveiknek sorozata, a magyarországi barokk-rokokó művészet történetének nagyjelentőségű önálló fejezetét szolgáltatja. Eszterházy egyetemnek szánta a fejedelmi bőkezűséggel létrehozott nagyszerű palotát, mely érseki líceum néven Eger fegfőbb büszkesége. Szemben vele, a tér fölötti magaslatra már ő akart volna nagyszabású székesegyházat építeni, s két tervrajza volt készen. De annak megvalósítása csak egy félszázad múlva, az időközben érsekségre emelt főpásztori utódára, Pyrker László pátriárka érsekre maradt a megváltozott neoklasszikus ízlésnek megfelelően. Az Eszterházyról nevezett téren a város szívében, egymással szemben, az érseki líceum és a főszékesegyház oly ünnepélyesen monumentális téregységet alkot, mely a világjáró utazóra sem tévesztheti el hatását. A FŐSZÉKESEGYHÁZ. Felsőeőri Pyrker László pátriárka érsek (1827—1847) fennkölt elhatározásából s egyházmegyei papságának együttes áldozatkészségéből épült 1831—1836-ban, Iliid Józsefnek, a kiváló pesti építésznek tervei szerint. Nagyságra az esztergomi székesegyház után a második az országban. Főtengelye 93 m hosszú. Alaprajza a centrális és hosszhajós rendszerek összetétele. A középső keresztezés fölött, dobjával együtt 18 m magas kupola emelkedik. A szentély két oldalához két 54 m magas torony csatlakozik. A neoklasszikus stílusnak megfelelően a főhomlokzaton van a legdíszesebb hangsúly. A térről Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál szobraival nagyszabású lépcsőzet vezet fel a nyílt előcsarnokhoz, melynek nyolc 17 m magas korinthusi oszlopát háromszögű oromzat koronázza. A kiemelkedő attikán három óriási szobor áll, a Hit, a Remény és a Szeretet, — a mellékhajók fölött egy-egy cherub, — Casagrande művei, kit Pyrker még akkor támogatott, amikor velencei pátriárka volt s Egerben minden szobrászi munkát reábízott. A székesegyház belsejének térhatása nagyszerű és felemelő. A kupola dobjának 12 ablakából dúsan árad szét a világítás. A párkány alatti övezeten huszonnégy relief ábrázol ó- és új- testamentomi jeleneteket Casagrandetól. Még Pyrker megrendelésére készült a főoltár festménye : olajban főtt Szent János, A FŐSZÉKESEGYHÁZ BELSEJE (1831—1836). A LÁBMOSÁS. RELIEF CASAGRANDETÓL A FŐSZÉKESEGYHÁZ (1834). SZENTÉLYÉBEN Danhausertől/. A mellékoltárok festményei balról Szent László, Mária és a kis Jézus előtt leborul, Krackertől/ Jézus keresztelése Malatestitöl/ Szent István király koporsójának feltárása, Újvárig Ignáctól/ Szent Mihály főangyal, Grigolettitől/ •— jobbról : A szent család, Grigolettitől/ a kálvária Schiavonetól / Szent Anna a kis Máriával Busatótól. Az olasz akadémiai művészek festményei Pyrker idejéből valók. Az északi mellékhajóra nyíló rácsos kápolnának falsíkjait Mária életéből vett festményekkel Szoldatics Ferenc díszítette 1881-ben, Lengyel Miklós nagyprépost áldozatkészségéből, akinek imádkozó alakját ábrázolja az egyik kép, védőszentjével. 1904-ben a főkáptalan a főoltárt Danhauser oltárképének diadalíves márványkeretét és a márványstucco falborítást Nagy Virgil műegyetemi tanárral elkészítette. Fölötte a kupola falfestménye Tardos Krenner Viktortól azt a jelenetet ábrázolja, mikor a legenda szerint az egri vár első templomának építését maga Szent István intézte. A következő kupolán egymással szemben lebegő angyalokat, s a csegelyeken Szent Imre, Szent Gellert, Szent László és Kapisztrán Szent János alakjait Sándor Béla festette 1910-ben. A kriptában Pyrkernek az urnába zárt szívét őrzik. A testét a lilienfeldi kolostorba temették, melynek éveken át cisztercita apátja volt. AZ ÉRSEKI LÍCEUM. A gróf Eszterházy Károly püspök rengeteg költségén tudományos egyetemnek szánt nagyszerű palota 1765-től 1785-ig épült, állandó építészének, fellenthali Fellner Jakabnak tervei szerint. A törökök kiűzése után az elpusztult város alig kezdett újra épülni s az akkori közlekedési viszonyok miatt rengeteg nehézséget kellett leküzdeni egy ily nagyszabású alkotás létrehozására. Eszterházynak