Heves megyei aprónyomtatványok 17/H
T június KIS DOBÓ TÉR 1 esőnap-. június 19,26. I 16„ 17,18., 23,24., 25. 20 óra 30 Tanulmány a nőkről zenés válóok két részben Gyárfás Miklós filmforgatókönyvét átdolgozta: Szabó Tamás író Görög László Dr Képes Vera Jordán Adél Balogh Sándor Gál Kristóf Balogh Sándorné BozÓ Andrea Egri Péter Hüse Csaba Egri Péterné Mészáros Sára Gegucz Bálint Csendes László Gegucz Bálintné Fekete Györgyi Közreműködnek az Agria Tánccsoport táncosai Díszlettervező: Nemes Takách Kata Jelmeztervező: Nagy Fruzsina Koreográfus: Sebestyén Csaba Zenei vezető: Marik Erzsébet Dramaturg: Sirokay Bori ügyelő: Ludányi Andrea Súgó: Szecskó Andrea Rendezőasszisztens: Jakó Bea ,A nők gyakran gondolják azt, hogy a férfiak ostobák. Hogy miattuk dúlnak háborúk a kontinenseken, és hogy az ő korlátoltságuk következtében drágák a ruhaanyagok. És hogy általában milyen más lenne az élet, ha nem nyüzsögne mindenütt az a sok férfi. De ha már belepték a földet, miért nem azért élnek, hogy megértsék a női lélek mélységeit?" - így filozofál az író. Ugyanis tanulmányt ír... a gyengébbik nemről... Három nő megelégeli a házasságot. Zsuzsa fél év után hagyná ott a férjét, Éva tíz esztendő együttélésnek mondana búcsút, Jolán pedig több mint negyed évszázados feleségeskedését tenné lapátra... A baj csak akkor kezdődik, amikor az örökös fenyegetőzést a férjek komolyan is veszik. Mert mi következik abból, ha egy nő megkapja az élettől azt, amire vágyott? Boldogtalan lesz... A hatvanas évek táncdalfesztivál-hangulata, műszempillás, neonreklémos Budapestje elevenedik meg megannyi igazi slágerrel, miközben a fél kocsi áll a takarékban, sajtos rúd és kaszinótojás kapható a bárban, és egy szál harangvirág jár mindenkineka névnapjára... Rendező: Csizmadia Tibor Jegyár 2.2oa-ft/fő július7,8,13,14,15,16. LÍCEUM UDVAR esőnap:július 10,17,: augusztus 24,25,26. 01 Ara augusztus 27. musical két részben Dickens “Twist Oliver" című regényéből írta és zenéjét szerezte: Lionel Bart Fordította: Bassa Lia és Korcsmáros György A dalszövegeket fordította: G. Dénes György - Kossuth-díjas TWIST OLIVER FAGIN DÖRZSÖLT BILL SIKES NANCy BElj bakfis, Nancy barátnője MR. BUMBLE egyházfi MRS. CORNER dologház igazgatónője MR. BROWNLOVjgazdag úriember MR. SOWERBERRy a koporsókészítő MRS. SOWERBERRy a felesége CHARLOTTE, lányuk NOAHCLAYPOLÉ koporsókészítő segédje MR. GRIMWIG, a doktor MRS. BEDWIN, Brownlow házvezetőnője OLD SALLYegy koldusasszony KOCSMÁROS CHARLEY PINTER KRISTOF/SIPOS FERENC MÉSZÁROS MÁTÉ KOVÁCS BÁLINT/ÁGOSTON PÉTER SZÍVÓS GYŐZŐ NÁDASY ERIKA NAGY ADRIENN VÓKÓ JÁNOS SAÁROSSY KINGA SATAÁRPÁD RÁCZ JÁNOS IVÁDY ERIKA TARDY ANNA NAGY ANDRÁS PÁLFI ZOLTÁN DIMANOPULU AFRODITÉ VÁLI ZITA BALOGH ANDRÁS MEZEI BENCE/IV4NICS TAMÁS Továbbá: DÉR GABI, FEHÉR ISTVÁN, HORVÁTH FERENQ LISZTÓCZKI PÉTER, valamint gyerekek a dologházból és Fagin bandája Díszlet-jelmeztervező: CSÍK GYÖRGY Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ Zenei vezető: NAGY ZOLTÁN Koreográfus asszisztens: IVÁDY ERIKA Korrepetitor: KALLÓ ZSOLT Dramaturg: JÓNÁS PÉTER Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ Súgó: HORVÁTH ÉVA Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA Az 1830-as években egy angliai könyvkiadó megrendelt egy regényt rajzos illusztrációkkal. A rajzok el is készültek, az író viszont hirtelen meghalt. A képekhez gyorsan kerestek egy tehetséges, ámde ismeretlen és szegény újságírót, hogy írjon hozzájuk