Heves megyei aprónyomtatványok 19/H

képviseli. Hell kívánságára a délvonalat időtálló carrarai fehér márványnyal és tárkányi kristályos mészkőlapokkal rakták ki. A padlóba süllyesztett három keskeny sáv hossza 13,3 méter, szélessége 30,5 cm. A középső 12 db márványlapból áll, a két szélsőben a márvány és a szürke kristályos mészkőlapok felváltva követik egymást. A Linea kiinduló pontja kb. 180 cm magasságban fut fel az északi falra, aminek záró része a barokk kőfaragás szép munkája.

A Linea déli vége felett kiképzett pici, kör alakú nyíláson át beérkező fénypászma fényfoltja a délvonal közepére ér, akkor van Egerben valódi dél. A 18. században a padlóba süllyesztett sáv közepe fölött egy vékony zsinórt feszítettek ki észak - dél irányban, ennek fém tartóvasai ma is jól láthatók. A zsinóron átvonuló fényfolt (napkép) segítségével 0,1 percnyi pontossággal lehetett meghatározni az egri delet.

Az egri csillagásztorony, azaz a Linea Meridionalis földrajzi hosszúságát először Hell és Madarassy határozták meg 1776-ban, (elég pontatlanul - 20° 23’ 14”) a múlt század közepén Albert Ferenc jóval pontosabb megfigyeléseket végzett. Ezek szerint a délvonal a 20° 23’ 20, 21”-es keleti hosszúsági kör egy darabkája.

A toronyfelújítás során az épület külső részén, a délvonal feletti nyílást lezárták. Dr. Zétényi Endre főiskolai tanár - a kiállítás gondozója - a 60-as évek közepén kereste meg a befalazás helyét, és lebontatta azt. Ennek eredményeképpen a délvonalat átszelő tenyérnyi fényfoltot - múzeumi nyitva tartás alatt - napos déli órákban meg lehet tekinteni.

11