művészeket és mesterembereket messziről kellett Egerbe telepítenie s elhelyezésükre egész új városrészt alakított. A szabadon álló nagy négyszög három homlokzatát erőteljes rizalitok tagolják, manzard-tetőkkel; a negyedik homlokzat közepén az 53 m magas csillagvizsgáló torony hatalmas tömege uralkodóan emelkedik a házak fölé. Hármas bejáratú lépcsőcsarnoka, nagyarányú és ünnepélyes hangulatú udvara, a külső homlokzatok monumentális tagoltságával együtt még a barokk művészet felfokozott formarendszerének fenséges alkotása. De a falsíkok lapos plasztikája már a közelgő klasszicizmusnak hódol. S míg a korábban elkészült homlokzatok, s az udvar ablakkereteinek szemöldökdíszén rokokó-csigavonalak jelentkeznek, a főszékesegyház felé fordult főhomlokzaton az időközben megváltozott ízlésű Louis XVI. stílus ékítményei finoman kifaragott változatossággal élénkítik a falak imponáló tömegét. Ezek az ékítmények Eger számos épületén a helyi művészet sajátságává lettek. Az épület eredeti rendeltetését, a felsőoktatás vallásos és hazafias szellemét az emeleti három terem óriási al fresco mennyezet- festményei szemléltetik : a könyvtárban, a ,,tridenti zsinat“ ünnepélyes ülése 132 alakkal Krackertől (1778), — a kápolnában, ,,a mennyország“ a Szent Háromság körül sereglő üdvözültekkel, az oltár fölött a magyar szentekkel, Maulbertschtől (1793) és a díszteremben ,,az egyetem négy tudományos fakultásának“ színgazdag, eleven csoportjai Sigristtől (1781), az illúziót keltő, térhatást fokozó barokk-rokokó mennyezetfestészetnek kiváló alkotásai, s színpompájuk oly üde és hibátlan, mintha frissen készültek volnának. A könyvtár 60.000-nél jóval több kötetet tartalmaz. Eszterházy a világirodalomnak legbecsesebb műveit gyűjtötte s ebben nagy segítségére volt gróf Garampi bécsi nuncius, a későbbi bíbor - nok, korának kiváló tudósa. Nagyszámú incunabulumok, kéziratok közt vannak Mikes Kelemen „Törökországi levelei“ is. A csillagvizsA THEOLÓGIA. RÉSZLET' ,AZ ÉRSEKI LÍCEUM DÍSZTERMÉNEK MENNYEZET-FRESKÓJÁRÓL. SIGRISTTŐL (1781). gáló toronyban még megvannak azok a nagyértékű műszerek, melyeket Eszterházy rendelt Hell Mátyás, a magyar születésű bécsi egyetemi tanár útján Londonból. A csillagvizsgáló torony tetejéről szép kilátás van a városra és környékére. Eszterházy orvosi fakultást is létesített, mely első volt az országban. De amikor a nagyszombati egyetem Pestre került, nem volt többé hallgatója. Ebben a nagyszerű épületben vannak elhelyezve : az érseki theo- lógia, az érseki jogakadémia, érseki tanítóképző és az érseki kereskedelmi iskola. AZ ÉRSEKI LÍCEUM MÚZEUMA a második emeleten van. A szépművészeti osztály 361 olajfestményt tartalmaz, azonkívül szobrászati és grafikai műveket, melyek korszakonkint elrendezve sokoldalú tájékozást nyújtanak s vannak művészet- történeti szempontból fontos művek is. Különösen a XVII. századi olasz festők és a németalföldi „kis mesterek“ vannak jól képviselve. Elegendő néhány névnek felsorolása : Dosso Dossi, Sebastiano Ricci, Felice Brusasorci, Domenichino, Carlo Maratta, J. Marisén, Van der Does, Brekelenkam, Verschuring, Van der Stoffe, Thorenvliet, II. Francken, Th. van Thulden, Van Schuppen, J. H. W. Tischbein, Lesueur, R. Donner, A. Canova stb. A magyarok közül : id. Markó K., Ligeti, Lotz, Liezen-Mayer, Kelety, Munkácsy, Mednyánszky stb. Továbbá Kovács Mihálynak 127 művéből álló hagyatéka. A régiségi osztály 2000-nél több tárgya közt vannak történeti és viseleti szempontból értékes arcképek ; őskori és későbbi leletek ; római és renaissance bronz szobrocskák ; kegyeleti emléktárgyak stb. Bartalos Gyula c. kanonok hagyatéka külön szobát foglal el, melyben az őskori és honfoglalási leletek és a hazai habán cserépedények gazdag változatosságban érdemelnek figyelmet. A főlépcső alatti lapidariumban a középkor és a barokk- korszakból való faragott kőemlékek és szobrok vannak elhelyezve. A múzeum részletes tárgymutatója a portásnál kapható.