történeteket. Ez a nincstelen tollforgató volt Charles Dickens, az így született első könyve pedig, a Pickwick klub pillanatokon belül világsiker lett. Második könyve, a Twist Olivér halhatatlanná tette íróját. Akár a mesékben, akár egy Dickens regényben. Az 1930-as években megszületett az East Enden, London szegénynegyedében egy szegény zsidó szabó hetedik gyermeke. Egy XX. századi Twist Olivér-történet is kezdődhetne így. A fiú, Lionel Bart zenei őstehetség volt, amolyan angol Seres Rezső. Mint híres magyar kortársa, állítólag ő sem tudott kottát olvasni, a dallamokat elfütyülte barátainak, akik lekottázták, hangszerelték a dalokat. 1960-ban aztán elfütyülte barátainak az Oliver című musicalt, Dickens regényének zenés átiratát. Három évvel később a darab már a Broadway-en futott sztárszereposztásban, 1968-ban Carol Reed filmre vitt változata pedig öt Oscart és két Golden Globe-ot zsebelt be. Hogy mi is a siker titka? Dickens és Bart ismerték azt a világot, amiről meséltek. És tudtak a tizenkilencedik századi London nincstelen árváiról, alvilági pokláról, a kisemmizettek nyomoráról úgy írni, hogy abból egy örök érvényű, angyali szépségű és igaz mese lett. Mese, ahol a jók győznek, a rosszak megbűnhődnek, a vicces és jólelkű zsványon lehet nevetni, a rosszak gonoszságán fel lehet háborodni, egy árvaházi kisfiú szívfacsaró történetén meg lehet hatódni. Ha pedig a világhírű meséhez világhírű dalok társulnak, garantált a nagyszerű nyári szórakozás az egész családnak! Az előadás a Holta Kft. közvetítésével jött létre. Rendező: Szegvári Menyhért Jegyárak 3.ooa-Ft/fő,2.500.-Fyfő, 2.000 diák es nyugdijasjegy 2.50Q-Ft/fő, 2.000.-Ft/fő, 1.600.-Ft/fő j a Budapest Táncszínház és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója G. Gershwin Vukán György Horgas Eszter Budapest Táncszínház Zene: Előadók: Kosztüm/díszlet: Fényterv: Molnár Zsuzsa Nasser Hammadi George Gershwin a zenetörténet talán legegyedülállóbb jelensége. Éetműve pótolhatatlan és zseniális. Ő az egyetlen, akinek sikerült anyanyelvi fokon egyesíteni a fekete népzenét a komolyzenével akár szimfonikus méretekben is, operában, dalaiban és minden művében. A táncdarab zenéje szinte összefoglalása ennek az életműnek; két hangszerre komponálva, két neves művész élő előadásában: fuvolán Horgas Észtet zongorán Vukán György működik közre, aki egyben a zenei anyag komponistája is. A koreográfus és Vukán György évek óta, egymás művészetére kölcsönösen hatva dolgozik együtt. Több nagysikerű műben (Jazz-sekt, Kék rapszódia, Vizuális hangjegyek) hoztak létre olyan színházi élményt, ami az élőzene és a tánc harmóniájának egységéből született. Gershwin, Vukán György által való tolmácsolása és improvizációs gazdagsága lehetőséget nyújt a táncosoknak visszanyúlni a gyökerekhez, mikor még a zene és a tánc elválaszthatatlan emberi ösztönökből születtek. A táncosokat azonnal megihlette Gershwin zenéje, mely .úgy hálózza át a XX, század zenéjét, mint az érrendszer az emberi testet” vallja a koreográfus. E gondolatiság köré épül a darab. A szín közepén egy szív látható, körülötte műanyag csövek, mint vérerek hálója. Gershwin zenéjének ritmusára lüktetnek a táncosok, mint az életet megtestesítő vörös és fehér vérsejtek. így közvetítik Gershwin zenéjét az emberek felé. Reményeink szerint e mű Európa szerte bemutathatja a magyar zenés táncművészet e speciális fúzióját. Koreográfus: Földi Béla líceum udvar 21 óra július 28. A vér ritmusa Jegyárak
