Heves megyei aprónyomtatványok 19/G
Mátraszentimre anno A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Erre utal régi nevük: Ötház- huta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentiászló, Felsőhuta-Mátra- szentistván. A Felső-Mátra, vagy ahogyan másképpen nevezik a Nyugati-Mátra hosszú időn át ismeretlen volt a nagyközönség számára. Az 1900-as évek elején megjelent „Mátrai és gyöngyösi kalauz” című munka szemléletesen mutatja be a településeket és az itt élő embereket: „Gályát magas fekvésű, szénégetőktől lakott hutáknak nevezett kis községek környezik északról és nyugatról, amelyek magukban véve is érdekesek, és nagyobb kirándulások alkalmával, mint megszálló helyek alkalmasak. Nyájas kis faluk ezek, magyarul is beszélő Galyatető 1944-ben, tót lakossággal (hol némi az egykori turistaszálló épületével élelmi szert, leginkább tejet, vajat kaphatunk) jó forrásokkal és szép üde hársfákkal. Ötházhuta 780 m magasságban, a másik kettővel együtt a Hasznosi-patak legmagasabb forrásainál. E kis falukban természetesen nagy esemény egy-egy turistacsapat elszállásolása. Összegyűlnek a fiatalok, öregek: előkerül a harmonikás, és kész a bál. Akad, ki jól ismeri a régibb magyar nótákat és dalolgatnak. Az elszállásolásnál az értelmes bíró nagy segítségünkre van: ahol iskola van, természetesen az értelmileg kimagasló tanítóval lépünk érintkezésbe.” (Mátrai és gyöngyösi kalauz, írták: Hanák, Stiller, Széky - Gyöngyös, 1909) Mátraszentimre és környéke mellett a Mátra egésze is csak viszonylag szűk körben Az egykori iskola épülete volt ismert. A múlt század el- Mátraszentlászlón 1929-ben ső felének egyik útikönyve említi, hogy Mikszáth Kálmán egyik írásában sorra interpellálta képviselőtársait, de még a gyöngyösi sem tudta megmondani, merre is fekszik Galyatető. Az első világháborút lezáró trianoni szerződéssel elveszett kedvelt felvidéki üdülőhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra. Ennek okai többek között a fővároshoz, Budapesthez való közelsége, másrészt viszonylagosan jó megközelíthetősége volt. Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a .Mátrában, mely hamarosan az úri középosztály körében kedveli klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időszakban épült a mátraházai, a kékestetői szanatórium, a galyatetői Nagyszálló, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot.
