Heves megyei aprónyomtatványok 19/H
A csillagvizsgáló rövid története A Líceum építtetője Gróf Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök. Tervei szerint az Universitas hatalmas épülettömbje négy fakultásnak - teológia, jog, orvostudomány és bölcsészet, valamint könyvtárnak és csillagvizsgálónak- adott volna otthont. A Líceum hatalmas négyszög alakú épülete, keleti homlokzatának közepén emelkedik ki az 53 méter magas, nyolcszög alakú csillagásztorony. A Líceum építése 1785-ig elhúzódott, de a csillagásztorony nagy része — a Specula - már 1776-ra készen állt. A műszerek nagy részét - melyek akkoriban egy kisebb vagyonba kerültek - Hell Miksa (1720-1792) bécsi csillagász, kiváló angliai optikus és műszerkészítő mesterektől szerezte be. A kor legmodernebb csillagászati eszközeivel felszerelt csillagvizsgálóban elsőként Madarassy János (1741-1814) csillagász kezdte meg észleléseit, tudományos működését néhány évig folytatta. Mária Terézia rendelete — az 1777-ben kiadott Ratio Educationis - végleg eloszlatta az egri iskola egyetemi rangra emelésének minden lehetőségét, így a gimnáziummá minősített oktatási intézményben Madarassy rektori állása, ezzel együtt a csillagásztorony tudományos jellege azonnal megszűnt. Ettől kezdve az akkori idők egyik legjobban felszerelt obszervatórium lassan elavuló műszerei egyszerű tansegédletté váltak. Több mint húsz év múlva Tittel Pál (1771-1837) csillagászt nevezték ki a líceumi rangú iskola csillagdájának vezetőjévé. Nagyobb jelentőségű megfigyeléseket azonban nem végzett, miután akkora már a csillagászati műszerek egy része menthetetlenül elavult. Tittel távozása után (1824) a csillagásztorony tudományos jellege végleg megszűnt, ehhez hozzájárult a műszerállomány folyamatos elavulása is. Negyed századdal később a Specula igazgatója Montedegói Albert Ferenc (1811- 1883) csillagászt lett. Éveken át nagy igyekezettel végezte 2
