Heves megyei aprónyomtatványok 19/H

fémhengerrel együtt. A tükör billen és forog, lefelé vetíti a fényt a Sötétkamrában álló asztalra, ez által változik a bemutatandó látvány. A fehér hengert és annak körbefordulását a kis teraszi építmény tetején figyelhetjük meg. Minden egyes körbe- fordulásnál a nagy kupola eltakarja a látványt.

A köztudatban elterjedt az a feltételezés, hogy az egri Camera Obscurát a Nap és a napfoltok megfigyelésére használták. Ha el tudnánk végezni ezt a kísérletet, akkor a kivetített napkép az asztalon, alig lenne nagyobb néhány centiméternél, ez pedig nem szemléletes. Ugyanakkor a Hell által tervezett vetítőberendezés tükre a látóhatár felett legfeljebb csak néhány fokos magasságig volt képes az égboltot bemutatni. Mint tudjuk a Nap legkisebb delelési magassága pedig - téli napfordulókor- 19° körül van. Ha a 18. és 19. században végeztek volna csillagászati megfigyeléseket a berendezéssel, annak bizonyára nyoma lenne a régi feljegyzésekben. Az eddig ismert levéltári anyagok alapján nem állíthatjuk azt, hogy a Camera Obscurát régen csillagászati célokra használták. A Camera Obscura még ma is a város legötletesebb szórakoztató eszköze - mint egykor- a toronyba látogató vendégek örömére.

KUPOLA - (54 méter magasan). Az teraszi egyemeletes építményt a kupola zárja. A Sötétkamrától még néhány lépcső felfelé, majd egy kis barna ajtón át juthatunk ide be. Megtekintését gyakran kihagynák, miután félreeső helyen található. Sokszor pedig tévesen úgy gondolják, hogy a Camera Obscura panoráma kivetítése a kupolában történik.

A jelenlegi kupola vasváza még a régi szerkezet, de az eredeti vörösréz köpönyeg az I. világháború alatt elveszett. Alatta található az EKVATORIÁLIS TÁVCSŐ (Instrumentum Parallactikum). Lásd: címlap belső, hátsó. (Készült J. Sisson műhelyében, London, 1776.) A Dollond-féle optikákkal készült

18