Heves megyei aprónyomtatványok 19/E
S írok Egertől 20 km-re nyugatra, a Mátra északkeleti határán, a Tarna-patak (parádi Tárná) és Tárná folyó (ceredi Tárná) összefolyásánál található völgyben fekszik. A település az Aba nemzetség birtoka volt, első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban. A mai település határában 294 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik az a sziklás riolittufa-kúp, amelyre a tatárjárás után a Siroki vár épült. A vár alatt keletkezett Sirokalja nevű falu 1426-ban már megvolt, s a XV. században már mezővárosi rangot kapott. Eger eleste után 1596-ban a vár őrsége elmenekült, így a török csapatok harc nélkül foglalhatták el. A várban és a várfalak mentén törökök telepedtek le, míg a falu, Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. Amikor Doria János tábornok 1687- ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége a várból kivonult, hogy az egri védők segítségére legyen. A hadi jelentőségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni márki birtoka lett, aki rendbe hozatta és császári őrséggel látta el. A Rákóczi-szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak felrobbantották. A várrom ma műemléki védelem alatt áll. A vár tetejéről jól látható egy asztalszerűen megfaragott dácittufatömb, a Törökasztal. Tetejébe vájt tál alakú mélyedések, csatornák, lyukak rendeltetésére, a Szent István korabeli keresztény térítések előtti magyar ősvallás áldozati szertartásai utalhatnak. A Törökasztal közelében két magányos sziklát pillanthatunk meg, melyeknek a köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca sziklák neveket adta, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra, de a köréjük szövődött legendára is: „Darnó király borzasztó esküjének engedve - miszerint Attila hun fejedelem által csalfa módon elrabolt nejéért halállal lakoltat minden földi halandót, ki várához közeledik - Tárná lányába szerelmes Bodony vitézt nyilával lelőtte. Tárná azonban Bodony vitéz elé ugrott, s a nyílvessző mindkét szívet átjárta. Bűvös nyíl volt, mely rögtön kővé dermesztette a szerelmespárt." Sírok keleti határában, a Kígyós-patak völgyének (Rozsnak- völgy) nyugati oldalából több sziklatorony emelkedik ki, amelyek csúcsába kapaszkodókat faragtak, és az egyiken találhatunk egy darab kaptárkőfülkét is. A településen a Széchenyi utcában és a Fenyves úton is megcsodálhatjuk a siroki barlanglakásokat, amelyeket a XIX. század első harmadában vágták a külön ezzel foglalkozó kőfaragók. A mindenüttjelen lévő követ a berendezés során is hasznosították, a vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén. A falu barokk római katolikus templomát 1757-ben emelték a vár alatti dombtetőn (titulusa: Szeplőtelen Fogantatás). Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen. Erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. A templom előtt Nepomuki Szent János 1823-ból való későbarokk kőszobra látható. A Borics Pál utca 1. szám alatt találjuk a műemléki oltalom alatt álló római katolikus plébániát, amely későbarokk stílusban 1774-ben épült. Jelenleg könyvtár van elhelyezve benne, ahol megtekinthetjük Borics Pál (1912-1969) kiállítását. A siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a „kő gyermekének". Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. A könyvtárban munkásságának egy része megtekinthető. Alkotásai hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait. A településen a népi építészet számos, szép emlékével találkozhatunk még ma is. A népi lakóházak szinte kizárólag kőből épültek. Elomlokzatuk övpárkánnyal szépen tagolt, kereteit, vakolatdíszes. Ilyen a település műemléki védettségű tájháza is (Petőfi S. u. 11.), mely egy 1903-ban épült torná- cos parasztházban mutatja be a Palócföld építészeti és népművészeti hagyományait. Berendezését a település lakói adták össze saját gyűjteményeikből. Szintén műemléki védettségű a Széchenyi I. u. 38. szám alatti fésűs beépítésű, nyeregtetős lakóház. Az oromzatán szoborfülkébe helyezett kisméretű Jézus-szobor, valamint Mária és József színezett domborművei láthatóak. A falazott mellvédű Tájház tornácának oszlopsora Egerbakta Egerszalók Egerszólát Ostorai
